ESG a gyakorlatban
2022. év végén az Európai Tanács jóváhagyta az addig tervezet szintjén létező vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelvet (CSRD) Az irányelv célja, hogy növelje a vállalati fenntarthatósági jelentések megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát, ezzel segítve a befektetőket és más érdekelt feleket a fenntarthatósági szempontok alapján történő döntéshozatalban. A CSRD beszámolójának tartalmát az ESRS határozza meg.
A CSRD által megfogalmazottakat a hazai jogban a módosított számviteli törvény szerinti fenntarthatósági közzétételi kötelezettség tartalmazza, amely tartalmi elemeit az üzleti jelentés részeként, annak elkülönített szakaszában kell elhelyezni.
2024 januárjától az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (ESRS) határozzák meg a fenntarthatósági jelentéstétel kereteit az EU-ban, így Magyarországon is. Ez a változás a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) révén következik be, amelynek célja a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) jelentéstétel egységesítése és átláthatóságának fokozása az egész Európai Unióban.
Ezzel összhangban a magyar Országgyűlés 2023. december 12-én megalkotta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvényt. Az új szabályozással a jogalkotó célja, hogy lefektesse a hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátási lánc átvilágítási kötelezettségek alapjait és megfeleljen az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak.
Az ESG jelentés egy olyan dokumentum, amelyet a szervezet tesz közzé a nem pénzügyi teljesítményére vonatkozó lényeges információkról, magukban foglalva a különböző környezetvédelmi (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontokat.
Az ESG jelentéstételi kötelezettség a Magyarországi székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásokra, kis- és középvállalkozásokra vonatkozik., amely a CSRD irányelv határidő ütemeihez igazodva, évről évre bővül a kötelezett vállalkozások köre tekintetében.
Az ESG törvény ugyan nem terjed ki a közérdeklődésre számot tartó mikro vállalkozásokra, azonban a fenntartható finanszírozási rendszer bevezetésével, az EU taxonómia rendelettel, a CSRD-vel, a CSDDD-vel olyan kényszer hárul a nagy, közép és kis vállalkozásokra, illetve pénzintézetekre, hogy minden partnerükre és beszállítójukra ráterhelik a fenntarthatósági vállalásaikat és különböző módon fognak adatgyűjtésbe kezdeni a gazdasági tevékenységek fenntartható és nem-fenntartható mivoltának megítélése érdekében. Az ESG törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozások önkéntes vállalás vagy más jogszabályi kötelezettség alapján is ESG adatszolgáltatási kötelezettség alá eshetnek, így a fenntarthatósági szempontok szerinti működés, illetve átvilágítás az ő esetükben is szükségessé válhat pl. a beszállítói pozíciók megtartása, illetve a kedvező finanszírozási és befektetési lehetőségek elérése miatt.
Az ESG kötelezett vállalkozások fenntarthatósági eredményei nem csak saját, hanem külső partnereik teljesítményén is múlik. A kötelezetteknek a jobb eredmény elérése érdekében célszerű úgy megválasztani külső partnereiket, beszállítóikat, hogy az fenntarthatósági szempontból a lehető legkisebb kockázatot jelentse számukra. Ebből következik, hogy fenntarthatósági jelentés készítésére törvényileg nem kötelezett vállalkozások számára is versenyelőnyt jelenthet az ESG beszámoló, vagy önkéntes fenntarthatósági jelentés elkészítése, illetve egyéb, a társadalmi dimenzió körébe tartozó felelős vállalati/önkormányzati/vállalkozói gondolkodás által vezérelt tudatos tevékenységek összessége.
Legyünk inkább teronauták!
Az ESG (Environmental, Social, Governance) keretrendszerrel szembeni szkepticizmus több forrásból eredhet. Egyes nézetek szerint az ESG-kezdeményezések gyakran inkább marketingeszközök, mint valódi változást hozó stratégiák. Mások úgy vélik, hogy az ESG-mutatók nem mindig mérhetők objektíven, és a vállalatok, vállalkozások néha "greenwashing"-ot alkalmaznak, hogy fenntarthatóbbnak tűnjenek, mint amilyenek valójában.
További kritikák az ESG-vel szemben, hogy a befektetők számára nem mindig világos, hogyan befolyásolják ezek a tényezők a pénzügyi teljesítményt. Továbbá, az ESG-vel kapcsolatos szabályozások és elvárások országonként eltérőek, ami megnehezíti az összehasonlítást és az egységes értékelést.
Vajon igazuk van?
A szkepticizmus sokszor a kellő információ hiányából fakad, és ez különösen igaz lehet az ESG keretrendszer esetében. Az ESG jelentések összetettsége és az általuk nyújtott adatok gyakran nehezen érthetőek a szélesebb közönség számára, ami bizalmatlanságot szülhet. Ha a vállalatok, vállalkozások nem kommunikálják megfelelően, hogy ezek az intézkedések ténylegesen milyen hatást gyakorolnak, könnyen kialakulhat az érzés, hogy ezek csak felszínes marketingfogások.
Ugyanakkor az információhiány egy olyan problémát is jelenthet, amely kezelhető, például átláthatóbb jelentésekkel, könnyebben hozzáférhető adatokkal, és a közérthetőség javításával. Ez elősegítheti a hitelesebb és megalapozottabb döntéshozatalt, és csökkentheti a szkepticizmust.
