Tudásplatform 

Elkötelezettek vagyunk

a zöld szemlélet és fenntarthatóság terjesztésében, és tudjuk, hogy fenntarthatóság nélkül nincs biztonság, és fordítva. A Safegreen célja  a biztonság, különösen pedig a fenntartható település-biztonság alapvető témáival, kérdéseivel, problémáival kapcsolatos tudás és tapasztalatok cseréjének, áramlásának elősegítése. Ezek a témák napjainkban különösen aktuálisak, hiszen mind a fenntarthatóság, mind pedig a biztonság minden ember életét közvetlenül befolyásolja. A tudás platformja segítséget nyújt Európa-szerte a település- és városbiztonsági kérdésekben érintett döntéshozók és szakemberek munkájának megismeréséhez, új gondolatok és a jó gyakorlatok közléséhez, publikálásához. További célunk a hazai- és európai települések, városok, kritikus infrastruktúrák és frekventált helyek biztonságos működésének szakmai projektjeinkkel történő támogatása, fenntartható fejlődésük figyelemmel kísérése.

Jó gyakorlatok

Ökológiai kéznyom

Elolvasásra ajánljuk

Lipcsei Charta 2007

"Városainknak alkalmazkodni kell az éghajlatváltozás okozta veszélyhez. A jól tervezett városfejlesztés elősegítheti a gazdasági növekedést úgy is, hogy ez nem jár nagyobb környezetszennyezéssel, sőt segítheti a környezetminőség javulását és a szén-dioxid kibocsátás csökkentését. A városok ezen eredményeket innovatív megelőző, káros következményeket csökkentő, adaptációs intézkedések útján érhetik el, melyet előmozdíthat az új iparágak és a környezetkímélő vállalkozások elterjedése"

2020-ban megszületett az Új Lipcsei Charta, amely átdolgozta a 2007-es Lipcsei Charta elveit. Miért volt erre szükség?

A fő globális trendek közvetlenül érintik Európa városait, és társadalmunk egyenlőtlenségeinek növekedésével fenyegetik. Az NLC azonosítja az "éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését, az erőforrások szűkösségét, a migrációs mozgásokat, a demográfiai változásokat, a járványokat és a gazdasági folyamatok gyors változását", valamint a "digitális technológiákat", amelyek előnyöket és kihívásokat egyaránt kínálnak, miközben "drasztikusan átalakítják" társadalmunkat.[1]

A Charta az átalakuló város három formáját emeli ki, amelyek európai viszonylatban sok lehetőséget rejtenek az emberek életminőségének javítása szempontjából:

• (Környezeti) A zöld város: támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelmet és a levegő, a víz, a talaj és a földhasználat magas környezeti minőségét, valamint a zöld és szabadidős területekhez való hozzáférést.

• (Társadalmi) Az igazságos város: esélyegyenlőséget és környezeti igazságosságot biztosítva mindenki számára, nemtől, társadalmi-gazdasági állapottól, kortól és származástól függetlenül.
   
• (Gazdasági) A produktív város: szilárd pénzügyi alapok biztosítása mellett munkahelyek teremtése a fenntartható városfejlesztéshez a diverzifikált helyi gazdaságok és az innovációt támogató környezet révén.

Az igazságos, zöld és produktív városok átalakító erejének kiaknázásához a jó kormányzás kulcsfontosságú elveinek megvalósítása szükséges, melyeket a következők:

• Várospolitika a közjó érdekében: a hatóságoknak az általános jólét érdekében kell cselekedniük, szolgáltatásokat és infrastruktúrát kell nyújtaniuk a közjó érdekében.
• Integrált megközelítés: a várospolitika minden területét térbeli, ágazati és időbeli dimenziók alapján kell összehangolni.
• Részvétel és közös alkotás (co-creation): minden városi szereplőt és állampolgárt be kell vonni, hogy figyelembe vegyék tudásukat és aggályaikat, valamint erősítsék a helyi demokráciát.
• Többszintű kormányzás: a komplex kihívásokkal szemben együttesen kell fellépni a városi és területi politika minden szintjén – helyi, regionális, nagyvárosi, nemzeti, európai és globális szinten.
• Helyalapú megközelítés: a városi stratégiáknak és a városi finanszírozási eszközöknek a konkrét helyi adottságok alapos elemzésén kell alapulniuk."l

Christian Pfister – Heinz Wanner: 

Klíma és társadalom Európában. Az utolsó ezer év.

