Teronauta - Biztonság

Az automobil 140 éves története nem csak technikai fejlődéstörténet, hanem a közlekedésbiztonság története is. Ahogy a személygépkocsik tömegesen megjelentek az utakon, egyre sürgetőbbé vált a balesetek megelőzése, a felelősségbiztosítás, majd később az aktív és passzív biztonsági rendszerek fejlesztése. A kérdés ma már globális szinten is napirenden van. De hogyan is jutottunk idáig?

"Önjáró kocsi" a magyar utakon

Amikor 1892. novemberében Budapest főváros rendőrkapitánya engedélyt adott rá, hogy a város útjain egy "Benz" Patent Motorwagen közlekedhessen, kevesen gondolták, hogy ez a furcsa, zajos szerkezet egy teljesen új korszak nyitánya lesz. Az első "önjáró kocsi" -t Hatschek Béla optikus rendelte meg Bécsből, és hamarosan szenzációvá vált a főváros utcáin – inkább hintóra, mint autóra emlékeztetett, mégis lóvontatás nélkül, teljesen önállóan mozgott. 

Mindössze 16 évet kellett várni, hogy az első női jogosítvány is gazdára találjon. Steinschneider Lilly, 1911-ben sikeres vizsgát tett. Nemzetközi vonatkozásban is egy kevéssé ismert magyar hölgy tartja a rekordot, aki 1907-ben a világ első női taxisofőrjeként tevékenykedett Berlinben.

Az automobil születése technikai-történeti jelentősége mellett várostörténeti és társadalmi fordulat is: a közlekedés új formája alapjaiban változtatta meg Budapest és Magyarország közlekedését. Miközben Németországban Karl Benz és Gottlieb Daimler neve fémjelezte az automobil gyártást, itthon mérnökök és vállalkozók – köztük Csonka János – kísérelték meg a saját, magyar válaszok megadását az "önjáró kocsi" megalkotásának kihívására; az első hazai tervezésű autómobil a Magyar Posta szolgálatára épült jármű volt, 1905-ben.

Időutazás négy keréken

• Az első működő automobil: Benz Patent-Motorwagen (1885–1886)

Az automobil történetét szinte minden forrás Karl Benz 1885–1886-os találmányától, a Benz Patent-Motorwagentől számítja. Ez volt az első olyan, belső égésű motorral hajtott, sorozatban is gyártható jármű, amelyet ma a "valódi" automobil címére jogosultnak tartanak. A háromkerekű konstrukció alig 16 km/óra végsebességet tudott, mégis átütő erejű volt: bebizonyította, hogy a motorral hajtott jármű nem csak kísérlet, hanem életképes közlekedési eszköz.

Magyarországhoz az első közvetlen kapcsolódás a már említett Benz Velo, amely 1895-ben Hatschek Béla révén került Budapestre. 

• Nagy teljesítményű benzinmotorok: Daimler és Maybach (1886)

A Benz-féle tricikli önmagában kevés lett volna ahhoz, hogy univerzális közlekedési eszközzé váljon. Ezzel párhuzamosan Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach könnyű, nagy fordulatszámú benzinmotorjai teremtették meg azokat a műszaki feltételeket, amelyek a korszerű, gyorsabb és stabilabb autók alapjául szolgáltak. A négykerekű, Daimler-féle járművek és motorok adták azt a teljesítményt, amellyel az automobil kiléphetett a "műszaki kuriózum" státuszból.

• Pneumatikus gumiabroncs: a kényelem és biztonság új szintje (1890-es évek)

A 19. század végén újabb kulcsfontosságú technológia jelent meg: a pneumatikus, azaz felfújható gumiabroncs. A tömörgumival szerelt, rázós, kényelmetlen járművek helyét átvették az olyan automobilok, amelyek sokkal jobban tompították az úthibákat, magasabb sebességet és nagyobb biztonságot kínáltak. Ez a váltás különösen városi környezetben volt látványos: az egyre növekvő forgalmú utcákon a komfort és a menetbiztonság döntő kérdéssé vált.

Budapesten a 20. század elején egyre több autóval lehetett találkozni, különösen a belvárosi főútvonalakon.

