COP30 - a részek összessége és a közös felelősség

A COP30 belémi konferencián egy nap késéssel ugyan, de megszületett a fő záródokumentum ("Mutirão decision"), ami többek szerint komoly csalódás, azonban több igen jelentős résznyilatkozat elfogadására is sor került. Ezek együtt rajzolják ki, milyen irányba szükséges tovább terelni a globális klímapolitikát.

Résznyilatkozatok

• A Belém Declaration on Hunger, Poverty, and Human-Centered Climate Action arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai nem egyenlően oszlanak meg: a legszegényebb közösségek szenvednek a legtöbbet. Ez a nyilatkozat az igazságos átmenetet hangsúlyozza: a klímapolitika nem válhat el a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésétől.
• Ehhez kapcsolódik a Belém Declaration on Fighting Environmental Racism, amely a környezeti igazságtalanságok felszámolását célozza. A dokumentum kimondja, hogy bizonyos közösségek – gyakran etnikai kisebbségek – aránytalanul nagy terhet viselnek a szennyezésből és a klímaváltozásból fakadó károkból. A nyilatkozat ezeknek a közösségeknek a védelmét és bevonását sürgeti.
• A gazdasági dimenziót a Belém Declaration on Global Green Industrialization képviseli. Ez a nehézipar dekarbonizációjáról és a zöld iparosításról szól, vagyis arról, hogyan lehet a globális ipari termelést fenntarthatóbb pályára állítani. A hangsúly itt a technológiai átmeneten van, amely egyszerre szolgálja a kibocsátás csökkentést és a gazdasági fejlődést.
• A Call of Belém for the Climate egy általános felhívás, amely a kollektív cselekvés szükségességét hangsúlyozza. Ez inkább politikai és morális üzenet, amely arra emlékeztet, hogy a klímaválságot csak közös erőfeszítéssel lehet kezelni, és minden ország felelőssége, hogy hozzájáruljon a megoldáshoz.

A Call of Belém for the Climate a COP 30 egyik legfontosabb politikai üzenete. 

Ez nem technikai vagy pénzügyi dokumentum, hanem egy morális felhívás: a világ vezetői közösen ismerjék el, hogy a klímaváltozás már jelen idejű tragédia, és csak kollektív cselekvéssel lehet kezelni.

Mit tartalmaz a "Call of Belém for the Climate"?

• Történeti keret: A szöveg visszautal az 1992‑es riói Föld Csúcsra, ahol megszülettek a klíma-, biodiverzitás- és sivatagosodás elleni egyezmények. Akkor az volt az üzenet, hogy tárgyalással és együttműködéssel lehetséges közös megoldásokat találni.
• Jelen helyzet: A dokumentum kimondja, hogy a klímaváltozás már nem a jövő fenyegetése, hanem a jelen tragédiája. Példaként említi a hurrikánokat, árvizeket, tűzvészeket és aszályokat, amelyek különösen a kis szigetállamokat és sérülékeny közösségeket sújtják.
• Morális üzenet: A felhívás hangsúlyozza, hogy a világ országai csak közös erőfeszítéssel tudják megőrizni a bolygót. A különbségek ellenére a közös felelősség tudatosítása a kulcs.
• Cél: Nem új jogi kötelezettségeket hoz létre, hanem politikai nyomást gyakorol: a vezetőknek fel kell ismerniük, hogy a klímaváltozás kezelése globális, közös ügy.

Részlet a hivatalos angol szövegből:

"Climate change is no longer a threat of the future. It is a tragedy of the present. From hurricanes, cyclones, and floods that threaten the existence of small island developing states to droughts, fires, and inundations affecting millions of people worldwide."

"A klímaváltozás többé nem a jövő fenyegetése. Ez a jelen tragédiája. A hurrikánok, ciklonok és árvizek a kis szigetállamok létét fenyegetik, míg az aszályok, tűzvészek és elöntések világszerte emberek millióit sújtják."

A Call of Belém for the Climate nem csupán technikai részleteket rögzít, hanem erkölcsi iránytűként szolgál: emlékeztet arra, hogy a klímaváltozás már megérkezett, és a túlélés kulcsa a közös cselekvés.

A résznyilatkozatok azt mutatják, hogy a COP30 nem csupán a kibocsátás csökkentés technikai kérdéseire koncentrált, hanem a társadalmi igazságosságra, az ipari átmenetre és a globális együttműködésre is.