Vannak "nehéz" olvasmányok. Ezek egy része kellemetlen, mert nagy erőfeszítést igényel a követésük, vagy megértésük. A svájci szerzőpáros könyvére az előbbi jelző igaz, de a második következtetés már nem. Közérthető, gazdagon dokumentált kötetük kézzelfogható közelségbe hozza a klímaváltozás történetét az elmúlt ezer év során. Okszerűen kapcsolódik össze előttünk az éghajlat megváltozása, s az ezt követő társadalmi változások, fordulatok története. Bemutatja a fejlődés periódusait, a hanyatlás és káosz korszakait, vagy éppenséggel a klímaváltozás okozta háborúskodások történetét, a keletkező és elsimuló társadalmi feszültségeket.

Miért érdekes ez számunkra? Nem csak a szinte közhelyszerű megállapítás miatt, hogy aki ismeri a múltját, az alakíthatja a jövőjét, hanem azért is, mert a globális felmelegedés előrehaladtával számba vehetjük a változás hatásait, s ha ezt meg tudjuk tenni, jobban fel tudunk készülni mérséklésükre.

A két svájci szerző az európai klímatörténeti kutatás legfontosabb könyvét tették közzé. Kötelező olvasmánnyá kellene tenni, nem csak a klímavédelem iránt érdeklődőknek, hanem a hivatásos döntéshozóknak is! A klimatikus előrejelzéseik hosszú évtizedekre előre felvázolják lehetőségeinket, s ezekkel élni lehetne, hogy Európa továbbra is a Föld egyik legélhetőbb vidéke maradjon.

A klímaváltozások erőteljes hatást gyakoroltak, gyakorolnak a társadalmakra, gazdaságra és infrastruktúrákra. Korunkban már kevésbé vagyunk kitettek a természet változásainak, s azok utóhatásainak, de éppen ezért kell okulnunk a már egyszer megélt, s regisztrált hatásokból és következményekből.

"Ennek a könyvnek az elkészítése volt az első alkalom, amikor egy klimatológus és egy történész közösen vállalkoztak arra, hogy megírják az utolsó 1000 év éghajlati változásainak és azok társadalomra gyakorolt hatásának történetét." – olvasható a könyv Előszavában.

S még egy megállapítás, mely állandóan a szemünk előtt kell, hogy lebegjen:

"Az emberiség geológiai léptékben értelmezhető természeti erővé formálódott."

Látni, érteni, cselekedni, ezt üzeni számunkra ez a könyv!

Brian Fagan: A nagy felmelegedés: Klímaváltozás és a civilizációk felemelkedése és hanyatlása

"Nehéz olvasmánnyal" kezdtük ajánlásainkat, s most egy nem kevésbé "nehéz", de annál érdekfeszítőbbel folytatjuk. Megismerni a múlt összefüggéseit kulcsot jelenthet a jelen és jövő történéseinek megértéséhez, bizonyos dolgokat előre látni, megelőzni, vagy minimalizálni a károkat. Ez a könyv azt vizsgálja, hogy a múltbeli klímaváltozások hogyan befolyásolták az emberi civilizációk fejlődését, néha bukását. A Föld éghajlatának több ezer éves történetét követi nyomon, különös hangsúlyt fektetve azokra az időszakokra, amikor jelentős felmelegedés következett be.

A szerző bemutatja, hogy a múlt nagy felmelegedései gyakran hoztak magukkal jelentős társadalmi és gazdasági változásokat. Egyes esetekben a felmelegedés virágzó civilizációk kialakulásához vezetett, míg máskor a szárazság, az éhínség és a népvándorlás miatt civilizációk omlottak össze. Több példával illusztrálva olvashatjuk, hogy a klíma változása milyen alapvető befolyást képes gyakorolni az emberi társadalomra.

Bemutatásra kerül, hogy a jelenlegi globális felmelegedés nem példa nélküli a Föld történetében, de gyorsasága és az emberi tevékenységből eredő jellege egyedülálló kihívásokat jelent.

