ESG a gyakorlatban
2022. év végén az Európai Tanács jóváhagyta az addig tervezet szintjén létező vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelvet (CSRD) Az irányelv célja, hogy növelje a vállalati fenntarthatósági jelentések megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát, ezzel segítve a befektetőket és más érdekelt feleket a fenntarthatósági szempontok alapján történő döntéshozatalban. A CSRD beszámolójának tartalmát az ESRS határozza meg.
A CSRD által megfogalmazottakat a hazai jogban a módosított számviteli törvény szerinti fenntarthatósági közzétételi kötelezettség tartalmazza, amely tartalmi elemeit az üzleti jelentés részeként, annak elkülönített szakaszában kell elhelyezni.
2024 januárjától az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (ESRS) határozzák meg a fenntarthatósági jelentéstétel kereteit az EU-ban, így Magyarországon is. Ez a változás a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) révén következik be, amelynek célja a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) jelentéstétel egységesítése és átláthatóságának fokozása az egész Európai Unióban.
Ezzel összhangban a magyar Országgyűlés 2023. december 12-én megalkotta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvényt. Az új szabályozással a jogalkotó célja, hogy lefektesse a hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátási lánc átvilágítási kötelezettségek alapjait és megfeleljen az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak.
Az ESG jelentés egy olyan dokumentum, amelyet a szervezet tesz közzé a nem pénzügyi teljesítményére vonatkozó lényeges információkról, magukban foglalva a különböző környezetvédelmi (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontokat.
Az ESG jelentéstételi kötelezettség a Magyarországi székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásokra, kis- és középvállalkozásokra vonatkozik., amely a CSRD irányelv határidő ütemeihez igazodva, évről évre bővül a kötelezett vállalkozások köre tekintetében.
Az ESG törvény ugyan nem terjed ki a közérdeklődésre számot tartó mikro vállalkozásokra, azonban a fenntartható finanszírozási rendszer bevezetésével, az EU taxonómia rendelettel, a CSRD-vel, a CSDDD-vel olyan kényszer hárul a nagy, közép és kis vállalkozásokra, illetve pénzintézetekre, hogy minden partnerükre és beszállítójukra ráterhelik a fenntarthatósági vállalásaikat és különböző módon fognak adatgyűjtésbe kezdeni a gazdasági tevékenységek fenntartható és nem-fenntartható mivoltának megítélése érdekében. Az ESG törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozások önkéntes vállalás vagy más jogszabályi kötelezettség alapján is ESG adatszolgáltatási kötelezettség alá eshetnek, így a fenntarthatósági szempontok szerinti működés, illetve átvilágítás az ő esetükben is szükségessé válhat pl. a beszállítói pozíciók megtartása, illetve a kedvező finanszírozási és befektetési lehetőségek elérése miatt.
A Magyar Nemzeti Bank 2024-ben mutatta be ajánlását a vállalati hitelnyújtást megelőzően a hiteligénylők környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) információinak felméréséről. Ennek frissített változata jelent meg 2025. június 25-én, az ajánlás szerint a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, valamint a külföldi székhellyel rendelkező hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek egységes szövegű és szempontú minimum kérdéssort kell kitöltetniük az új hitelt felvenni kívánó vállalatokkal (vagy közhiteles adatbázisból, külső adatszolgáltatótól beszerezhetik a kérdéssor által elvárt információkat). Az új szempontokat 2025. július 1-től kell alkalmaznia a pénzügyi intézményeknek a nagyobb összegű - 500 millió forintot meghaladó - új vállalati hitelkihelyezéseknél.
Az ESG kötelezett vállalkozások fenntarthatósági eredményei nem csak saját, hanem külső partnereik teljesítményén is múlik. A kötelezetteknek a jobb eredmény elérése érdekében célszerű úgy megválasztani külső partnereiket, beszállítóikat, hogy az fenntarthatósági szempontból a lehető legkisebb kockázatot jelentse számukra. Ebből következik, hogy fenntarthatósági jelentés készítésére törvényileg nem kötelezett vállalkozások számára is versenyelőnyt jelenthet az ESG beszámoló, vagy önkéntes fenntarthatósági jelentés elkészítése, illetve egyéb, a társadalmi dimenzió körébe tartozó felelős vállalati/önkormányzati/vállalkozói gondolkodás által vezérelt tudatos tevékenységek összessége.