A záródokumentum (Mutirão döntés)

A COP30 klímakonferencia zárónyilatkozata egyszerre tükrözi a nemzetközi közösség elkötelezettségét és a politikai kompromisszumok korlátait. Bár a dokumentum megerősíti a Párizsi Megállapodás célját – a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartását –, sokak szerint nem ad elég konkrét választ a legégetőbb kérdésekre.

Az Európai Unió, Kína hallgatólagos támogatásával, erős álláspontot képviselt a kibocsájtás csökkentéssel kapcsolatosan. Az EU képviselők álláspontja szerint, orvosolni kellett volna azokat a hiányosságokat, melyek akadályozzák a felmelegedés 1,5 fok alatt tartását.

Fosszilis energia: a hiányzó ütemterv

A tárgyalások egyik legnagyobb vitapontja a fosszilis energiahordozók jövője volt. Több mint 80 ország követelte a kivezetés világos menetrendjét, ám a végső szövegben csak általános utalás maradt a kibocsátások csökkentésére. Ez a kompromisszum jól mutatja, mennyire nehéz globális konszenzust elérni, amikor gazdasági érdekek és klímacélok ütköznek.

Erdők és ökoszisztémák: ígéret -terv nélkül

Az Amazonas és más kulcsfontosságú ökoszisztémák védelme kiemelt téma volt Belémben. A nyilatkozat politikai szinten vállalja az erdőirtás megállítását, de konkrét "útiterv" nem készült. Ez különösen aggasztó, hiszen az erdők megőrzése a globális klíma stabilitásának egyik alapfeltétele.

Finanszírozás és alkalmazkodás

Pozitívumként értékelhető, hogy a felek megerősítették a klímafinanszírozási kötelezettségeket, és előrelépés történt az alkalmazkodás globális célja (GGA) terén: immár mérhető indikátorok segítik a sérülékeny közösségek védelmét. Ugyanakkor a finanszírozás tekintetében továbbra sincsenek új, konkrét számok vagy mechanizmusok.

Politikai és társadalmi kontextus

A konferencia légkörét beárnyékolta az Egyesült Államok hivatalos távolmaradása, valamint a civil szervezetek és őslakos közösségek tiltakozásai. A zárónyilatkozat így inkább politikai iránymutatás, mintsem cselekvési terv – egy olyan kompromisszum, amely megőrzi a közös keretet, de nem ad világos választ a jövő kulcskérdéseire.

Összegzés -  a jelképek ereje

A COP30 zárónyilatkozata fontos lépés a nemzetközi klímapolitika folytonosságában, de hiányzik belőle az áttörés. A dokumentum inkább jelzi a közös szándékot, mintsem kijelöli az utat. A következő években döntő jelentőségű lehet, hogy a politikai ígéretekből valódi, mérhető cselekvés születik-e.

"Mutirão" szó a brazíliai őslakos Tupi–Guarani nyelvből származik. Jelentése: közösségi összefogás, amikor egy falu vagy közösség tagjai együtt dolgoznak egy nagy feladaton. A COP 30 résznyilatkozatai is bizonyítják,hogy a közös szándék és kollektív felelősségvállalás megmaradt a résztvevő 190 ország részéről.

COP30 - Út a Zárónyilatkozatig

ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia (UNFCCC COP 30) 2025. november 10-21. Belém, Brazília

A Felek Konferenciája (COP) az ENSZ legnagyobb globális eseménye az éghajlatváltozással kapcsolatos megbeszélésekre és tárgyalásokra. A találkozót évente tartják, az elnökség az ENSZ által elismert öt régió között rotálódik.

Az ENSZ soron következő Éghajlatváltozási Konferenciáját - a COP30-at Belém városában, az Amazonas kapujában rendezik, szimbolikus helyszínként az esőerdők védelmében.

A Párizsi Megállapodás 10 éve

• A 2015-ös megállapodás minden országot kötelez a klímaváltozás elleni fellépésre, saját stratégiával, de közös célokkal: a globális felmelegedés 2°C alatt tartása, törekedve az 1,5°C-ra.

Az országoknak idén kellett benyújtaniuk frissített nemzeti hozzájárulásaikat (NDC-k:Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás (Nationally Determined Contribution, NDC). Ezek az egyes országok által önállóan kidolgozott és benyújtott klímapolitikai tervek, amely tartalmazzák:

• Kibocsátás csökkentési célokat (pl. CO₂, metán)
• Alkalmazkodási intézkedéseket (pl. vízgazdálkodás, mezőgazdasági reformok)
• Technológiai, pénzügyi és kapacitásépítési igényeket

Az NDC-k a Párizsi Megállapodás (2015) kulcselemei, amelynek célja a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartása.

