Biztonság kultúrája
A "Biztonság kultúrája" egy speciális városi filozófia, amely tudatosan építi a nyilvánosságot, szorgalmazza a kultúrák közötti kapcsolatot, küzd a kirekesztés minden formája ellen. A városi vezetést ésszerű közelségbe hozza a polgárokhoz, és a megelőzést szorgalmazza a represszióval szemben.
A bűnözéssel szembeni fellépés hatásossága sokféleképpen növelhető. Ezek egyike, hogy nem csak a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekményekkel szemben tesznek lépéseket, hanem azokkal a széles értelemben vett közrendet sértő kisebb súlyú szabályszegésekkel szemben is, amelyek riasztják a normakövető állampolgárokat, és vonzzák a normasértő tevékenységek elkövetőit.
A bűnmegelőzés három, egymással egyenrangú célterülete: a (potenciális) bűnelkövető, a bűncselekményi szituáció és a közösség. Az elmúlt években felerősödött az a nézet, hogy nem elég a bűnt megelőzni, hanem ugyanilyen fontos a bűnözéstől való félelmet csökkenteni, a lakosság biztonságérzetét növelni és a közösséget bevonni. Hiszen a település/város közösségének biztonságtudatos magatartása, vagyis együttműködésük, kompetenciáik kreatív és innovatív felhasználása azt eredményezi, hogy otthonos és élhető település/város működésének és működtetésének részeseivé válhatnak.
Biztonság kultúrája
A szemlélet
tudatosság
részvétel
közösségi együttműködés
A szemléleti tér
A Biztonság kultúrája annak a közösségi szemléletnek a tere, amelyben a biztonság nem szabályokból, hanem jelenlétből, részvételből és közös felelősségből épül és működik.. Ez a kultúra nem elmélet: a mindennapi életterekben, helyzetekben és döntésekben válik láthatóvá. A Biztonság kultúrája mindig emberi — és mindig közösségi.
- Tudatosság és jelenlét : A biztonság nem pusztán külső védelem, hanem belső figyelem: hogyan vagyunk jelen a tereken, egymás mellett, egymásért.
- Részvétel és együttműködés : A Biztonság kultúrája akkor élő, ha a közösség tagjai nem csak használják, hanem alakítják is azt a környezetük és saját védelmükben.
- Közösségi felelősség : A biztonság megteremtése és fenntartása nem egy intézmény feladata, hanem közös ügy: a mindennapi döntésekben, tevékenységekben, viselkedésmintákban jelenik meg.
Közterületi biztonság
A kultúra tereinek minősége
A közterületek akkor válnak biztonságossá, amikor a közösség jelenléte működni kezd:
– az egymásra figyelés,
– a közös térhasználati normák kialakulása és követése természetes folyamattá válik.
Társadalmi biztonság
A kultúra kohéziója
A társadalmi biztonság a kultúra mélyrétege:
– esélyekhez való hozzáférés
– bizalom,
– egymás elfogadása.
Digitális biztonság
A kultúra online jelenléte
A digitális térben a kultúra a viselkedésmintákban jelenik meg:
- felelős kommunikáció,
– adataink védelme,
– mások digitális személyiségi jogainak tiszteletben tartása..
Edukáció
A kultúra tanulása és átadása
A Biztonság kultúrája tanulható és tanítható:
– közösségi tanulással,
– példák átadásával,
– folyamatos reflexiókkal.