ESG - Aktuális

Európai Bizottság AJÁNLÁSA

a kis- és középvállalkozások (kkvk) önkéntes fenntarthatósági beszámolásáról

2025. február 26-án bemutatásra került az EU Omnibus egyszerűsítési csomag. A Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD) tekintetében az Európai Bizottság javasolta, hogy a kötelező fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alá eső vállalkozások számát csökkentsék azokra a cégekre, amelyeknek több mint 1 000 alkalmazottjuk van. Számukra született meg 2025. július 30-án a kis- és középvállalkozások (kkv-k) önkéntes fenntarthatósági jelentéstételére vonatkozó ajánlás (VSME), arra ösztönzve a nagyvállalatokat és pénzügyi intézményeket, hogy amennyiben fenntarthatósági információkat kérnek kkv-któl, lehetőség szerint az önkéntes szabvány alapján tegyék ezt.

A VSME (Voluntary Sustainability Reporting Standard for non-listed Micro, Small and Medium-sized Enterprises)

egy, az EFRAG (a Bizottság fenntarthatósági beszámolással foglalkozó technikai tanácsadó szerve.) által kidolgozott önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabvány, amely strukturált és egyszerűsített ESG jelentési keretrendszert kínál a tőzsdén nem jegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve valamennyi, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Standards) hatályán kívül eső vállalat számára. Az EFRAG által készített részletes útmutató, segédletekkel, minta táblával, számítási módszertan bemutatásával támogatja a KKV-kat a VSME jelentés elkészítésében

A VSME módot ad mind a CSRD-re való fokozatos felkészülésre, mind pedig az önkéntes fenntarthatósági jelentéstétel megvalósítására. A kkv-k az önkéntes jelentéstétel által javítani tudják hozzáférésüket a fenntartható finanszírozáshoz, jobban nyomon követhetik saját fenntarthatósági teljesítményüket, ezzel növelve ellenálló- és versenyképességüket is.

A VSME szabvány két különálló modul köré épül:

Az alapmodul minden kkv számára belépő szintnek tekinthető, a mikrovállalkozások (10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kkv-k) célmodulja. Ez a modul 11 közzétételt tartalmaz, és az értéklánc-partnerek által leginkább igényelt kulcsfontosságú fenntarthatósági mutatókra összpontosít.

Az átfogó modul az alapmodulra épül, és 9 további közzétételre összpontosít, amelyeket a bankok, a befektetők és az értéklánc-partnerek gyakran kérnek a kkv-któl.

Az ajánlás elfogadása a még nem a lezárása az önkéntes jelentéstételi folyamatnak.. A Bizottságnak konzultálnia kell a tagállamokkal, a Számviteli Szabályozó Bizottsággal (ARC) és több uniós testülettel is, köztük az Európai Felügyeleti Hatóságokkal, hogy megvitassák a jövőbeli önkéntes szabvány pontos tartalmát.

Azaz az EFRAG által kidolgozott és közzétett VSME szabvány tartalma még változhat, de az ajánlás alapul szolgál a jövőbeni egyeztetéseknek, így aki már most megkezdené a felkészülést, megteheti a jelenlegi szabvány alapján.

ESG szabályozás újratöltve

A 2023. augusztusában elfogadott hazai ESG törvény módosításáról 2025. június 17-én döntött az Országgyűlés a 2026. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvény elfogadásával. A törvénymódosítás június 18-tól lépett hatályba.

Az ESG területén folyamatosan változó európai szabályozási környezetre reagál a magyar törvényalkotás, mely továbbra is azt a célt szolgálja, hogy időben és érdemben felkészítse a hazai vállalatokat a fenntarthatósági követelményekre. A magyar ESG-törvény módosításainak célja az adminisztratív terhek csökkentése, és a vállalati reziliencia erősítése

A legfontosabb módosítások:

ESG-törvény hatálya szűkül: 2025-től csak azok a nagyvállalatok kötelesek ESG-beszámolót készíteni, amelyek meghatározott ágazatokban tevékenykednek, árbevételük meghaladja a 90 milliárd forintot, és legalább 500 főt foglalkoztatnak.