Előrehaladás és kihívások

• Kérdéses, hogy a jelenlegi politikák elegendőek-e a 1,5°C-os cél eléréséhez?
• Az új NDC-k globálisan kb. 10%-os kibocsátás csökkentést vetítenek előre 2035-ig, de ez még mindig nem elég ambiciózus csökkentési terv.
• A 3°C feletti felmelegedés esélye csökkent 25%-ról 9%-ra, ami pozitív fejlemény.

Gyakorlati lépések és alkalmazkodás

• A konferencián már nem elvi, hanem gyakorlati intézkedésekről kell dönteni.
• A Globális Alkalmazkodási Cél (GGA) keretrendszerének véglegesítése kulcsfontosságú, de politikai viták övezik az indikátorok körét. (A GGA célja, hogy ne csak kibocsátás csökkentést, hanem alkalmazkodási intézkedéseket is mérni lehessen – különösen a klímaváltozás által leginkább érintett közösségek esetében.)
• A 100 indikátor a következő kulcsterületeken oszlik meg: egészségügy, korai előrejelző rendszerek, sérülékenységi vizsgálatok, oktatás és képzés, alapvető szolgáltatások, infrastruktúra.

Finanszírozás kérdése

• A fejlődő országok támogatására 2035-ig évente legalább 300 milliárd dollárt kellene mozgósítani, hosszú távon pedig 1300 milliárdot.
• A magántőke bevonása elengedhetetlen, de a konkrét megvalósítás továbbra is kérdéses.

A vörös vonal átlépése – erkölcsi kudarc a klímavédelemben

A klímacsúcson António Guterres ENSZ-főtitkár drámai hangvételű nyitóbeszédet mondott, amely nem csak a tudományos tényekre, hanem az emberiség erkölcsi felelősségére is rámutatott: " Az ENSZ nem adja fel az 1,5 °C-os célt .Az 1,5 °C-os határ vörös vonal az emberiség számára. Elérhető közelségben kell tartani"

A világ ugyanis átlépte azt a kritikus határt, amelyet a 2015-ös Párizsi Megállapodás óta próbáltunk elkerülni: a globális felmelegedés mértéke meghaladja az 1,5 Celsius-fokot.

Előzmények: a Párizsi Megállapodás ígérete

A Párizsi Megállapodást több mint 190 ország írta alá azzal a céllal, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést az ipari forradalom előtti szinthez képest legfeljebb 2, de lehetőleg 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. Ez a cél nem csupán technikai vagy politikai vállalás volt – hanem egy globális erkölcsi iránytű, amely az élhető jövő zálogát jelentette.

Az elmúlt évtizedekben azonban a fosszilis energiahordozókra épülő gazdasági érdekek, a politikai halogatás és a társadalmi közöny együttesen akadályozták a valódi előrelépést. A Meteorológiai Világszervezet friss adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása rekordmagasságba emelkedett, és az ENSZ számításai alapján a következő évtizedben már nem tartható az 1,5 fokos cél.

Következmények: egyre élhetetlenebb világ

Guterres figyelmeztetése szerint "még az ideiglenes túllépés is a vártnál jóval nagyobb pusztítást eredményezhet minden ország számára". Az élhetetlen környezeti hatások milliárdokat érinthetnek: fokozódó éhezés, kényszerű migráció, gazdasági instabilitás és emberéletek elvesztése várható.

Minden egyes év, amit a határérték felett töltünk, tovább mélyíti a globális egyenlőtlenségeket, és helyrehozhatatlan károkat okoz az ökoszisztémákban. A klímaváltozás nem távoli fenyegetés többé – már most is érezzük hatásait az extrém időjárási eseményekben, a termőföldek kimerülésében és a társadalmi feszültségek növekedésében.

A fosszilis lobbi árnyékában

A főtitkár külön kiemelte a fosszilis energiacégek szerepét, amelyek "milliárdokat költenek lobbizásra, az emberek megtévesztésére, és akadályozzák a haladást". Ezek a vállalatok nemcsak a klímavédelmi intézkedések ellen dolgoznak, hanem aktívan formálják a közvéleményt is, hogy fenntartsák a status quót.

"Ez nem csak rövidlátásról tanúskodik, hanem önpusztító is" – mondta Guterres. Minden egyes dollár, amit fosszilis támogatásra fordítanak, az egészségünktől és a közös jövőnktől veszi el az erőforrásokat.

