Fenntarthatóság-élhetőség - robotika

Fenntarthatóság és élhetőség 

– két fontos fogalom, amelyek meghatározzák a jövőnket. A fenntarthatóság arra utal, hogy a jelenlegi életmódunk és tevékenységeink hogyan befolyásolják a jövő generációk életkörülményeit és a környezetet. Az élhetőség pedig többek között azt jelenti, hogy egy adott helyen, városban vagy közösségben milyen az életminőség, milyen könnyen és kényelmesen tudunk ott élni. A két fogalom szorosan összefügg, hiszen egy élhető városnak fenntarthatónak is kell lennie. 

Egy élhető városban tiszta a levegő, a zöldterületek gondozottak, a közterületek biztonságosak, az emberek kényelmesen és biztonságosan közlekedhetnek gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel. Ugyanakkor ezek a tényezők fenntarthatósági szempontból is fontosak, hiszen csökkentik a környezeti terhelést, és hosszú távon is biztosítják a jó életminőséget.

A Safegreen projekt során kiemelt célunk bemutatni, hogy az ESG-keretrendszer három dimenziója: a környezeti, társadalmi és irányítási szempontok is rendkívül fontosak a települések biztonsága és fenntarthatósága érdekében tett lépésekben, elengedhetetlen összetevői a vállalkozások, önkormányzatok, városok és fejlesztési projektek működésében, mivel azok közvetlen hatással vannak a települések biztonságára és élhetőségére.

A távlatos fejlődésről gondolkodva.

Fenntartható jövő: közös felelősség, közös cselekvés.

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (Sustainable Development Goals, SDGs) egy átfogó cselekvési terv, amelyet az ENSZ 193 tagállama fogadott el 2015-ben. A célja a béke és a jólét megteremtése a bolygó számára a jelenben és a jövőben. ("Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó fenntartható fejlődési menetrend" - A/RES/70/1).

A Terv 17 fő célja:

  1. Szegénység felszámolása 
  2. Éhínség megszüntetése 
  3. Egészség és jólét
  4. Minőségi oktatás
  5. Nemek közötti egyenlőség
  6. Tiszta víz és köztisztaság
  7. Megfizethető és tiszta energia
  8. Tisztességes munka és gazdasági növekedés
  9. Ipar, innováció és infrastruktúra
  10. Egyenlőtlenségek csökkentése
  11. Fenntartható városok és közösségek
  12. Felelős fogyasztás és termelés
  13. Éghajlatváltozás elleni fellépés
  14. Óceánok és tengerek védelme
  15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme
  16. Béke, igazság és erős intézmények
  17. Partnerség a célokért

Tovább olvasom.

Robotika

"...................új megoldásokat kínál a társadalmi kihívásokra, az idősödéstől az egészségig, az intelligens közlekedésig, a biztonságig, az energiáig és a környezetig."

Az automatizálás és a robottechnológia innovációi lehetőséget teremtenek a hatékonyság növelésére, és a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésére.

Meggyőződésünk, hogy a robotika hozzájárulhat egy fenntarthatóbb és élhetőbb jövő megteremtéséhez, mind környezeti (E), mind társadalmi(S), mind irányítási(G) szempontból:


Környezeti (Environmental) szempontok

  • Energiahatékonyság: A robotok és automatizált rendszerek segítségével optimalizálható az energiafelhasználás, csökkentve a pazarlást és a szén-dioxid kibocsátást

  • Hulladékkezelés: Robotok segítségével hatékonyabban lehet válogatni és újrahasznosítani a hulladékot, csökkentve a lerakóhelyekre kerülő anyagok mennyiségét.

  • Környezetmonitorozás: Robotok és drónok segítségével folyamatosan monitorozható a környezet állapota, így a levegő- és vízminőséget, valamint az erdők és óceánok egészsége.



Társadalmi (Social) szempontok

  • Munkahelyi biztonság: A robotok segítségével csökkenthető a veszélyes munkakörnyezetekben dolgozók baleseti kockázata, növelhető a munkahelyi biztonság.

  • Munkaerő menedzsment: A robotok és automatizált rendszerek segíthetnek a munkaerő ráfordítás hatékonyabb kezelésében, javíthatják a munkavállalók munkakörülményeit és munka-magánélet egyensúlyát.

