ESG - Aktuális

Merre tovább? - Hazai és nemzetközi ESG elvárások 2026-ban

Egy 2026. március elején megtartott ESG-témájú szakmai konferencián - melynek célja a legjobb, a nettó zéró kibocsátást elősegítő fenntarthatósági megoldások bemutatása, a piaci szereplők fejlődésének elősegítése, a közös gondolkodás és üzletfejlesztés – elhangzottak alapján különösen aktuális a "merre tovább?" kérdés megválaszolása.

Mit jelent ez a kkv-k esetében?

A konferencia egyértelmű üzenetet közvetít: 2026–2027-ben a beszállítói lánc lesz a legnagyobb "vizsgáztató". A nagyvállalatok már elkezdték az adatbekéréseket – energia, hulladék, munkavédelem, kockázatok, beszállítói megfelelés, így aki nem tud válaszolni, könnyen háttérbe szorul.

A következő 1–2 évben a nagyvállalatok elvárásai miatt a kkv-k is ESG‑adatokat fognak szolgáltatni, akár akkor is, ha jogszabály szerint még nem kötelezettek erre. A beszállítói lánc lesz a fő nyomásgyakorló, és a vállalkozásoknak gyorsan, egyszerűen használható rendszerekre lesz szükségük.

A vállalkozásoknak fel kell készülniük, mert a nagyvállalati elvárások gyorsabban érkeznek, mint maga a jogszabályi kötelezettség. Aki időben lép, versenyelőnyt szerez: stabilabb beszállítói pozíciót, jobb tárgyalási helyzetet, és kevesebb adminisztrációs stresszt.

Miért érinti ez a kkv-kat akkor is, ha nem kötelezettek?

• A nagyvállalatok már most elkezdték az adatbekérést a beszállítóiktól.
• Aki nem tud válaszolni, azt könnyen lecserélik egy felkészültebb partnerre.
• A kockázatkezelés (pl. munkavédelem, adatvédelem, környezeti hatások) üzleti feltétellé válik, ami már nem egy szimpla kommunikációs kérdés.
• A tanúsítási rendszer miatt a nagyvállalatok szigorúbb ellenőrzést vezetnek be a ellátási láncaikban.

A kkv-k számára a három legnagyobb kihívás

1. Adatgyűjtés és adminisztráció

A nagyvállalatok olyan adatokat kérhetnek majd, amelyek eddig nem voltak rendszerezve: energiafogyasztás, hulladék, munkavédelmi incidensek, beszállítói kockázatok. A konferencián elhangzottak szerint a nagy cégek is küzdöttek ezzel, így a kkv-knál ez még nagyobb teher lesz.

2. Felelősségek tisztázása

A nagyvállalatok tapasztalata: ha nincs kijelölt felelős, szétesik a folyamat. Egy kkv-nál ez gyakran egyetlen emberre hárul – ezért kell egyszerű, átlátható workflow.

3. Beszállítói megfelelés

A konferencián részt vevő több nagyvállalat képviselője is hangsúlyozta: "Nincs üzlet ESG nélkül" – különösen az exportpiacokon. Ez a kkv-knak azt jelenti, hogy a megfelelés piacra jutási feltétel lesz.

Mit érdemes MOST megtenni egy kkv-nak?

• Kis lépésekben elindulni: alapadatok összegyűjtése (energia, hulladék, munkavédelem).
• Egyszerű kockázati térkép készítése: hol vannak a legnagyobb működési kockázatok?
• Beszállítói kérdőívek előkészítése: a nagyvállalatok ezeket fogják kérni.
• Egy felelős kijelölése, aki a folyamatot kézben tartja.
• Külső támogatás bevonása, ha nincs korábbi fenntarthatósági rutin.

A Safegreen megoldási ajánlata

A kkv-knak nem "ESG‑óriásrendszerre" van szükségük, hanem átlátható, egyszerű workflow-ra, ami teher helyett üzleti előnyt biztosít.   

