ESG - Aktuális

ESG Trendtérkép

2025. első felében több jelentős nemzetközi és hazai változás is formálta a fenntarthatósági jelentéstétel jövőjét. Csökkent a jelentéstételi kötelezettség, különösen a KKV-k számára. A jelentéstétel célja ugyanakkor nem a "checkbox" kitöltése, hanem a transzparencia és a hatáslényegesség: a vállalatoknak saját kockázatkezelési rendszert kell kiépíteniük, amelybe beépülnek a környezeti és társadalmi kockázatok is.

Nemzetközi aktualitások és trendek

• EU "Stop the Clock" rendelkezés Az Európai Unió két év haladékot adott a második és harmadik hullámba tartozó vállalatoknak az ESG jelentések elkészítésére. Ez lehetőséget teremt a mélyebb felkészülésre, különösen a komplex ellátási láncok és adatkörök feltérképezésében.

• CSRD irányelv kiterjesztése A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) hatálya fokozatosan bővül: 2025-től már több nagyvállalatnak kötelező ESG jelentést készítenie, 2026-tól pedig az ágazati mutatók alapján újabb cégek kerülnek be a kötelezettek körébe.

• Tanúsítási kötelezettség elhalasztása A 2024-es üzleti évre vonatkozó ESG beszámolók esetében nem szükséges tanúsítást végezni – ez időt ad a vállalatoknak a belső folyamatok ESG szempontú finomítására.

Hazai szabályozási változások

• ESG törvény módosítása (2023. évi CVIII. törvény) A magyar ESG törvény több ponton változott : a közérdeklődésre számot tartó KKV-k kikerültek a kötelezettek köréből.

• Az ESG kérdőív alkalmazása az MNB ajánlása szerinti 2025. július 1-től kötelező.

• A: ESG-törvény alapján a  gazdaságfejlesztési miniszter határozza meg,  hogy mely vállalatok esnek ESG jelentéstételi kötelezettség alá — például árbevétel, létszám és ágazati szempontok alapján —, de az ESG mutatók szakmai tartalmát uniós sztenderdek szabályozzák. 

A változások és könnyítések mellett a szakértők szerint az ESG-szabályozásban erősebb szerepet kell kapnia a gyakorlatiasságnak. 

A jövőben várhatóan az ESG-szempontok beépülnek a vállalati" DNS"-be, mégpedig nem különálló fogalomként, hanem alapelvárásként. Ehhez a fenntarthatósági szemléletnek el kell jutnia a szervezeti hierarchia minden szintjére – nemcsak a jelentésekben, hanem a napi működésben is.

Várható irányok és új folyamatok

• Adatvezérelt ESG - Egyre nagyobb hangsúlyt kap az ESG releváns adatkörök pontos meghatározása és digitalizált gyűjtése – ez különösen fontos a digitális tudásplatformok és ESG–SDG integráció szempontjából.
• Ágazati ESG benchmarkok - Várható, hogy az ESG értékelés ágazatspecifikus mutatók mentén történik majd, ami új lehetőségeket nyit a települési és vállalati ESG mátrixok fejlesztésében.
• Közösségi edukáció és transzparencia - Az ESG nem csak vállalati, hanem társadalmi szinten is egyre inkább a közösségi bizalom és együttműködés kiépítésének eszközévé válik – ami különösen jól illeszkedik a Safegreen célkitűzéseihez.

Önkéntes ESG beszámolók előnyei 

Az önkéntes jelentéstétel versenyelőnyt jelenthet, különösen közbeszerzéseknél vagy finanszírozási tárgyalások során. A szabályozás lehetőséget ad a fokozatos felkészülésre, hiszen a tapasztalatok szerint a teljes ESG adatgyűjtés több hónapot is igénybe vehet. 

Megfigyelhető azonban, hogy egyes cégek még mindig szkeptikusak, ami inkább a szemléletformálás és az információk hiányára utal, nem pedig az ESG iránti érdektelenségre. Ezért kulcsfontosságú, hogy a reziliencia és biodiverzitás – mint kézzelfogható tartalmú fogalmak – előtérbe kerüljenek.

Az ESG és reziliencia kapcsolatának újragondolása elkerülhetetlen új irány – különösen, ha a vállalati DNS-be épülő szemléletváltásról van szó. A jövőben nem az ESG-címkézés lesz a lényeg, hanem a valódi hatás, és az alkalmazkodóképesség megléte.

A hatáslényegesség és a saját kockázatkezelési rendszer kiépítése további megvalósítandó cél. Ezek megoldásában jól alkalmazható a Safegreen kockázatkezelési mátrixa, ami nem csak egy technikai eszköz, hanem vizuális demonstrációs lenyomata egy elkötelezett vállalkozásnak.

2025. február 26-án bemutatásra került az EU Omnibus egyszerűsítési csomag. A Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD) tekintetében az Európai Bizottság javasolta, hogy a kötelező fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alá eső vállalkozások számát csökkentsék azokra a cégekre, amelyeknek több mint 1 000 alkalmazottjuk van. Számukra született meg 2025. július 30-án a kis- és középvállalkozások (kkv-k) önkéntes fenntarthatósági jelentéstételére vonatkozó ajánlás (VSME), arra ösztönzve a nagyvállalatokat és pénzügyi intézményeket, hogy amennyiben fenntarthatósági információkat kérnek kkv-któl, lehetőség szerint az önkéntes szabvány alapján tegyék ezt.

A VSME (Voluntary Sustainability Reporting Standard for non-listed Micro, Small and Medium-sized Enterprises) 

egy, az EFRAG (a Bizottság fenntarthatósági beszámolással foglalkozó technikai tanácsadó szerve.) által kidolgozott önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabvány, amely strukturált és egyszerűsített ESG jelentési keretrendszert kínál a tőzsdén nem jegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve valamennyi, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Standards) hatályán kívül eső vállalat számára. Az EFRAG által készített részletes útmutató, segédletekkel, minta táblával, számítási módszertan bemutatásával támogatja a KKV-kat a VSME jelentés elkészítésében

A VSME módot ad mind a CSRD-re való fokozatos felkészülésre, mind pedig az önkéntes fenntarthatósági jelentéstétel megvalósítására. A kkv-k az önkéntes jelentéstétel által javítani tudják hozzáférésüket a fenntartható finanszírozáshoz, jobban nyomon követhetik saját fenntarthatósági teljesítményüket, ezzel növelve ellenálló- és versenyképességüket is. 

A VSME szabvány két különálló modul köré épül:

• Az alapmodul minden kkv számára belépő szintnek tekinthető, a mikrovállalkozások (10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kkv-k) célmodulja. Ez a modul 11 közzétételt tartalmaz, és az értéklánc-partnerek által leginkább igényelt kulcsfontosságú fenntarthatósági mutatókra összpontosít. 

• Az átfogó modul az alapmodulra épül, és 9 további közzétételre összpontosít, amelyeket a bankok, a befektetők és az értéklánc-partnerek gyakran kérnek a kkv-któl. 

Az ajánlás elfogadása a még nem a lezárása az önkéntes jelentéstételi folyamatnak.. A Bizottságnak konzultálnia kell a tagállamokkal, a Számviteli Szabályozó Bizottsággal (ARC) és több uniós testülettel is, köztük az Európai Felügyeleti Hatóságokkal, hogy megvitassák a jövőbeli önkéntes szabvány pontos tartalmát.

Azaz az EFRAG által kidolgozott és közzétett VSME szabvány tartalma még változhat, de az ajánlás alapul szolgál a jövőbeni egyeztetéseknek, így aki már most megkezdené a felkészülést, megteheti a jelenlegi szabvány alapján.