Teronauta
A Safegreen "teronauta"-ja (Föld-utazó) reményeink szerint az embereknek a Földdel és annak fenntarthatóságával való kapcsolatát fejezi ki.
Üzenete, hogy mindannyian "utazók" vagyunk a bolygónkon, akik felelősséggel tartozunk annak védelméért és gondozásáért. A szó a "tero" (föld) eszperantó- és a "nauta" (utazó, navigátor) latin szavakból származik.
A teronauta arra ösztönöz, hogy fenntarthatóbban éljünk, tudatosabb döntéseket hozzunk, tiszteljük a természet erejét, óvjuk a környezetet úgy, hogy lehetőségeink szerint mindent megteszünk a bolygó megőrzéséért.
Célunk, hogy az ökológiai kéznyom fogalmának és a teronauta szemlélet megismerésének eredményeként még aktívabb részesei legyünk egy fenntarthatóbb világnak.
Fenntarthatóság
A klímaváltozás hatása: a mérsékelt éghajlat mediterrán jellegűvé alakulása Európában
I. - II
A Föld jelenlegi éghajlati övei több millió év alatt alakultak ki, de a mai formájukat főként az utolsó jégkorszak vége óta, azaz körülbelül 10–12 ezer évvel ezelőtt nyerték el.
Mi határozta meg az övek kialakulását?
- Nap sugárzása: A napsugarak beesési szöge a földrajzi szélességtől függ, ez határozza meg az övezetek hőmérsékleti viszonyait.
- Föld tengelyferdesége: Ez okozza az évszakokat és befolyásolja a napsugárzás eloszlását.
- Légköri áramlások: A passzátszelek, ciklonok és anticiklonok alakítják az éghajlati mintázatokat.
- Tengeráramlások: Meleg és hideg áramlatok módosítják a partvidékek klímáját.
- Domborzat és szárazföldek eloszlása: A hegységek, síkságok és óceánok elhelyezkedése szintén befolyásolja az éghajlatot.
Az éghajlati övezetek típusai
A Köppen–Geiger-féle osztályozás szerint a Földön öt fő éghajlati övezet van:
- Trópusi (A) – meleg, csapadékos
- Száraz (B) – sivatagi és sztyepp
- Meleg mérsékelt (C) – mediterrán, óceáni
- Hideg mérsékelt (D) – kontinentális, tajga
- Poláris (E) – tundra, állandóan fagyos
Érdekesség: Az éghajlati övezetek határai nem teljesen szabályosak, mert a valóságban a földfelszín változatossága és a légköri folyamatok módosítják őket
Bevezetés
A klímaváltozás ma már nem csupán tudományos diskurzus tárgya, hanem mindennapi éltünk része. A globális folyamatok regionális hatásai különösen érzékenyen érintik a mérsékelt égövet, amely az elmúlt évtizedekben egyre inkább mediterrán éghajlati jegyeket kezd mutatni. Európa számos térsége tapasztal hosszabb, melegebb nyarakat, enyhébb teleket, valamint változó csapadékeloszlást – mindez pedig komoly társadalmi, gazdasági és ökológiai következményekkel jár.
A mérsékelt égövi területek mediterrán jellegű átalakulása komoly kihívásokat jelent az emberi tevékenységek minden területén, ugyanakkor lehetőséget kínál az alkalmazkodásra és fenntartható fejlődésre.
A mediterrán éghajlat térhódítása
Ökológiai következmények – A klímaváltozás hatása a természetes rendszerekre
III.
A mérsékelt égöv mediterrán jellege felé történő eltolódása komoly ökológiai következményekkel jár. A biodiverzitás csökkenése, a vízkészletek szűkülése és az erdőtüzek terjedése nem csupán természeti problémák, hanem komplex társadalmi és gazdasági kihívások is. A megoldásoknak rendszerszintűnek kell lenniük: ökológiai monitorozás, fenntartható gazdálkodás, tudásalapú vízpolitika, és kockázatkezelési stratégiák alkalmazása szükséges.
A mediterrán éghajlati mintázat következményei a mérsékelt égövben
Gazdasági és társadalmi hatások - Alkalmazkodás és jövőbeli kilátások
IV.-V.