Miután a következő időszakban várhatóan egyre nagyobb lesz a különbség a későn reagálók és a biztonságos beszállítók között., ezért a Safegreen minden érintettnek és érdeklődőnek kkv‑barát, működés-közeli MindTank megoldásainak megismerését javasolja.

Gyors helyzetfelmérés

ESG felmérés a nagyvállalalatok és kkv-k körében

A BCSDH, amely a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) globális vállalatok vezető közösségének tagja, 2025. novemberi beszámolója szerint harmadik alkalommal végzett átfogó felmérést a tagvállalatai körében, hogy vizsgálja, hogyan épülnek be az ESG szempontok a vállalatok mindennapjaiba és az értékláncaikba; valamint felmérje, hogy milyen jövőbeli várakozásaik vannak a fenntarthatóság területén.

A felmérésben részt vevő vállalatok csupán 14%-a CSRD kötelezett, az ESG törvény csak 1-1 kitöltő tagvállalat esetében releváns.

Főbb megállapítások:

ESG előnyök és ösztönzők

• A kkv-k nagyobb mértékben ítélik versenyelőnynek az ESG minősítés megszerzését és a jobb ESG teljesítményt, mint a nagyvállalatok.
• Az ESG kockázatok jobb megértése és a munkatársi elköteleződés növelése a vállalatok többsége szerint az ESG szempontok integrálásának előnyei.
• A jogszabályi elvárás, mint motiváló tényező az ESG szempontok döntéshozatalba történő beépítésére jelentősen növekedett.

ESG célterületek

• A vállalatok továbbra is a társadalmi és vállalatirányítási területeken rendelkeznek erősebb aktív megvalósítási programmal a célkitűzéseik kapcsán.
• A környezeti oldalon leginkább a karbonkibocsátás és energia témákkal foglalkoznak.
• A vállalatok több mint 25%-ának még nincs célkitűzése biológiai sokféleség, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és éghajlatváltozás mérséklése kapcsán, de ezeket tervezi meghatározni.

ESG mint eszköz a klímaváltozás veszélyei ellen

• 95% -a a kitöltő tagvállalatoknak inkább vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy a fenntartható működés elérése a cél, az ESG tevékenységek és a jelentéstétel eszközök ennek megvalósításához.
• 70%inkább vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy a klímaváltozása cégük működését fenyegető veszély.
• 80% gondolja úgy, hogy a klímaalkalmazkodás üzletileg kifizetődő.

A kkv-k nagyobb arányban ítélik versenyelőnynek az ESG minősítés meglétét és a jobb ESG teljesítményt.

A tagvállalatoknak leginkább társadalmi és vállalatirányítási területeken vannak olyan célkitűzései, amelyeknek eléréséhez már aktív megvalósítás fázisába léptek. Ez összecseng a legutóbbi felmérés eredményeivel, amelyben szintén társadalmi és vállalatirányítási témákat jelöltek meg kiemelten fontosnak.

A 2023-as felmérés eredményeihez képest jelentősen növekedett azon vállalatok száma, akiktől külső érdekelt felek kértek ESG adatokat és információkat. Továbbra is a vevőktől érkezik legnagyobb arányban adatbekérés, de a pénzügyi szervezetektől és lehetséges partnerektől érkező adatkérés több, mint kétszeresére, a beszállítóktól érkező adatigénylés több, mint háromszorosára nőtt.

A jogszabályi változások ellenére a vállalatok többsége ESG tevékenységi körének bővítésére készül a következő két évben, és szintén többségben vannak azok a vállalatok, akik a tervezett menetrend szerint haladnak tovább a jelentéskészítés területén. A nagyvállalatok és KKV-k esetében is kevesen élnek a halasztás adta lehetőségekkel, és szintén kisebbségben vannak azok a vállalatok, amelyek várnak a szabályozói döntésig mielőtt döntenek az ESG jelentéstételükről.