  • Képzés és fejlesztés: A robotok és mesterséges intelligencia segítségével új képzési és fejlesztési lehetőségek nyílnak a munkavállalók számára, növelve a munkaerő készségeit és versenyképességét.



Irányítás (Governance) szempontok

  • Átláthatóság és megfelelés: Az automatizált rendszerek segítségével növelhető a vállalati átláthatóság és biztosítható a jogszabályi megfelelés, csökkentve a kockázatokat és növelve a vállalat társadalmi felelősségvállalását.

  • Adatgyűjtés és elemzés: A robotok és IoT eszközök segítségével valós időben gyűjthetők és elemezhetők azon adatok, amelyek segíthetnek a döntéshozatalban és a fenntarthatósági célok elérésében.


Drónok, robotok, IOT


A drón a hivatalos meghatározás szerint egy pilóta nélküli légijármű (UAV - Unmanned Aerial Vehicle), amely távirányítással vagy autonóm módon működik, repülési terve alapján. Az ilyen eszközöket gyakran különféle szenzorokkal és kamerákkal szerelik fel, hogy adatokat gyűjtsenek, képeket vagy videókat készítsenek, illetve különböző feladatokat hajtsanak végre anélkül, hogy emberi pilóta lenne jelen a fedélzeten.

Felhasználhatóság

  • Légi felvételek készítése: Fotósok és videósok gyakran használnak drónokat légi felvételek készítésére, ami lenyűgöző perspektívákat kínál.
  • Mezőgazdaság: A gazdák drónokat használnak termőföldek megfigyelésére, növények állapotának ellenőrzésére és permetezésre is.
  • Katasztrófaelhárítás: Drónok segítenek a mentőcsapatoknak katasztrófa sújtotta területek gyors feltérképezésében, és a túlélők felkutatásában.
  • Ingatlanpiac: Ingatlanügynökök drónokat használnak ingatlanok bemutatására, lenyűgöző légi felvételekkel.
  • Logisztika és szállítás: A csomagküldő cégek drónokat tesztelnek csomagok gyors és hatékony kézbesítésére.
  • Rendfenntartás: A rendőrség drónokat használhat megfigyelésre és bűncselekmények felderítésére.

Fejlődési irányok

  • Autonóm repülés: A drónok egyre inkább képesek önállóan repülni, navigálni és feladatokat végrehajtani közvetlen emberi beavatkozás nélkül. Ez különösen hasznos lehet a logisztikában és a katasztrófa elhárításban.
  • Fejlett szenzorok és kamerák (LiDAR): A drónokba épített szenzorok és kamerák egyre fejlettebbek, lehetővé téve a pontosabb adatgyűjtést és elemzést. Ez különösen fontos a mezőgazdaságban és az építőiparban.
  • Hosszabb repülési idő és nagyobb hatótávolság: A drónok akkumulátorainak és energiahatékonyságának javítása lehetővé teszi a hosszabb repülési időt és nagyobb hatótávolságot, ami növeli a felhasználási lehetőségeket.
  • Szabályozási környezet: A drónok használatának szabályozása folyamatosan fejlődik, hogy biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye a drónok integrációját a légi közlekedésben és a mindennapi életben.
  • Új felhasználási területek: A drónok egyre több iparágban kerülnek alkalmazásra, például a óceán- és űrkutatásban, vulkáni tevékenység megfigyelésében, az építőiparban, a logisztikában és a védelmi technológiákban.

A robot egy elektromechanikai szerkezet, amely előzetes programozás alapján képes különböző feladatok végrehajtására. Lehet közvetlen emberi irányítás alatt (mint a Space Shuttle robotkarja), de önállóan is végezheti a munkáját egy számítógép felügyeletére bízva. A robot információkat fogad el a környezetétől és értelmezi őket, elmozdít vagy kezel objektumokat, műveleteket végez.