Legyünk inkább teronauták!
Az ESG (Environmental, Social, Governance) keretrendszerrel szembeni szkepticizmus több forrásból eredhet. Egyes nézetek szerint az ESG-kezdeményezések gyakran inkább marketingeszközök, mint valódi változást hozó stratégiák. Mások úgy vélik, hogy az ESG-mutatók nem mindig mérhetők objektíven, és a vállalatok, vállalkozások néha "greenwashing"-ot alkalmaznak, hogy fenntarthatóbbnak tűnjenek, mint amilyenek valójában.
További kritikák az ESG-vel szemben, hogy a befektetők számára nem mindig világos, hogyan befolyásolják ezek a tényezők a pénzügyi teljesítményt. Továbbá, az ESG-vel kapcsolatos szabályozások és elvárások országonként eltérőek, ami megnehezíti az összehasonlítást és az egységes értékelést.
Vajon igazuk van?
A szkepticizmus sokszor a kellő információ hiányából fakad, és ez különösen igaz lehet az ESG keretrendszer esetében. Az ESG jelentések összetettsége és az általuk nyújtott adatok gyakran nehezen érthetőek a szélesebb közönség számára, ami bizalmatlanságot szülhet. Ha a vállalatok, vállalkozások nem kommunikálják megfelelően, hogy ezek az intézkedések ténylegesen milyen hatást gyakorolnak, könnyen kialakulhat az érzés, hogy ezek csak felszínes marketingfogások.
Ugyanakkor az információhiány egy olyan problémát is jelenthet, amely kezelhető, például átláthatóbb jelentésekkel, könnyebben hozzáférhető adatokkal, és a közérthetőség javításával. Ez elősegítheti a hitelesebb és megalapozottabb döntéshozatalt, és csökkentheti a szkepticizmust.
Információ- és tudáshiányból pedig tudásalap építhető
belső képzésekkel,
külső tanácsadók bevonásával,
vagy akár pilot ESG-jelentések készítésével, amelyek segítenek gyakorlatot szerezni.
A Safegreen kiemelt céljának tekinti ezeknek az információknak az érdeklődők és érintettek felé történő minél szélesebb körű eljuttatását, valamint a fenntarthatóság és biztonság összefüggéseinek edukálását.
Omnibusz
Az Európai Bizottság 2025 februárjában bemutatta az Omnibusz javaslatcsomag ("Simplification Omnibus") első részének tervezetét, amelynek célja az adminisztratív terhek csökkentése, a vállalatok versenyképességének növelése, valamint az ESG szabályozások egyszerűsítése. A tervezett módosítások hatással lehetnek a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvre (CSRD) és a Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelvre (CSDDD), amelyek jelentősen befolyásolhatják a fenntarthatósági megfelelés feltételeit Európában és Magyarországon egyaránt.
2025. április 3-án pedig az Európai Parlament jóváhagyta az első Omnibus-csomagot, az un. Stop-the-clock-javaslatot. Ebben arról rendelkezik, hogy a nagyvállalatok és a közérdeklődésre számot tartó KKV-k számára két évvel elhalasztják a kötelező CSRD-t, vagyis a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv, valamint egy évvel elhalasztják a CSDDD-t, a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv alkalmazását.
Az Omnibusz csomag jelenleg még nem elfogadott hatósági anyag, hanem egy szabályozási tervezet, amely végleges formájában módosulhat, és amelynek hatályba lépéséig a jelenlegi ESG jogszabályok maradnak érvényben.
Az Európai Bizottság javaslata szerint az elfogadástól számított 12 hónap állna rendelkezésre a tagállamoknak a módosított rendelkezések átültetésére, míg a "Stop the clock" javaslat már 2025 végéig elfogadásra és átültetésre kerülne.