ESG Trendtérkép

2025. első felében több jelentős nemzetközi és hazai változás is formálta a fenntarthatósági jelentéstétel jövőjét. Csökkent a jelentéstételi kötelezettség, különösen a KKV-k számára. A jelentéstétel célja ugyanakkor nem a "checkbox" kitöltése, hanem a transzparencia és a hatáslényegesség: a vállalatoknak saját kockázatkezelési rendszert kell kiépíteniük, amelybe beépülnek a környezeti és társadalmi kockázatok is.

Nemzetközi aktualitások és trendek

• EU "Stop the Clock" rendelkezés Az Európai Unió két év haladékot adott a második és harmadik hullámba tartozó vállalatoknak az ESG jelentések elkészítésére. Ez lehetőséget teremt a mélyebb felkészülésre, különösen a komplex ellátási láncok és adatkörök feltérképezésében.

• CSRD irányelv kiterjesztése A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) hatálya fokozatosan bővül: 2025-től már több nagyvállalatnak kötelező ESG jelentést készítenie, 2026-tól pedig az ágazati mutatók alapján újabb cégek kerülnek be a kötelezettek körébe.

• Tanúsítási kötelezettség elhalasztása A 2024-es üzleti évre vonatkozó ESG beszámolók esetében nem szükséges tanúsítást végezni – ez időt ad a vállalatoknak a belső folyamatok ESG szempontú finomítására.

Hazai szabályozási változások

• ESG törvény módosítása (2023. évi CVIII. törvény) A magyar ESG törvény több ponton változott : a közérdeklődésre számot tartó KKV-k kikerültek a kötelezettek köréből.

• Az ESG kérdőív alkalmazása az 2025.évi MNB ajánlása (A Magyar Nemzeti Bank 7/2025. (VI.23.) számú ajánlása a hitelkockázat vállalása, mérése, kezelése és kontrollja során a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási információk felmérését szolgáló minimum kérdéssor alkalmazásáról) 2025. július 1-től kötelező.

• A: ESG-törvény alapján a  gazdaságfejlesztési miniszter határozza meg,  hogy mely vállalatok esnek ESG jelentéstételi kötelezettség alá — például árbevétel, létszám és ágazati szempontok alapján —, de az ESG mutatók szakmai tartalmát uniós sztenderdek szabályozzák. 

A változások és könnyítések mellett a szakértők szerint az ESG-szabályozásban erősebb szerepet kell kapnia a gyakorlatiasságnak. 

A jövőben várhatóan az ESG-szempontok beépülnek a vállalati" DNS"-be, mégpedig nem különálló fogalomként, hanem alapelvárásként. Ehhez a fenntarthatósági szemléletnek el kell jutnia a szervezeti hierarchia minden szintjére – nemcsak a jelentésekben, hanem a napi működésben is.

Várható irányok és új folyamatok

• Adatvezérelt ESG - Egyre nagyobb hangsúlyt kap az ESG releváns adatkörök pontos meghatározása és digitalizált gyűjtése – ez különösen fontos a digitális tudásplatformok és ESG–SDG integráció szempontjából.
• Ágazati ESG benchmarkok - Várható, hogy az ESG értékelés ágazatspecifikus mutatók mentén történik majd, ami új lehetőségeket nyit a települési és vállalati ESG mátrixok fejlesztésében.
• Közösségi edukáció és transzparencia - Az ESG nem csak vállalati, hanem társadalmi szinten is egyre inkább a közösségi bizalom és együttműködés kiépítésének eszközévé válik – ami különösen jól illeszkedik a Safegreen célkitűzéseihez.

Önkéntes ESG beszámolók előnyei 

Az önkéntes jelentéstétel versenyelőnyt jelenthet, különösen közbeszerzéseknél vagy finanszírozási tárgyalások során. A szabályozás lehetőséget ad a fokozatos felkészülésre, hiszen a tapasztalatok szerint a teljes ESG adatgyűjtés több hónapot is igénybe vehet. 