Könnyítések 2024–2026-ra: Az érintett cégeknek nem kell auditot végezniük az ESG-beszámolóikra, és nem kell azokat nyilvánosságra hozniuk vagy a hatóságnak elküldeniük.
KKV-k mentesülése: A mikro- és kisvállalkozásoktól 2027. június 30-ig nem kérhető ESG-adatszolgáltatás. A középvállalatok ugyan adatszolgáltatásra kérhetők, de nem kötelezhetők rá írásban.
Állami ESG-minősítő: Létrejön egy állami ESG-minősítő, amely kiválthatja a beszállítói kockázatértékelést.
Üzleti kapcsolatok szüneteltetésének enyhítése: A vállalatok a problémás beszállítókkal való kapcsolatot csak 30 napig kötelesek szüneteltetni (a korábbi 3 hónap helyett), ha nem sikerül korrigálni a jogsértést.
Szabályozás az ESG közreműködőkről: Már a jogosulatlan ESG-szolgáltatás felkínálása is szabálysértésnek minősül.

A legfontosabb következmények:

Könnyebb adminisztráció a legtöbb cég számára: Az új szabályozás szűkíti az ESG-beszámolóra kötelezettek körét, így sok középvállalat és minden kis- és mikrovállalkozás mentesül a kötelezettségek alól legalább 2027-ig. Ez jelentős erőforrás-megtakarítást jelenthet.
Átmeneti türelmi időszak a nagyvállalatoknak: Az audit és közzétételi kötelezettségek 2026 végéig felfüggesztésre kerülnek, ami időt ad a cégeknek felkészülni a hosszú távú megfelelésre és kiépíteni saját ESG-folyamataikat.
Reziliencia fókusz: A szabályozás célja nemcsak a megfelelés, hanem a vállalatok nem pénzügyi kockázatainak jobb kezelése, azaz a fenntartható és válságálló működés erősítése.
Versenyelőny a tudatosabb cégeknek: Bár sokan mentesülnek, azok a cégek, amelyek önként folytatnak ESG-jelentést, hitelesebbnek tűnhetnek partnereik és a befektetők előtt, különösen nemzetközi piacon.
Új szereplők: állami ESG-minősítő: A hamarosan induló állami minősítővel a vállalatok akár egyszerűbben teljesíthetik beszállítói megfelelési kötelezettségeiket, viszont ez újfajta értékeléshez való alkalmazkodást is igényel majd.
Jogkövetés és kockázatok: Szabálysértést jelenthet már az ESG-szolgáltatások jogosulatlan kínálása is – ez a piaci szereplők körében új felelősségi szinteket hoz.

Omnibus csomag "utóélete"

Az Európai Bizottság 2025 februárjában bemutatott "Omnibus" csomagja egy átfogó egyszerűsítési javaslat, amely enyhíti a vállalatokra nehezedő fenntarthatósági jelentéstételi terheket. A csomag egyik legfontosabb eleme, hogy elhalasztja a CSRD alkalmazását a nagyvállalatok második körére, így az első jelentést csak 2028-ban kell elkészíteniük ("stop‑the‑clock"). Emellett célja a szabályozások összehangolása és az átláthatóság növelése, különös tekintettel a középvállalatokra és a KKV-kra, ennek részletszabályozása folyamatban van és a tervek szerint kb. október közepére készül el a direktíva módosítása, amit a magyar jogrendszerbe - és vélhetően a számviteli törvénybe - december 31-ig kell a jogalkotónak beilleszteni.

Bár az EU-ban a CSRD fenntarthatósági jelentés könnyítése gyorsított eljárásban tárgyalják, ugyanakkor az európai ombudsman vizsgálatot indított nyolc civil szervezet panaszára, akik szerint a Bizottság a CSRD és CSDDD felülvizsgálatakor megsértette saját "jobb szabályozási" irányelveit. A panasz főként a nyilvános konzultáció és hatásvizsgálat hiányát, a felülvizsgálat sietségét, valamint a klímapolitikai következmények figyelmen kívül hagyását sérelmezi. Az ombudsman belső dokumentumokat kért be, és személyes egyeztetést is kezdeményezett a Bizottsággal. Így ezzel kapcsolatban még sok változásra számíthatnak az érintett vállalkozások.