A Bizottság 2025-ös munkaprogramja szerint több omnibus felülvizsgálati csomag is várható, amelyek célja a fenntarthatósági szabályozás egyszerűsítése és a befektetések elősegítése.
A Safegreen tevékenységével igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a megalapozatlan szkepticizmus, a kellő szakmai előrelátás és felkészülés hiánya hibás döntésekhez vezethet, hiszen az ESG egy stratégiai eszköz, amely alkalmazása esetén üzleti értéket teremt és kockázatot csökkent.
ESG és versenyképesség:
hogyan válhat előnyünkre az ESG megfelelés?
Az Omnibusz-csomag javaslataiból adódó beszámolási halasztások látszatra könnyítések, de különösen fontos, annak megértése, hogy az ESG szemlélet vállalati működésbe történő integrálása összetett és időigényes folyamat
Sok vállalat nem a valós környezettudatos működésre koncentrál, az ESG szempontok közül a második pillér tekintetében ugyanakkor a társadalmi felelősségvállalás (CSR) terén egyre tudatosabban választanak a cégek területet, figyelembe veszik az ún. core businesst (alaptevékenység), és igyekeznek hosszabb távra elköteleződni….......
A magyarországi vállalatok jelentős része azonban nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük, a legnagyobb kihívás számukra a jogszabályok közötti eligazodás és a beszámolási folyamattal kapcsolatos erőforráshiány..
Az EY (Ernst and Young) 2024-ben világszerte 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag megkérdezésével vizsgálta az etikus/ környezettudatos működés feltételeit.
A felmérésből kiderült, hogy a magyar válaszadók 51 százaléka nem is hallott az ESG-vel összefüggő jogszabályokról vagy nem ismeri azok hatásait vállalata működésére, ez pedig rosszabb a kelet-európai 40 és a globális 35 százalékos átlagnál.
Az ESG-megfelelés több egyszerű adminisztratív feladatnál – ez egy tudatos és folyamatos proaktív fejlődési folyamat.. Azok a cégek, amelyek képesek az ESG szempontokat integrálni működésükbe, versenyelőnyt szerezhetnek, mert
- A felelős működés vonzza a hosszú távon gondolkodó befektetőket, mivel csökkenti a működési és reputációs kockázatokat - befektetői vonzerő.
- A fogyasztók egyre inkább előnyben részesítik azokat a cégeket, amelyek törődnek a bolygóval és a társadalommal – ez vásárlói lojalitást eredményez. - vevői bizalom.
A Safegreen segít felismerni a klímaváltozásból adódó egyedi kockázatokat, és kihasználni a változás lehetőségeit.
ÚJ HELYZET
Omnibus csomag "utóélete"
Az Európai Bizottság 2025 februárjában bemutatott "Omnibus" csomagja egy átfogó egyszerűsítési javaslat, amely enyhíti a vállalatokra nehezedő fenntarthatósági jelentéstételi terheket. A csomag egyik legfontosabb eleme, hogy elhalasztja a CSRD alkalmazását a nagyvállalatok második körére, így az első jelentést csak 2028-ban kell elkészíteniük ("stop‑the‑clock"). Emellett célja a szabályozások összehangolása és az átláthatóság növelése, különös tekintettel a középvállalatokra és a KKV-kra, ennek részletszabályozása folyamatban van és a tervek szerint kb. október közepére készül el a direktíva módosítása, amit a magyar jogrendszerbe - és vélhetően a számviteli törvénybe - december 31-ig kell a jogalkotónak beilleszteni.