Paradigmaváltás: az utolsó esély

A Cop30-on elhangzott beszéd nem csupán figyelmeztetés volt, hanem felhívás is: a világ vezetőinek "alapvető paradigmaváltást" kell kezdeményezniük. Ez nem technológiai kérdés, hanem erkölcsi döntés. A jövő generációjának életminősége attól függ, hogy ma milyen irányba mozdulunk el.

A vörös vonalat átléptük. A kérdés már nem az, hogy elkerülhetjük-e a klímaválságot, hanem az, hogy képesek vagyunk-e minimalizálni a következményeit – és közben megőrizni emberségünket.

Gutteres gondolatai a Kuhn-i paradigmaváltás elméletét erősítik meg

Thomas Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete című művében a tudomány fejlődését nem lineáris, hanem forradalmi folyamatként írja le. Egy "paradigma" az adott korszakban uralkodó világnézet, módszertan és értelmezési keret. Amikor a régi paradigma már nem képes megmagyarázni az új jelenségeket, válság alakul ki, amelyet egy új paradigma vált fel – radikálisan más gondolkodásmóddal.

Klímavédelem: a régi paradigma

A jelenlegi klímavédelmi paradigma a következő alapelveken nyugszik:

• Gazdasági növekedés elsőbbsége: A környezetvédelem csak akkor elfogadható, ha nem akadályozza a GDP-növekedést.
• Technológiai megoldásokba vetett hit: A problémákat majd a jövő technológiái megoldják (pl. szén-dioxid-leválasztás, geoengineering).
• Fokozatos szabályozás: Apró lépések, piaci ösztönzők, önkéntes vállalások.
• Fosszilis energia dominanciája: A gazdaság alapja továbbra is a fosszilis energiahordozók.

Ez a paradigma azonban válságba jutott. Az 1,5 Celsius-fokos cél túllépése, a szélsőséges időjárás, az ökoszisztémák összeomlása, és a társadalmi egyenlőtlenségek mélyülése mind azt jelzik: a régi módszerek nem működnek..

Kuhn-i értelemben vett új paradigma

Egy valódi paradigmaváltás a klímavédelemben nem csupán új szabályokat, vagy technológiákat jelentene, hanem a világkép, az értékrend és a célrendszer átalakulását:

Értsük és tudjuk: nem várhatunk tovább!

A klímaválság nem csupán technikai probléma, hanem civilizációs kihívás. A Kuhn-i váltás lényege, hogy nem lehet a régi kereteken belül megoldani a válságot – új gondolkodásra, új intézményekre és új társadalmi normákra van szükség.

Guterres figyelmeztetése nem retorikai túlzás, hanem egy paradigmaváltásra való felhívás: ha nem változtatjuk meg alapvetően gondolkodásmódunkat a gazdaságról, a fejlődésről és az ember szerepéről a Földön, akkor a klímavédelem nem a józan ész diktálta kötelesség, hanem elmulasztott lehetőség marad.

COP 30

Bíztató eredmények

Részlet az ENSZ éghajlatváltozási ügyvezető titkárának, Simon Stiellnek a COP30 elnökével, André Corrêa do Lago-val tartott sajtótájékoztatón 2025. november 10-én, hétfőn, a brazíliai Belémben tartott COP30 nyitónapján elhangzott beszédéből.

"A COP folyamat végső soron az emberekről szól. Olyan emberek, akik talán nem követnek minden tárgyalást, de érzik a következményeket – a fokozódó katasztrófák, az élelmiszerárak, a biztosítási költségek és az energiaszámlák miatti szorongásukban, amelyek minden aszály, árvíz, vihar és hőhullám miatt emelkednek. Ismerik az ígéreteket és azt is tudják, hogy az olcsóbb megújuló energia, a tisztább levegő és a nagyobb biztonság olyan díjak, amelyekért érdemes küzdeni."

A klímacsúcs résztvevői részére elküldött levél tartalmazza a legfrissebb számokat, frissítve a nemrégiben közzétett hozzájárulási összefoglaló jelentést:

A Párizsi Megállapodás előtti időszakra vonatkozó becsült kibocsátási tartomány szemléltetésére az IPCC Értékelő Jelentésének III. Munkacsoportja által bemutatott három felső SSP forgatókönyv (vagyis semmilyen vagy csak nagyon mérsékelt klímapolitikát feltételező) tartománya került ábrázolásra. Ezek: SSP4-6.0, SSP3-7.0 és SSP5-8.5.