Megfigyelhető azonban, hogy egyes cégek még mindig szkeptikusak, ami inkább a szemléletformálás és az információk hiányára utal, nem pedig az ESG iránti érdektelenségre. Ezért kulcsfontosságú, hogy a reziliencia és biodiverzitás – mint kézzelfogható tartalmú fogalmak – előtérbe kerüljenek.

Az ESG és reziliencia kapcsolatának újragondolása elkerülhetetlen új irány – különösen, ha a vállalati DNS-be épülő szemléletváltásról van szó. A jövőben nem az ESG-címkézés lesz a lényeg, hanem a valódi hatás, és az alkalmazkodóképesség megléte.

A hatáslényegesség és a saját kockázatkezelési rendszer kiépítése további megvalósítandó cél. Ezek megoldásában jól alkalmazható a Safegreen kockázatkezelési mátrixa, ami nem csak egy technikai eszköz, hanem vizuális demonstrációs lenyomata egy elkötelezett vállalkozásnak.

2025. február 26-án bemutatásra került az EU Omnibus egyszerűsítési csomag. A Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD) tekintetében az Európai Bizottság javasolta, hogy a kötelező fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alá eső vállalkozások számát csökkentsék azokra a cégekre, amelyeknek több mint 1 000 alkalmazottjuk van. Számukra született meg 2025. július 30-án a kis- és középvállalkozások (kkv-k) önkéntes fenntarthatósági jelentéstételére vonatkozó ajánlás (VSME), arra ösztönzve a nagyvállalatokat és pénzügyi intézményeket, hogy amennyiben fenntarthatósági információkat kérnek kkv-któl, lehetőség szerint az önkéntes szabvány alapján tegyék ezt.

A VSME (Voluntary Sustainability Reporting Standard for non-listed Micro, Small and Medium-sized Enterprises) 

egy, az EFRAG (a Bizottság fenntarthatósági beszámolással foglalkozó technikai tanácsadó szerve.) által kidolgozott önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabvány, amely strukturált és egyszerűsített ESG jelentési keretrendszert kínál a tőzsdén nem jegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve valamennyi, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Standards) hatályán kívül eső vállalat számára. Az EFRAG által készített részletes útmutató, segédletekkel, minta táblával, számítási módszertan bemutatásával támogatja a KKV-kat a VSME jelentés elkészítésében

A VSME módot ad mind a CSRD-re való fokozatos felkészülésre, mind pedig az önkéntes fenntarthatósági jelentéstétel megvalósítására. A kkv-k az önkéntes jelentéstétel által javítani tudják hozzáférésüket a fenntartható finanszírozáshoz, jobban nyomon követhetik saját fenntarthatósági teljesítményüket, ezzel növelve ellenálló- és versenyképességüket is. 

A VSME szabvány két különálló modul köré épül:

• Az alapmodul minden kkv számára belépő szintnek tekinthető, a mikrovállalkozások (10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kkv-k) célmodulja. Ez a modul 11 közzétételt tartalmaz, és az értéklánc-partnerek által leginkább igényelt kulcsfontosságú fenntarthatósági mutatókra összpontosít. 

• Az átfogó modul az alapmodulra épül, és 9 további közzétételre összpontosít, amelyeket a bankok, a befektetők és az értéklánc-partnerek gyakran kérnek a kkv-któl. 

Az ajánlás elfogadása a még nem a lezárása az önkéntes jelentéstételi folyamatnak.. A Bizottságnak konzultálnia kell a tagállamokkal, a Számviteli Szabályozó Bizottsággal (ARC) és több uniós testülettel is, köztük az Európai Felügyeleti Hatóságokkal, hogy megvitassák a jövőbeli önkéntes szabvány pontos tartalmát.

Azaz az EFRAG által kidolgozott és közzétett VSME szabvány tartalma még változhat, de az ajánlás alapul szolgál a jövőbeni egyeztetéseknek, így aki már most megkezdené a felkészülést, megteheti a jelenlegi szabvány alapján.