A mediterrán klímamintázat előretörése a mérsékelt égövben nem csupán természeti jelenség, hanem mélyreható gazdasági és társadalmi átalakulást is kiváltó esemény. A mezőgazdasági termelés új kihívásokkal néz szembe, a turizmus kénytelen újragondolni modelljeit, az egészségügy újfajta veszélyekkel találkozik, miközben az urbanizáció és életmód is komoly alkalmazkodási kényszer alá kerül.
A változások ugyan kihívást jelentenek, de egyben lehetőségeket is kínálnak a fenntartható fejlődésre, innovációra és tudatosabb közösségi döntéshozatalra. A kulcs az előrelátó tervezés, az ágazatok közötti együttműködés, valamint a lakosság aktív bevonása az alkalmazkodási folyamatokba.
A mediterrán jellegűvé váló klíma nemcsak környezeti változásokat hoz, hanem komplex gazdasági, társadalmi és technológiai átalakulást is megkövetel. Az alkalmazkodás sikere azon múlik, hogy milyen gyorsan és hatékonyan reagálunk az új kihívásokra, miközben képesek vagyunk fenntartani a társadalmi igazságosságot, környezeti fenntarthatóságot és gazdasági versenyképességet.
A Safegreen és a fenntartható vidámparkok kapcsolata
A Safegreen gondolat kapcsolódása a fenntartható vidámparkok koncepciójához egyértelmű, hiszen mindkettő a biztonságos, környezettudatos és felelős működést helyezi előtérbe. A Safegreen, mint elv vagy filozófia, tökéletesen illeszkedik a modern vidámparkok azon törekvéséhez, hogy a szórakozást és az élményt úgy biztosítsák, hogy közben a lehető legkisebb mértékben terheljék a környezetet és garantálják a látogatók, valamint a munkatársak jólétét.
A fenntartható vidámparkok lényege, hogy a gazdasági életképesség, a társadalmi felelősségvállalás és a környezetvédelem hármas egyensúlyát megteremtve működjenek. Ez magában foglalja az energiahatékonyságot, a víztakarékosságot, a hulladék minimalizálását, a biológiai sokféleség védelmét és a helyi közösségek támogatását.
A Safegreen gondolat ezen a ponton kapcsolódik be, és nyújt egy átfogó keretet, amelyen belül ezek a célok elérhetők. A "Safe" (biztonságos) aspektus nem csupán a fizikai biztonságra utal, hanem a környezeti biztonságra is, biztosítva, hogy a park működése ne jelentsen kockázatot sem a természeti környezetre, sem az emberi egészségre. Ez magában foglalja a káros anyagoktól való mentességet, a tiszta levegőt és vizet, valamint a katasztrófa megelőzést.
A "Green" (zöld) elem a környezettudatos működést, a fenntartható erőforrás-gazdálkodást és az ökológiai lábnyom csökkentését hangsúlyozza. Egy Safegreen-vidámpark proaktívan keresi azokat a megoldásokat, amelyek minimalizálják az ökológiai terhelést, például megújuló energiaforrásokat használ, fejlett víztisztító rendszereket alkalmaz, és a hulladék keletkezésétől a feldolgozásáig átfogó stratégiát alkalmaz.
A fenntarthatóság körforgása
Ha időszámításunk előtti sétára indulunk, számos alkotásra bukkanhatunk, melyek még ma is titokzatosak, rejtélyesek és vonzóak, ezért méltán nevezzük őket csodának. A korai emberiség alkotásai ezek, melyekből erőt, ihletet meríthetünk/meríthetnénk arra, hogy milyen örökséget hagyjunk az utánunk következő generációkra. Emlékművek, amelyek az ember nagyszerűségéről, kreativitásáról és páratlan tudásáról tanúskodnak.
Visszatérés a vadonba – A természet újraéledése Európában
Reményről, tudományról és elkötelezettségről
Európa vadonjai évszázadokon át szenvedtek az emberi terjeszkedés és a természeti erőforrások kizsákmányolásának következményeitől. Mégis, két különleges faj – a síkvidéki európai bölény és az ibériai hiúz – története azt bizonyítja, hogy a természet képes újraéledni, ha esélyt kap.