A könyv tartalma komoly, sőt napjaink valóságát tekintve felhívás szerű kiáltás, hogy értsük meg, és vegyük komolyan múltunk eseményeit és okuljunk belőle. Ugyan akkor olvasmányos stílusban, de tudományos alapossággal íródott, így mindenki számára alapvető és értékes olvasmány. Érdemes időt fordítani megismerésére és az összefüggések átgondolására. Rávilágít a klímaváltozás és az emberi történelem közötti összetett kapcsolatra, és elgondolkodtató perspektívát kínál a jövőre nézve.

A szerzőt idézve: "nem engedhetünk teret a provinciális gondolkodásnak, nem szabad, hogy csak a mi házunk táján felmerülő vízgazdálkodási problémákkal foglalkozzunk. Az ezer évvel ezelőtti meleg évszázadok is azt bizonyítják, hogy a szárazság globális probléma."

Az 1800-as évek elején brit régészek által feltárt II. Ramszesz fáraó szobra ihlette Percy Bysshe Shelleyt az emberi hatalom múlandóságáról (Ozymandias, 1812., Tóth Árpád fordítása). Ami egykor egy hatalmas vezető szimbóluma volt, most egy összetört szobor:

"Király légy bár, jöjj és reszketve nézz:

Nevem Ozymandias, urak ura."

Más semmi jel. A roppant rom körül……."

Higgyük el, az emberiség egyik legfőbb képessége, hogy élni tud az új körülmények teremtette lehetőségekkel, és alkalmazkodni is tud hozzájuk, nem leigázói - csupán Földutazói vagyunk az örökké változó természetnek!

Thomas Halliday: Más - Világok

"Kihalások és újjászületések a Föld történetében" - beszédes alcím, amely azt a ciklikusságot igyekszik érzékeltetni, amely jellemzi bolygónk őstörténetét.

Thomas Halliday könyve egy lenyűgöző utazás a Föld múltjába, a fosszilis leletek segítségével kalauzolva az olvasót, melynek során tizenhat különböző, letűnt világot elevenít meg, bemutatva bolygónk flórájának, faunájának, topográfiájának és éghajlatának hatalmas változásait az elmúlt 550 millió évből.

A könyv nem kronológiai sorrendben halad, hanem visszafelé az időben, a pleisztocén jégkorszak végétől egészen az ediakara időszak tengeri világáig. Minden fejezet egy-egy meghatározott földrajzi helyszínre és geológiai korra fókuszál, részletesen bemutatva az ott élt élőlényeket és az uralkodó környezeti feltételeket. Megismerhetjük például a pliocén korabeli Kenya szavannáit, az eocén Antarktisz trópusi erdeit, a jura időszak mai Németországa területének tengeri ragadozóit, vagy a kambrium korabeli Kína különleges élőlényeit.

Halliday nem csupán a múltbeli ökoszisztémákat tárja elénk, hanem rávilágít az evolúció, a kihalás és az adaptáció dinamikus folyamataira is. Bemutatja, hogy a tömeges kihalásokat követően az élet mindig új formákat öltött, alkalmazkodva az új környezeti feltételekhez. Ezzel párhuzamosan a szerző a jelenlegi környezeti válságra is reagál, hangsúlyozva, hogy a múltban látott drámai változások ismét megtörténhetnek.

A "Más-világok" tudományosan alapos és mindvégig lebilincselő, elbeszélő stílussal tartja fent az olvasók kíváncsiságát. A szerző részletes kutatásaira támaszkodva kelti életre a régmúlt világait, bemutatva az ökoszisztémák kialakulását, a fajok kihalását és helyettesítését, valamint a fajok vándorlását és együttműködésüket.

Thomas Halliday könyve egy elgondolkodtató és tanulságos bepillantás a Föld letűnt korszakaiba, amely segít megérteni bolygónk múltját és a jelenlegi környezeti kihívásokat, s ha tudunk tanulni íratlan történelmünkből,  akkor a bizonytalan jövő sem lesz annyira bizonytalan, hiszen tudunk változtatni rajta!

"Senki se mondja, hogy a múlt halott. A múlt körülöttünk és bennünk van." Oodgeroo Noonucca (ausztrál őslakos költő, politikai aktivista és oktató)