Bár az EU-ban a CSRD fenntarthatósági jelentés könnyítése gyorsított eljárásban tárgyalják, ugyanakkor az európai ombudsman vizsgálatot indított nyolc civil szervezet panaszára, akik szerint a Bizottság a CSRD és CSDDD felülvizsgálatakor megsértette saját "jobb szabályozási" irányelveit. A panasz főként a nyilvános konzultáció és hatásvizsgálat hiányát, a felülvizsgálat sietségét, valamint a klímapolitikai következmények figyelmen kívül hagyását sérelmezi. Az ombudsman belső dokumentumokat kért be, és személyes egyeztetést is kezdeményezett a Bizottsággal. Így ezzel kapcsolatban még sok változásra számíthatnak az érintett vállalkozások.
ESG szabályozás újratöltve
A 2023. augusztusában elfogadott hazai ESG törvény módosításáról 2025. június 17-én döntött az Országgyűlés a 2026. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvény elfogadásával. A törvénymódosítás június 18-tól lépett hatályba.
Az ESG területén folyamatosan változó európai szabályozási környezetre reagál a magyar törvényalkotás, mely továbbra is azt a célt szolgálja, hogy időben és érdemben felkészítse a hazai vállalatokat a fenntarthatósági követelményekre. A magyar ESG-törvény módosításainak célja az adminisztratív terhek csökkentése, és a vállalati reziliencia erősítése.
A legfontosabb módosítások:
- ESG-törvény hatálya szűkül: 2025-től csak azok a nagyvállalatok kötelesek ESG-beszámolót készíteni, amelyek meghatározott ágazatokban tevékenykednek, árbevételük meghaladja a 90 milliárd forintot, és legalább 500 főt foglalkoztatnak.
- Könnyítések 2024–2026-ra: Az érintett cégeknek nem kell auditot végezniük az ESG-beszámolóikra, és nem kell azokat nyilvánosságra hozniuk vagy a hatóságnak elküldeniük.
- KKV-k mentesülése: A mikro- és kisvállalkozásoktól 2027. június 30-ig nem kérhető ESG-adatszolgáltatás. A középvállalatok ugyan adatszolgáltatásra kérhetők, de nem kötelezhetők rá írásban.
- Állami ESG-minősítő: Létrejön egy állami ESG-minősítő, amely kiválthatja a beszállítói kockázatértékelést.
- Üzleti kapcsolatok szüneteltetésének enyhítése: A vállalatok a problémás beszállítókkal való kapcsolatot csak 30 napig kötelesek szüneteltetni (a korábbi 3 hónap helyett), ha nem sikerül korrigálni a jogsértést.
- Szabályozás az ESG közreműködőkről: Már a jogosulatlan ESG-szolgáltatás felkínálása is szabálysértésnek minősül.
A legfontosabb következmények:
- Könnyebb adminisztráció a legtöbb cég számára: Az új szabályozás szűkíti az ESG-beszámolóra kötelezettek körét, így sok középvállalat és minden kis- és mikrovállalkozás mentesül a kötelezettségek alól legalább 2027-ig. Ez jelentős erőforrás-megtakarítást jelenthet.
- Átmeneti türelmi időszak a nagyvállalatoknak: Az audit és közzétételi kötelezettségek 2026 végéig felfüggesztésre kerülnek, ami időt ad a cégeknek felkészülni a hosszú távú megfelelésre és kiépíteni saját ESG-folyamataikat.
- Reziliencia fókusz: A szabályozás célja nemcsak a megfelelés, hanem a vállalatok nem pénzügyi kockázatainak jobb kezelése, azaz a fenntartható és válságálló működés erősítése.
- Versenyelőny a tudatosabb cégeknek: Bár sokan mentesülnek, azok a cégek, amelyek önként folytatnak ESG-jelentést, hitelesebbnek tűnhetnek partnereik és a befektetők előtt, különösen nemzetközi piacon.
- Új szereplők: állami ESG-minősítő: A hamarosan induló állami minősítővel a vállalatok akár egyszerűbben teljesíthetik beszállítói megfelelési kötelezettségeiket, viszont ez újfajta értékeléshez való alkalmazkodást is igényel majd.
- Jogkövetés és kockázatok: Szabálysértést jelenthet már az ESG-szolgáltatások jogosulatlan kínálása is – ez a piaci szereplők körében új felelősségi szinteket hoz.