2025-ös NDC szintézis jelentés – összefoglaló

• Háttér: A Párizsi Megállapodás értelmében az országoknak ötévente kell benyújtaniuk a nemzeti hozzájárulásaikat (NDC), amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányulnak.
• Frissítés oka: 2025. október 28-án megjelent a hivatalos szintézis jelentés, amelyet most kiegészítettek további 22 új NDC és egy módosított dokumentum alapján.
• Lefedettség: Az új NDC-ket benyújtó 113 ország 2019-ben a globális kibocsátások 69%-át adta.

Mi az az NDC?

Az NDC (Nationally Determined Contribution) azt jelenti, hogy minden ország maga határozza meg, milyen lépéseket tesz a klímaváltozás ellen – például mennyivel csökkenti a szén-dioxid kibocsátását. Ezeket az ígéreteket ötévente frissítik és nyilvánosan benyújtják.

2025-ben a világ országai új vállalásokat tettek, és ezek alapján a szakértők kiszámolták, hogy mennyi lesz a globális üvegházhatású gáz kibocsátás 2035-ben.

Jó hír vagy rossz hír?

A mostani számítások szerint:

• A kibocsátás csökkenni fog 2019-hez képest.
• Ha minden ország teljesíti az ígéreteit, akár 12–14%-kal kevesebb szennyező anyag kerülhet a levegőbe 2035-ben.

Miért fontos ez?

Mielőtt a Párizsi Megállapodás megszületett volna, a világ a kibocsátás 20–48%-os növekedésére készült 2035-re. Ez súlyos klímaválságot jelentett volna. Most viszont a trend csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi klímapolitika működik.

Az ábra segít megérteni, hogyan változhat a globális üvegházhatású gázkibocsátás:

• 2015 – Párizsi Megállapodás: A világ országai közös célt tűztek ki a klímaváltozás megfékezésére.
• 2019 – Referencia év: A kibocsátási szintek kiindulópontja, ehhez viszonyítjuk a jövőbeli változásokat.
• 2025 – NDC frissítés: Az országok új vállalásokat tettek, ezek alapján készültek a 2035-ös előrejelzések.
• 2035 – Előrejelzések:
• SSP forgatókönyvek: Ha nem történne semmi, a kibocsátás akár +48%-kal nőne.
• NDC vállalások alapján: Ha minden ország betartja az ígéreteit, a kibocsátás –10% és –14% közötti csökkenést mutatna.

Színkódok az ábrán

• Piros vonalak: A veszélyes jövőképek, ha nem lenne klímapolitika.
• Zöld árnyalatok: A különböző NDC vállalások hatása – minél világosabb a zöld, annál nagyobb a csökkenés.
• Szürke vonalak: Fontos mérföldkövek az idővonalon.

COP 30

Belém, az Amazonas és a remény kapuja

"Az emberiség csak akkor nyerheti meg ezt a globális klímaharcot, ha az erősebb klímavédelmi intézkedéseket összekapcsoljuk az emberek mindennapi életének legfontosabb prioritásaival. És kevés magasabb prioritás van, mint az egészségünk." - Simon Stiell, az ENSZ klímaváltozásért felelős ügyvezető titkára

Az ember a természet részeként nem mentesül az éghajlatváltozások következményeinek elviselésétől. Szervezetünk, mint érzékeny jelzőrendszer felfogja és válaszol mindazon külső behatásokra, melyek a klímaváltozás során történnek. Hosszú idő szükséges ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk az átalakuló körülményekhez. Ebből is következik, hogy nem urai, hanem társai, némelykor alávetettjei vagyunk a természet erejének.

A klímaváltozás közvetlenül és közvetve is veszélyezteti az emberi egészséget és a nemzeti egészségügyi rendszereket. Az egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási események, az ökológiai változások, valamint a légszennyezés, fokozott kockázatot jelentenek.

A klímaváltozás fő egészségügyi hatásai

A hatások kihatnak a fizikai és mentális egészségre, valamint a fertőző betegségek terjedésére. Különösen a legsebezhetőbb csoportok (idősek, gyermekek, krónikus betegek, alacsony jövedelmű közösségek) vannak kitéve a veszélynek.

1. Közvetlen fizikai hatások

• Hőhullámok: A fő halálokot jelentik, növelve a keringési és légzőszervi megbetegedések okozta halálozást. Hozzájárulnak a vesebetegségekhez, a hőgutához és a terhességi komplikációkhoz.
• Szélsőséges időjárás: Árvizek, viharok, aszályok és erdőtüzek okozta sérülések, halálesetek és a létfontosságú infrastruktúra (pl. kórházak) károsodása.
• Légszennyezés: Az égésből származó szálló por és az emelkedő hőmérséklet által fokozott ózonképződés növeli az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és más légzőszervi betegségek gyakoriságát.