A motorral hajtott járművek ilyen mértékű elterjedése a kényelmi és gyorsasági szempontok mellett egy másik körülménnyel is szembesítette használókat és a forgalom többi résztvevőjét, a közúti balesetek számának megnövekedésével és az azok során bekövetkező esetleges anyagi károk, súlyosabb esetben személyi sérülések, vagy halálesetek kérdésével.

A századfordulón az automobil még ritkaság volt, de terjedése rohamosan felgyorsult. 1900 körül világszerte még legfeljebb néhány tízezer autó közlekedhetett, az Egyesült Államokban pedig mindössze kb. 8 000 regisztrált gépjárművet tartottak nyilván. 1910-re az amerikai állomány már kb. 468 500 járműre, 1913-ra pedig kb. 1,26 millióra nőtt.

A halálos motorjárműves közúti balesetek száma az USA-ban 1900-ban 36, 1910-ben 1 599, 1913-ban pedig 4 079 volt. Világszinten a pontos baleseti és sérülési adatok nem álnak rendekezésre, de a nagyságrend jól érzékelhető: 1900 körül még elszórt, évi legfeljebb ezres nagyságrendű motorjárműves balesetről, az 1910-es évekre viszont már több tízezres nagyságrendű esetszámról beszélhetünk.

Először a világon az USA-ban, Massachusetts államban kötelezték törvényben az autótulajdonosokat felelősségbiztosítás megkötésére. Európában az autók kötelező biztosítása az Egyesült Királyságban, az 1930-as Road Traffic Act elfogadásával került bevezetésre. A törvény kimondta, hogy az autó tulajdonosának és vezetőjének biztosítással kell rendelkeznie, amely fedezetet nyújt a másoknak okozott személyi sérüléses és haláleseti károkra.

Magyarországon általános érvényű szabályozás 1959-től van érvényben a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítására vonatkozóan.

• A Mercedes 35 PS és az "első modern autó" (1901)

A Mercedes 35 PS megjelenését sokan az első modern autó születéseként tartják számon: hosszú tengelytáv, alacsony súlypont, stabil futás, erős motor. Ez a modell szakított a "motorral megtolt hintó" koncepcióval, és megteremtette azt az alapformát, amelyet ma ismerünk minden személyautóban.

• Tömeggyártás: Ford Model T és a futószalag (1913)

1913-ban Henry Ford bevezette a mozgó futószalagos gyártást, amellyel a Model T-ből tömegtermék, luxuscikkből tömegek számára elérhető eszközzé vált, és megszületett a tömeg-motorizáció, amely alapjaiban formálta át a városokat, a gazdaságot és az emberek életmódját.

Magyarországon a Rába győri gyára is belépett a gépjárműgyártásba: 1912-től Praga-licenc alapján készített gépkocsikat. Ez még nem a Ford-féle tömeggyártás magyar megfelelője volt, hanem kis sorozatú, licenc- és megrendelésalapú, de már valódi ipari autógyártás.

• Önhordó karosszéria és elsőkerék-meghajtás: Citroën Traction Avant (1934)

1934-ben a Citroën Traction Avant hozta el az önhordó karosszéria és az elsőkerék-meghajtás kombinációját. Az önhordó karosszéria könnyebb, merevebb, biztonságosabb szerkezetet eredményezett, az elsőkerék-meghajtás pedig jobb úttartást és stabilitást adott, különösen csúszós, rossz minőségű utakon.

Budapesten, ahol a burkolt utak aránya folyamatosan nőtt, de a tél és a domborzat mindig kihívást jelentett, az ilyen típusú technikai fejlesztések a mindennapi biztonságot és kényelmet szolgálták.

• Háború utáni motorizáció: Beetle, Fiat 500 és a "népautó" korszaka (1945–1960)

A második világháború után Európa újjáépítésének egyik jelentős lépése a motorizáció tömeges elterjedése, melynek képviselői a Volkswagen Beetle és a Fiat 500. Ezek olyan olcsó, megbízható "népautók" voltak, amelyek milliók számára tették elérhetővé az autózást. Az autó ebben az időszakban már nem luxus, hanem munkaeszköz, vagy mindennapi segítség bevásárlás, családi utazás során.

