A globális felmelegedés korában egyre gyakrabban merül fel a kérdés: hogyan tudnak alkalmazkodni az élőlények, köztük mi, emberek is, a növekvő hőséghez? Miközben a légkondicionálók gombjait nyomkodjuk, talán nem is tudjuk, hogy a természet már évezredekkel ezelőtt kifejlesztette a maga zseniális túlélési stratégiáit.
"Budapest közbiztonsági válságban van" ……….. fővárosi kerületek polgármesterei kongatják a vészharangot – mindezt saját döntéseik árnyékából
Ha biztos és fenntartható jövőt szeretnénk építeni, időnként vissza kell tekintenünk a múlt megoldásaira. Az évszázadokon át fennmaradt épületek nem csak történelmi emlékek, hanem kipróbált válaszok az emberi élet olyan alapvető kihívásaira, mint a biztonság, az élhetőség és a természettel való együttműködés.
A minószi társadalom nem egyetlen uralkodó merev hierarchiájára épült, hanem egy rendkívül rugalmas, regionális gazdasági és spirituális szövetségre.
Néha úgy érezzük, a magabiztosság gyorsabban növekedik, mint ahogyan a bolygó melegszik. Ez a Dunning–Krüger- hatás, azaz minél kevesebbet tudsz, annál biztosabb vagy benne, hogy mindent tudsz. A Dunning–Krüger-hatás klasszikus terepe az éghajlatváltozás. Aki valaha eltöltött néhány órát egy kommentmezőben, pontosan tudja: ott születnek a világ...
A labdarúgó‑világbajnokság sokáig elsősorban sportesemény volt. Ma már egyre világosabb: a vb globális városfejlesztési kísérlet, amely egyszerre teszi próbára a rendező országok fenntarthatósági, élhetőségi és biztonsági rendszereit. A stadionok fénye mögött ott húzódik a városok mélyrétegeinek története — és ezek a rétegek sokszor többet árulnak...
A tudomány fejlődése sosem lineáris folyamat. Thomas Kuhn ebből a felismerésből alkotta meg elméletét, kimondva: a tudomány nem egyenletesen halad előre, hanem paradigmák váltják egymást, és minden paradigmaváltás egyfajta intellektuális földrengés. A rendészettudomány ma pontosan egy olyan törésvonal peremén áll, ahol a kérdés az, hogyan juthat el...
A biztonság sosem volt egyszerű fogalom, — és minél mélyebbre ásunk, annál inkább kiderül, hogy nem egyetlen rendszer, hanem sok, egymásra rétegződő világ találkozása. A modern városokban a biztonság már nem csupán rendészet, nem csupán technológia, és nem csupán társadalmi bizalom.
Kevés olyan pillanat van Európa történetében, amikor egyetlen törvény képes átírni a kontinens természethez fűződő viszonyát – 1909-ben Svédországban pontosan ez történt.