Európai bölény – az "ökoszisztéma mérnök"
A Białowieża-erdő Európa egyik legkülönlegesebb természeti kincse, az utolsó megmaradt síkvidéki őserdeje, amely Lengyelország és Fehéroroszország határán terül el. Az erdő Podlasiei vajdaság (Lengyelország) és Breszti területen (Fehéroroszország) található, területe kb. 150 000 hektár, mint a világörökség része, az UNESCO listáján 1979. óta szerepel. Védettséget élvez, mint bioszféra-rezervátum: Natura 2000 terület.
Élővilága különleges, hiszen a világ legnépesebb szabadon élő állománya a kontinens legnagyobb szárazföldi állataival, az európai bölényekkel, itt található. Az emlősök közül számos más faj is él a területen: farkas, hiúz, gímszarvas, őz, vaddisznó, vidra, borz. A madarak populációja is változatos: rétisas, fehér gólya, uhu, vándorsólyom. Növényből, több mint 900 faj található itt, köztük tölgy, bükk, lucfenyő, éger. Kiemelkedő a biodiverzitás, gombák, mohák, zuzmók, több ezer faja is megtalálható.
"A vadon élő állatok és növények olyan rendkívül értékes természeti örökséget alkotnak, amelyet meg kell őrizni és át kell adni a jövő generációinak." Berni Egyezmény
A természetes vadvilág területének változása Európában, Ázsiában és Amerikában az elmúlt 100 év során
Az elmúlt évszázad során a természetes vadvilág területe világszerte jelentős mértékben csökkent, ami alól az általunk vizsgált területek, Európa, Ázsia és Amerika sem kivétel. A vadvilág területeinek drasztikus csökkenése komoly ökológiai következményekkel jár, befolyásolva a biodiverzitást, az éghajlatot és az ökoszisztéma alakulását. A legfőbb tényezők, amelyek ezt a veszteséget okozzák, az erdőirtás, a mezőgazdasági területek növekedése, az urbanizáció és az éghajlatváltozás. A helyzet sürgős természetvédelmi és egyéb intézkedéseket tesz szükségessé.
Szelek szárnyán - Fenntarthatóság
egy élhetőbb világért
Az ókorban a hajózás legszükségesebb feltételének a szelet tekintették, így érthető, ha nem csak a tengerészek, hanem a természettudósok is sokat foglalkoztak e kérdéssel. Seneca szerint a szél "tette lehetővé az egymással való érintkezést minden nép számára, és a különböző vidékekre szétszóródott népcsoportokat elvegyítette egymással". Plinius azért beszél hosszabban erről a témáról enciklopédiájában, mert munkáját "hajósok ezrei kísérik figyelemmel".
Számos példát láthatunk, hogy mennyire fontos volt a természeti erőket megszemélyesíteni, és oly tulajdonságokkal felruházni, melyek segítségével az ember könnyebben boldogult.
Csendes áldozatok - halljuk meg a hangjukat!
Hogyan károsítják a háborús konfliktusok a földet, a vizet és a levegőt?
A legkorábbi ismert háborús beszámoló i.e. 2500-ból származik, egy sumer városállam uralkodójának győzelméről szól. Elmondhatjuk, hogy a harcok, háborúk történelmi távlatokban komoly környezeti megterhelést jelentettek, és jelentős természeti károkat okoztak, ami az elmúlt években is tovább folytatódott világszerte. A konfliktusok során a környezet sokféleképpen szenved károkat, amelyek hosszú távú következményekkel járnak az ökoszisztémákra, a természeti erőforrásokra és az emberi egészségre.
Fenntartható kezdeményezések - Afrika
Afrika a Föld második legnagyobb és legnépesebb kontinense; területén 54 állam helyezkedik el. és mintegy 1,4 milliárd lakos, akik sokkal inkább kitettek a különféle betegségek kockázatának, mint a világátlag. Északról a Földközi-tenger, keletről a Vörös-tenger és az Indiaióceán, nyugatról pedig az Atlanti-óceán határolja. A földrészhez számos sziget és szigetcsoport tartozik, köztük a bolygó negyedik legnagyobb szigete, Madagaszkár, a Zöld-foki szigetek és a Seychelles-szigetek. Az egyetlen kontinens, amelyhez az északi és déli, valamint a keleti és nyugati földgömbön is tartoznak területek.
