
ESG a gyakorlatban
Mi is az az ESG?

Az ESG jelentés egy olyan dokumentum, amelyet a vonatkozó törvényben meghatározott szervezetek tesznek közzé a nem pénzügyi teljesítményükre vonatkozó lényeges információkról, magukban foglalva a különböző környezetvédelmi (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontokat.
ESG Mátrix

Az ESG-pontszámok egyre fontosabbak a befektetők, a fogyasztók és a vállalkozások számára. Ezek értékek a vállalat teljesítményét olyan területeken, mint a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás és az etikus kormányzás. Az ESG-pontszámok és azok kiszámításának megértése kulcsfontosságú a befektetésekkel, vásárlásokkal és műveletekkel kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához.
A pontszám átfogó képet nyújt a vállalat általános ESG-teljesítményéről, és segít az érdekelt feleknek megalapozott döntéseket hozni a befektetésekről, vásárlásokról és műveletekről.
ESG - Aktuális
Az ESG szabályozás nap, mint nap változik, nehéz lépést tartani a folyamattal. Hogyan követhetjük és érthetjük meg a változásokat? A Safegreen segít eligazodni - kövessen minket!

Nézetek - tények - lehetőségek

Legyünk inkább teronauták!
Az ESG (Environmental, Social, Governance) keretrendszerrel szembeni szkepticizmus több forrásból eredhet. Egyes nézetek szerint az ESG-kezdeményezések gyakran inkább marketingeszközök, mint valódi változást hozó stratégiák. Mások úgy vélik, hogy az ESG-mutatók nem mindig mérhetők objektíven, és a vállalatok, vállalkozások néha "greenwashing"-ot alkalmaznak, hogy fenntarthatóbbnak tűnjenek, mint amilyenek valójában.
További kritikák az ESG-vel szemben, hogy a befektetők számára nem mindig világos, hogyan befolyásolják ezek a tényezők a pénzügyi teljesítményt. Továbbá, az ESG-vel kapcsolatos szabályozások és elvárások országonként eltérőek, ami megnehezíti az összehasonlítást és az egységes értékelést.
Vajon igazuk van?
A szkepticizmus sokszor a kellő információ hiányából fakad, és ez különösen igaz lehet az ESG keretrendszer esetében. Az ESG jelentések összetettsége és az általuk nyújtott adatok gyakran nehezen érthetőek a szélesebb közönség számára, ami bizalmatlanságot szülhet. Ha a vállalatok, vállalkozások nem kommunikálják megfelelően, hogy ezek az intézkedések ténylegesen milyen hatást gyakorolnak, könnyen kialakulhat az érzés, hogy ezek csak felszínes marketingfogások.
Ugyanakkor az információhiány egy olyan problémát is jelenthet, amely kezelhető, például átláthatóbb jelentésekkel, könnyebben hozzáférhető adatokkal, és a közérthetőség javításával. Ez elősegítheti a hitelesebb és megalapozottabb döntéshozatalt, és csökkentheti a szkepticizmust.
Információ- és tudáshiányból pedig tudásalap építhető
belső képzésekkel,
külső tanácsadók bevonásával,
vagy akár pilot ESG-jelentések készítésével, amelyek segítenek gyakorlatot szerezni.
A Safegreen kiemelt céljának tekinti ezeknek az információknak az érdeklődők és érintettek felé történő minél szélesebb körű eljuttatását, valamint a fenntarthatóság és biztonság összefüggéseinek edukálását.

Omnibusz
Az Európai Bizottság 2025 februárjában bemutatta az Omnibusz javaslatcsomag ("Simplification Omnibus") első részének tervezetét, amelynek célja az adminisztratív terhek csökkentése, a vállalatok versenyképességének növelése, valamint az ESG szabályozások egyszerűsítése. A tervezett módosítások hatással lehetnek a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvre (CSRD) és a Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelvre (CSDDD), amelyek jelentősen befolyásolhatják a fenntarthatósági megfelelés feltételeit Európában és Magyarországon egyaránt.
2025. április 3-án pedig az Európai Parlament jóváhagyta az első Omnibus-csomagot, az un. Stop-the-clock-javaslatot. Ebben arról rendelkezik, hogy a nagyvállalatok és a közérdeklődésre számot tartó KKV-k számára két évvel elhalasztják a kötelező CSRD-t, vagyis a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv, valamint egy évvel elhalasztják a CSDDD-t, a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv alkalmazását.
Az Omnibusz csomag jelenleg még nem elfogadott hatósági anyag, hanem egy szabályozási tervezet, amely végleges formájában módosulhat, és amelynek hatályba lépéséig a jelenlegi ESG jogszabályok maradnak érvényben.
Az Európai Bizottság javaslata szerint az elfogadástól számított 12 hónap állna rendelkezésre a tagállamoknak a módosított rendelkezések átültetésére, míg a "Stop the clock" javaslat már 2025 végéig elfogadásra és átültetésre kerülne.
A Bizottság 2025-ös munkaprogramja szerint több omnibus felülvizsgálati csomag is várható, amelyek célja a fenntarthatósági szabályozás egyszerűsítése és a befektetések elősegítése.
A Safegreen tevékenységével igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a megalapozatlan szkepticizmus, a kellő szakmai előrelátás és felkészülés hiánya hibás döntésekhez vezethet, hiszen az ESG egy stratégiai eszköz, amely alkalmazása esetén üzleti értéket teremt és kockázatot csökkent.

ESG és versenyképesség:
hogyan válhat előnyünkre az ESG megfelelés?
Az Omnibusz-csomag javaslataiból adódó beszámolási halasztások látszatra könnyítések, de különösen fontos, annak megértése, hogy az ESG szemlélet vállalati működésbe történő integrálása összetett és időigényes folyamat
Sok vállalat nem a valós környezettudatos működésre koncentrál, az ESG szempontok közül a második pillér tekintetében ugyanakkor a társadalmi felelősségvállalás (CSR) terén egyre tudatosabban választanak a cégek területet, figyelembe veszik az ún. core businesst (alaptevékenység), és igyekeznek hosszabb távra elköteleződni….......
A magyarországi vállalatok jelentős része azonban nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük, a legnagyobb kihívás számukra a jogszabályok közötti eligazodás és a beszámolási folyamattal kapcsolatos erőforráshiány..
Az EY (Ernst and Young) 2024-ben világszerte 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag megkérdezésével vizsgálta az etikus/ környezettudatos működés feltételeit.
A felmérésből kiderült, hogy a magyar válaszadók 51 százaléka nem is hallott az ESG-vel összefüggő jogszabályokról vagy nem ismeri azok hatásait vállalata működésére, ez pedig rosszabb a kelet-európai 40 és a globális 35 százalékos átlagnál.
Az ESG-megfelelés több egyszerű adminisztratív feladatnál – ez egy tudatos és folyamatos proaktív fejlődési folyamat.. Azok a cégek, amelyek képesek az ESG szempontokat integrálni működésükbe, versenyelőnyt szerezhetnek, mert
- a felelős működés vonzza a hosszú távon gondolkodó befektetőket, - befektetői vonzerő növelése.
- a fogyasztók egyre inkább előnyben részesítik azokat a cégeket, amelyek törődnek a bolygóval és a társadalommal – . - vevői bizalom erősítése.