• Üzemanyag-befecskendezés: Mercedes-Benz 300 SL (1954)

1954-ben a Mercedes-Benz 300 SL – a jellegzetes "sirályszárnyas" sportkocsi – hozta el az első sorozatgyártású, személyautóba épített közvetlen benzin-befecskendezés technológiáját. A lényege a pontos üzemanyag-adagolás, amely nagyobb teljesítményt, jobb reakciót és kedvezőbb fogyasztást eredményezett. A megoldás a motorsportból indult, majd fokozatosan jelent meg a hétköznapi autók világában.

• Biztonsági forradalom: öv, gyűrődőzóna, ABS, légzsák (1959–1980)

1959-től egymás után jelentek meg a biztonsági újítások: Nils Bohlin hárompontos biztonsági öve, gyűrődő zónák, fejtámlák, majd az ABS és a légzsák. Ezek együtt formálták át az autót, ami már nem csupán egy gyorsan közlekedő gép, hanem olyan rendszer, amely a baleset bekövetkezését és annak következményeit is csökkenteni próbálta.

• Elektronika megjelenése: gördülő számítógépek (1980–1990)

Az 1980-as évektől az autó egyre inkább elektronikai egységek és rendszerek hálózatává vált. Megjelentek a motorvezérlő számítógépek, elektronikus befecskendezés, kipörgés gátló, tempomat, és fokozatosan váltak a vezetési élmény hétköznapi részeivé. A járművek diagnosztikája, finomhangolása, emisszió kontrollja mind elektronikus megoldások, fejleszetések eredmény

• Hibridek: Toyota Prius és az átmenet (1997)

1997-ben jelent meg a Toyota Prius, az első, nagy sorozatban gyártott hibrid személyautó, amely a belső égésű motor és az elektromos hajtás kombinációját kínálta. A fogyasztáscsökkentés, emisszió csökkentés és városi használhatóság miatt világszerte fontos mérföldkőnek tekinthetjük.

• Elektromos autók új korszaka: Tesla Model és társai (2012-től)

2012-től a Tesla Model megjelenése új fejezetet nyitott: az elektromos autók már nagy hatótávval, gyors töltéssel és folyamatos szoftverfrissítésekkel jelentek meg a piacon. Az autó egy olyan digitális platformmá vált, amelyhez az interneten keresztül új funkciók érkezhetnek, hasonlóan az okos telefonokhoz.

• Vezetéstámogató rendszerek: az önvezetés felé (2020-as évek)

A 2020-as évekre az autókújabb felszereléssel, vezetéstámogató rendszerekkel bővültek: sávtartó asszisztens, adaptív tempomat, automatikus vészfékezés, részben önvezető funkciók. A mesterséges intelligencia, a belső szenzorok, dash-kamerák és tolató radarok hálózata az autót folyamatosan figyelő, döntések meghozatalát támogató rendszerré teszi használója számára.

• Elektromos és hálózatba kapcsolt, szoftverközpontú autók (napjaink)

A jelen autói már tisztán elektromos hajtással is elérhetők, a szilárdtest-akkumulátorok fejlesztése újabb ugrást ígér a hatótáv és biztonság terén, miközben a szoftverközpontú járművek koncepciója azt jelenti, hogy az autó "hardveréhez" folyamatosan frissülő "szoftvervilág" kapcsolódik. Az autó online kapcsolatban van más járművekkel (V2V), az infrastruktúrával (V2X), a gyártóval és a felhasználóval

A végtelen történet

Ha ma végigsétálunk a budapesti belvároson, vagy az autónkban, buszon, villamoson közlekedve végigülünk egy reggeli csúcsforgalmat a Nagykörúton, a Hungária körúton vagy az M3 bevezetőn –, könnyű elfelejteni, hogy alig több mint 140 éve még ló vontatta kocsik uralták az utcákat. A forgalom, a zaj, a parkoló autók tömege ma sokszor problémaként jelenik meg, de mindez egy hosszú fejlődéstörténet eredménye.