Biztonság
Digitális ikrek: A jövő kulcsfontosságú technológiája a várostervezéstől az ipari alkalmazásig
A digitális ikrek technológiája milliók életét könnyíti meg világszerte Ez a modern innováció tudományos-fantasztikusnak tűnő ötletből vált valósággá: egy számítógépes tükörként jeleníti meg fizikai rendszereink, gépeink vagy akár városaink állapotát.
A digitális iker egy virtuális másolata egy fizikai objektumnak vagy rendszernek, amely valós időben szinkronizált adatokat kap, lehetővé téve gyors és precíz döntéseket. A NASA már az 1990-es években alkalmazta, majd az ipar, az egészségügy és a várostervezés területén is áttörést hozott.
A digitális ikrek koncepciója illeszkedik a fenntartható és biztonságos városok jövőképébe, mivel lehetővé teszi a városi rendszerek valós idejű optimalizálását. Ez azt is jelenti, hogy a digitális ikrek és a klímaváltozás biztonsági kockázatai szorosan összefonódnak, ami kulcsfontosságú a klímaváltozás hatásainak előrejelzésében és kezelésében.
A jövő városainak biztonsága - 2050.
- Absztrakt -
A "klímaváltozás" fogalma 1770-óta velünk él, mellyel kapcsolatban számtalan szubjektív gondolat jelent meg, ám mindig is voltak törekvések az objektív tények feltárására is. Napjainkra a technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy pontos képet kapjunk az ember által okozott természeti változások mértékéről és okairól. A felismerés megtörtént, lépéseket kell tennünk, ha aktív alakítói akarunk lenni a "honnan-hová?" kérdéskörnek. Pontosan látnunk kell, hogy hol tart a világ, és hol tart Magyarország a klímaváltozás elleni fellépésben (IPCC jelentések).
Az éghajlatváltozás következményei megfigyelhetők a vízben, a levegőben, geológiában és a társadalmi mozgásokban egyaránt. Eközben tapasztalhatjuk a városok kiteljesedését, fejlődését, mega városok kialakulását, melyek létalapja a fenntarthatóság kell, hogy legyen. A városok egyszerre hordozzák magukban a felemelkedést és hanyatlást. A klímaváltozás hatással van az emberi magatartásra, s kimutatható mértékben növeli az agressziót. Hatással van azonban az elkövetett bűncselekmények számára, de befolyásolja a rendészeti szervek munkáját is. A lokális hatásokon túl immáron geopolitikai következményekkel is számolhatunk, melyek olyan determinációk, melyeket lehetetlen elhárítani.
A klímaváltozás következményeinek komplexitására csak új utak és új irányok kialakításával lehet választ adni, a régi, stabil szakmai alapokra építkezve. A kihívások természetét tekintve csak a rendészeti szervek átalakítása és megújulása lehet a megfelelő válasz. Nem más ez, mint a kényszer szülte szükségszerűség. Az összefüggések felismerése magával kell, hogy hozza a komplexitás stratégiája (városi nagystratégia) iránti elköteleződést.
dr. Ron Blom (amerikai kutató) szavait idézve: "a régi hipotéziseket finomítanunk kell, és ki kell próbálnunk újakat is."
Safegreen
kapocs a biztonság és fenntarthatóság között
Biztonsági minimum©
Copyright: Danielisz Béla, Sikó Ildikó
A politika fő feladata a közjó szolgálata, mely az államok szerveződésének elsődleges prioritása. A közjó mindazon elvek, tényezők, cselekvések összegződése, melyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy élhető társadalmakat hozzanak létre és működtessenek. A biztonsági minimum biztosítása az állam elsődleges feladata, a közjó megteremtésének alapvető pillére.
A biztonsági minimum mindenkit megillet, s garantált megléte alapvetően egyenlő mértékben szolgálja a társadalom tagjait. Természetesen a biztonsági igények és anyagi javak egyenlőtlenül oszlanak el az emberek között, ezért mód és lehetőség van arra, hogy a többlet igényeket, többlet anyagi javak ráfordításával megvásárolják. Ez a gazdasági javak egyenlőtlen eloszlásából fakadó determináció. Okszerűen következtethetünk azonban arra, hogy az igazságos társadalmak, melyek a közjó megteremtésének érdekében cselekednek, kötelességüknek érzik a biztonsági minimum garantálását az erre hivatott állami és önkormányzati szervek közreműködésével.