2. Közvetett biológiai és ökológiai hatások

• Vektor-közvetített fertőzések: A hőmérséklet-emelkedés kiterjeszti a kórokozókat terjesztő vektorok (pl. szúnyogok, kullancsok) élőhelyét és aktív időszakát. Ez növeli a Nyugat-nílusi láz, a Dengue-láz és a Lyme-kór kockázatát olyan régiókban is, ahol korábban nem voltak jellemzőek.
• Vízzel és élelmiszerrel terjedő betegségek: A csapadékmennyiség változása, az árvizek és az aszályok rontják az ivóvíz minőségét és a higiénés körülményeket, ami növeli a kolera és a bakteriális ételfertőzések kockázatát.
• Élelmiszer-biztonság: Az aszályok, a hőmérsékleti stressz és az árvizek rontják a terméshozamokat és a tápanyag-összetételt, ami alultápláltságot és éhezést eredményezhet.

3. Mentális és szociális hatások

• Mentális egészség: Az extrém események (pl. lakóhely elvesztése) és a megélhetési források bizonytalansága szorongást, depressziót, poszttraumás stressz-betegséget (PTSD) és növekvő öngyilkossági rátát eredményezhet.
• Környezeti szorongás (Eco-anxiety): A klímaváltozással kapcsolatos tartós aggodalom, különösen a fiatalok körében.
• Klímamigráció: A környezeti katasztrófák miatt tömeges migráció indulhat el, ami növeli a feszültséget és a közegészségügyi ellátás terheit.

A WHO álláspontja szerint a klímaváltozás már most súlyos egészségügyi következményekkel jár, és 2030–2050 között évente akár 250 000 többlethalált okozhat az alultápláltság, malária, hasmenéses betegségek és hőstressz miatt.

A WHO fő megállapításai a klímaváltozás egészségügyi hatásairól

• Halálozás és betegségek
• 3,6 milliárd ember él olyan területen, amely különösen sérülékeny a klímaváltozás hatásaival szemben.
• 2030–2050 között évente 250 000 többlethalál következhet be a fent említett betegségek és hőhullámok miatt.
• Gazdasági terhek
• Az egészségügy közvetlen károsodási költségei (az agrár- és vízgazdálkodási szektoron kívül) évi 2–4 milliárd USD-re becsülhetők 2030-ra.
• Leginkább érintett régiók
• A gyenge egészségügyi infrastruktúrával rendelkező fejlődő országok lesznek a legsebezhetőbbek.
• Segítség nélkül ezek az országok nem tudnak megfelelően felkészülni és reagálni a klímaválság egészségügyi hatásaira.

A WHO javaslatai

• Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: ez közvetlenül javítja a levegő minőségét és csökkenti a betegségek terjedését.
• Egészségügyi rendszerek megerősítése: különösen a fejlődő országokban, ahol a klímaváltozás hatásai a legsúlyosabbak.
• Korai előrejelző rendszerek: hőhullámok, árvizek és járványok gyors felismerése és kezelése.
• Nemzetközi együttműködés: a globális egészségügyi egyenlőtlenségek mérséklése érdekében.

Miért fontos mindez?

A WHO álláspontja szerint a klímaváltozás nem csak környezeti, hanem közvetlen egészségügyi válság is. A hatások már most mérhetők, és a következő évtizedekben drámaian erősödhetnek. Az egészségügyi következmények kezelése kulcsfontosságú a klímapolitikai döntésekben, különösen a COP30 tárgyalásokon, ahol a Belém Health Action Plan is kiemelt szerepet kapott. (A dokumentumot a klímaigazságosság és az egészségügyi egyenlőség elveire alapozva – és felismerve, hogy a klímaváltozás hatásai egyenlőtlenek, és célzott válaszokat igényelnek – a brazil Egészségügyi Minisztérium mutatta be 2025.júliusában.)

A Climate and Health Founders Coalition – mely több nemzetközi filantróp szervezet közössége – mintegy 300 millió dollárt ajánlott fel az éghajlatváltozás okozta egészségügyi kockázatok kezelésének felgyorsítására. Prioritásaik: szélsőséges hőség okozta problémák, légszennyezés károsító tényezői és az egyre intenzívebben terjedő fertőző betegségek kezelése és visszaszorítása