A Safegreen kiemelt céljának tekinti ezeknek az információknak az érdeklődők és érintettek felé történő minél szélesebb körű eljuttatását, valamint a fenntarthatóság és biztonság összefüggéseinek edukálását.
Omnibusz
Az Európai Bizottság 2025 februárjában bemutatta az Omnibusz javaslatcsomag ("Simplification Omnibus") első részének tervezetét, amelynek célja az adminisztratív terhek csökkentése, a vállalatok versenyképességének növelése, valamint az ESG szabályozások egyszerűsítése. A tervezett módosítások hatással lehetnek a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvre (CSRD) és a Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelvre (CSDDD), amelyek jelentősen befolyásolhatják a fenntarthatósági megfelelés feltételeit Európában és Magyarországon egyaránt.
2025. április 3-án pedig az Európai Parlament jóváhagyta az első Omnibus-csomagot, az un. Stop-the-clock-javaslatot. Ebben arról rendelkezik, hogy a nagyvállalatok és a közérdeklődésre számot tartó KKV-k számára két évvel elhalasztják a kötelező CSRD-t, vagyis a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv, valamint egy évvel elhalasztják a CSDDD-t, a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv alkalmazását.
Az Omnibusz csomag jelenleg még nem elfogadott hatósági anyag, hanem egy szabályozási tervezet, amely végleges formájában módosulhat, és amelynek hatályba lépéséig a jelenlegi ESG jogszabályok maradnak érvényben.
Az Európai Bizottság javaslata szerint az elfogadástól számított 12 hónap állna rendelkezésre a tagállamoknak a módosított rendelkezések átültetésére, míg a "Stop the clock" javaslat már 2025 végéig elfogadásra és átültetésre kerülne.
A Bizottság 2025-ös munkaprogramja szerint több omnibus felülvizsgálati csomag is várható, amelyek célja a fenntarthatósági szabályozás egyszerűsítése és a befektetések elősegítése.
Bár az Európai Bizottság gyorsított eljárást kért a társjogalkotóktól, várhatóan időbe telik majd, míg a javaslatokat véglegesítik az uniós intézmények, majd a tagállamok átültetik azokat saját jogrendszerükbe (inplementáció).
Magyarországon az ESG-beszámoló készítésére és közzétételére kötelezett vállalatoknak továbbra is teljesíteniük kell a magyar törvényben meghatározott kötelezettségeket.
A törvény szerint a vállalkozásoknak a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeik részeként – többek között – megfelelő kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk, amennyiben szükséges megfelelő megelőzési és korrekciós intézkedést kell tenniük, valamint rendszeres kockázatelemzést kell végezniük.
A vállalatok és vállalkozások számára ezért továbbra is megfontolandó:
- Az ESG stratégia átgondolása: Érdemes felülvizsgálni a vállalat ESG stratégiáját és megfontolni, hogy a fenntarthatósági jelentések és az ESG átláthatóság önkéntes fenntartása milyen előnyökkel járhat.
- Kockázatelemzés az ellátási láncban: Bár a tervezet módosításai enyhíthetik az ESG megfelelési terheket, érdemes belső kontrollokat fenntartani a lehetséges fenntarthatósági és emberi jogi kockázatok elkerülése érdekében.
A Safegreen tevékenységével igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a megalapozatlan szkepticizmus, a kellő szakmai előrelátás és felkészülés hiánya hibás döntésekhez vezethet, hiszen az ESG nem csak egy végrehajtandó vállalati kötelezettség, vagy esetleg önkéntes jelentés készítés, hanem egy stratégiai eszköz, amely alkalmazása esetén üzleti értéket teremt és kockázatot csökkent.
ESG és versenyképesség:
hogyan válhat előnyünkre az ESG megfelelés?
Az Omnibusz-csomag javaslataiból adódó beszámolási halasztások látszatra könnyítések, de különösen fontos, annak megértése, hogy az ESG szemlélet vállalati működésbe történő integrálása összetett és időigényes folyamat
Sok vállalat nem a valós környezettudatos működésre koncentrál, az ESG szempontok közül a második pillér tekintetében ugyanakkor a társadalmi felelősségvállalás (CSR) terén egyre tudatosabban választanak a cégek területet, figyelembe veszik az ún. core businesst (alaptevékenység), és igyekeznek hosszabb távra elköteleződni….......
A magyarországi vállalatok jelentős része azonban nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük, a legnagyobb kihívás számukra a jogszabályok közötti eligazodás és a beszámolási folyamattal kapcsolatos erőforráshiány..
Az EY (Ernst and Young) 2024-ben világszerte 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag megkérdezésével vizsgálta az etikus/ környezettudatos működés feltételeit.
A felmérésből kiderült, hogy a magyar válaszadók 51 százaléka nem is hallott az ESG-vel összefüggő jogszabályokról vagy nem ismeri azok hatásait vállalata működésére, ez pedig rosszabb a kelet-európai 40 és a globális 35 százalékos átlagnál.
Az ESG-megfelelés több egyszerű adminisztratív feladatnál – a vállalatoknak meg kell érteniük a szabályozások hatását, fel kell ismerniük a lehetséges kockázatokat, és stratégiai előnnyé kell alakítaniuk fenntarthatósági törekvéseiket.
Az ESG-megfelelés egy tudatos és folyamatos proaktív fejlődési folyamat.. Azok a cégek, amelyek képesek az ESG szempontokat integrálni működésükbe, versenyelőnyt szerezhetnek.