A biztonsági minimum eszközrendszere elsősorban a jogszabályokon keresztül nyilvánul meg. A jogilag szabályozott intézmények működése tölti meg tartalommal, és a társadalom tagjainak visszajelzései igazolják meglétét vagy hiányosságait.
..........A globális felmelegedés folyamata, mely egyaránt sújtja a humán és mesterséges infrastruktúrát, nem tesz különbséget település és település között. Mindnek felerősíti a negatív hatásait és gyengíti az élhetőséget. Amikor a fenntarthatóság szempontrendszere elenyészik vagy egyáltalán nem létezik, akkor a biztonság szintje is jelentősen csökken.
''A város legfontosabb funkciója, hogy a hatalmat formává, az energiát kultúrává, az élettelen anyagot eleven művészi jelképekké, a biológiai újratermelést pedig társadalmi kreativitássá alakítsa át……………………A város elválasztja, eltávolítja az embert a természettől, ugyanakkor viszont beköti, bekapcsolja a világegyetembe azzal a folyamatosan bővülő tudással, amelyet szintén a város hoz létre. '' (Mumford, L. 1985)
A globális felmelegedés okozta klímaváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amely az emberiség előtt áll. Egy, az Egyesült Államokban született korábbi tanulmány egyenesen nemzetbiztonsági kérdésnek minősíti a klímaváltozás okozta problémákat.
Három alapvető változás, amely a folyamatokkal összefüggésben jelentkezik:
· Az óceánok, tengerek vízszintjének emelkedése, ezáltal vízparti területek tűnnek el, városok kerülnek víz alá.
· Az elsivatagosodás következtében jelentős néptömegek kényszerülnek elindulni új, élhető területek felé.
· Mindezekkel párhuzamosan jelentős ivóvízhiány lép fel akár a fejlett országok területein is.
Mindhárom változás olyan súlyú, hogy alapvetően képesek lesznek megváltoztatni az eddigi életvitelünket.
Európa küzdelme és válaszok a tűz pusztító erejével szemben
Európában az erdő- és bozóttüzek egyre súlyosabb problémát jelentenek az éghajlatváltozás, a hőhullámok és a hosszabb száraz időszakok miatt. A 2023-as és 2024-es évek különösen kritikusak voltak, jelentős területek égtek le, és jelentős gazdasági, ökológiai károkat, emberi tragédiákat okozva.
2023 – rekordév volt, az európai erdőtüzek a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) adatai alapján 2023 végéig több százezer hektárnyi területet érintettek (a pontos számok országonként és jelentésenként változhatnak, de a 2023-as év kiemelkedően magas számokat mutatott, meghaladva a 400 000 hektárt). A legtöbb leégett terület Görögországban volt.
A C3S jelentései szerint 2024 volt a valaha mért legmelegebb év Európában, számos régióban rekord hőmérsékletekkel. Ez a hőség, a szárazsággal párosulva, jelentősen hozzájárult az erdőtüzek kockázatának növekedéséhez. Az "Európa éghajlati állapotáról szóló 2024-es jelentés" (European State of the Climate, ESOTC 2024) részletesen elemzi ezt a helyzetet, kitérve az erdőtüzekre is. Becslések szerint 2024-ben 42 000 ember életére gyakoroltak közvetlen befolyást az európai erdőtüzek.
2025. elején tovább folytatódtak a kihívások, melyek több válság kezelő erő és eszköz bevetésére, és különböző módszerek együttes alkalmazására ösztönöznek. A megelőzésre való hangsúlyozott fókuszálás, valamint a gyors és összehangolt reagálás a tűz észlelésekor, szintén kiemelt jelentőségű.
Paradigmaváltás szükségessége a városi biztonság értelmezésének megközelítésében
"Ha le akarjuk győzni a ránk leselkedő veszélyt, először fel kell ismernünk, hogy válságban vagyunk." - Al Gore (2006,)
A város jogi, gazdasági, építészeti fogalmakkal jól meghatározható egység. Kulturális, szociológiai, (köz)biztonsági hatása vitathatatlan és megkerülhetetlen. A város az emberiséggel majd egyidős, képzeletünkben a biztonsághoz társuló fogalom. A város, mint idealizált képzet a mai napig ható filozófiai megközelítéseket generált. Az ideális város megteremtésének ideája együtt járt a tökéletes emberi társadalom meghatározásának és megteremtésének elképzelésével. A máig ható és ma is létező holisztikus megközelítések segítenek megragadni a város működésének lényegét. A biztonság újraértelmezésénél is ilyen holisztikus, interdiszciplináris megközelítés szükséges.
A történelem során kis hatalmi központokból napjainkra mega- sőt giga poliszokká növekedtek a városok, s ez a folyamat nem csillapodik, hanem fokozatosan gyorsul: egyes előrejelzések szerint 2050-re az emberiség nagyobbik fele városokban fog élni! Ennek elsődleges oka a globális felmelegedésből adódó klímaváltozás. Jelentős területek válnak élhetetlenné a vízhiány, elviselhetetlen hőség, vagy éppen a tengerszint emelkedése miatt.
Mindezek fokozottan jelennek meg a városi infrastruktúrák leterheltségében, biztonsági problémákat okozva. A városi biztonság fogalomrendszerének átértékelésére, kiegészítésére van szükség az új kihívások tükrében!
Kék bolygó - a víz hatalma
A világűrből csodálatosan kéknek látszó égitest a Föld, mely felszínének több, mint 70%-át víz borítja. Ennek jelentős része tengervíz, az emberek számára közvetlenül hozzáférhető vizek azonban csak az összes vízkészlet alig 0.3%-át teszik ki. Jelentős mennyiséget tárolnak a sarki jégsapkák és a föld alatti vízkészletek. Éppen korlátozott elérhetősége miatt van jelentős geopolitikai szerepe a vízkészleteknek., a vízbiztonságnak. A vízhiány vagy éppen a korlátozott hozzáférés az egészséges ivóvízhez jelentős kockázatokat rejt magában. Olyan folyamatok indikátora lehet, melyek kontinens méretben okozhatnak jelentős népmozgalmi elmozdulásokat, etnikai, vallási feszültségeket. Több helyszínen nem kizárt a polgárháború, egyes helyeken akár az államok közötti lokális háború kitörésének lehetősége.
Geopolitika – a biztonság értelmezési mátrixa
A geopolitika a földrajz és a politika találkozási pontja — azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a földrajzi adottságok (mint például a természeti erőforrások, domborzat, éghajlat,vagy elhelyezkedés) az államok közötti politikai és gazdasági viszonyokat.
Gondoljunk rá úgy, mint egy térképen lejátszódó stratégiai sakkjátszmára, ahol az országok célja, hogy maximalizálják a befolyásukat, védjék érdekeiket, vagy éppenséggel szövetségeket alakítsanak. Egy tengerparti ország más lehetőségekkel és kihívásokkal néz szembe, mint egy belső területen elhelyezkedő állam — és ezek az adottságok jelentős hatással lehetnek arra, hogyan viselkedik nemzetközi szinten.
Klíma- és ökológiai geopolitika
A klíma és ökológiai geopolitika a klímaváltozás és a környezeti állapotváltozások nemzetközi kapcsolatokra, a hatalmi dinamikákra, valamint a konfliktusokra és együttműködésekre gyakorolt hatásait vizsgálja Ez a terület egyre fontosabbá válik, mivel a környezeti kihívások egyre komplexebben befolyásolják a globális politikát és a biztonságot.
Ez egy rendkívül összetett és dinamikus terület, amely alapjaiban alakítja át a 21. századi nemzetközi kapcsolatokat és biztonságpolitikai kihívásokat. Egy olyan viszonylag új, de gyorsan fejlődő tudományterület, amely multidiszciplináris megközelítést igényel. Éppen ezért nem egyetlen szűk körű "iskola" vagy néhány meghatározó személyiség képviseli, hanem sokféle háttérrel rendelkező kutatók és intézetek foglalkoznak vele.