A robotokkal rendszerint olyan munkákat végeztetnek, amelyek túl veszélyesek vagy túl nehezek az ember számára (például nehéz terhek mozgatása, nukleáris hulladék megsemmisítése), vagy túl monoton, de nagy pontossággal végrehajtandó feladat, amit egy robot sokkal pontosabban és nagyobb biztonsággal képes elvégezni, mint az emberek (például szerelési műveletek). Robotokat hadi célokra is felhasználnak; a katonai célokra készült robotok feladata általában a felderítés.

Felhasználás és fejlődés

  • Személy-, vagyon-  és közbiztonság: A modern technológia gyors fejlődése új lehetőségeket teremtett a biztonsági szektor számára, különösen a tűzoltóság és a rendőrség tevékenysége során. A robotika alkalmazása nem csak hatékonyságot növeli, hanem a személyzet biztonságát is fokozza, lehetővé téve, hogy az emberi életet kockáztató helyzetekben a robotok vegyék át a veszélyes feladatokat
  • Egészségügy: A robotok segíthetnek az ápolási feladatokban, például a betegek emelésében és mozgatásában, ami csökkenti az egészségügyi dolgozók fizikai megterhelését.

  • Mezőgazdaság: A robotok képesek monoton és nehéz munkák elvégzésére, például a növények ültetésére, és betakarítására, ami növeli a termelékenységet és csökkenti az emberi munkaerő szükségességét ezekben a munkafolyamatokban.
  • Logisztika: A humanoid robotok hatékonyan kezelhetik a csomagok szállítását, és a raktározási feladatokat, ami gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé.
  • Gyártás: A robotok precíziós munkákat végezhetnek, például forrasztást és összeszerelést, ami javítja a termékek minőségét és csökkenti a hibák számát.
  • Kollaboratív robotok: Az ipari robotok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a kollaboratív robotok (kobotok), amelyek az emberekkel együttműködve végeznek feladatokat, például az elektronika, az élelmiszeripar, az autóipar és a gyógyszeripar területén.
  • Humanoid robotok: A humanoid robotok fejlesztése lehetővé teszi, hogy a robotok egyre inkább utánozzák az emberi mozgásokat és feladatokat, ami új lehetőségeket nyit meg az otthoni és ipari alkalmazásokban.


IOT - Internet of Things (dolgok internete)

Az utóbbi évek technológiai fejlődése rengeteg innovációt hozott, különösen az IoT, azaz a dolgok internetének térnyerésével. Az IoT lehetővé teszi, hogy hétköznapi eszközök kapcsolódjanak az internethez, adatokat gyűjtsenek, és kommunikáljanak egymással. De hogyan kapcsolódik mindez a robotikához?

Az IoT alatt azt a rendszert értjük, amely lehetővé teszi, hogy különféle eszközök és érzékelők kapcsolódjanak az internethez, adatokat küldhessenek és fogadhassanak. Ezáltal az IoT alapú rendszerek képesek önállóan működni, és valós idejű információkkal látják el a felhasználókat.

Az IoT szerepe a robotikában

  • Okosabb gyártási folyamatok

Az IoT-vel rendelkező robotok képesek valós idejű adatokat gyűjteni a gyártósorokról, amelyek segítségével optimalizálható a termelési folyamat. Az érzékelők és az adatelemzés révén a robotok azonnal reagálhatnak az esetleges hibákra vagy eltérésekre.

A közlekedési szektorban az IoT-t használó robotok, mint például az autonóm járművek, folyamatosan kommunikálnak a környezetükkel. Az okos szenzorok és a valós idejű adatelemzés lehetővé teszi, hogy biztonságosan és hatékonyan navigáljanak a forgalomban.

  • Egészségügyi alkalmazások

Az IoT-vel ellátott robotok az egészségügyben is forradalmasíthatják a betegellátást. Például, a távorvoslási rendszerek lehetővé teszik, hogy a betegek adatai valós időben érkezzenek az orvosokhoz, ezzel gyorsítva a diagnózist és a kezelést.

Az IoT és a robotika integrációja új lehetőségeket nyit meg számos iparágban. Az okos eszközök és a robotok közötti kommunikáció révén a rendszerek hatékonyabbá válnak, és képesek önálló döntéshozatalra. Ez a technológiai fejlődés nem csak az ipari folyamatokat forradalmasítja, hanem az életminőségünket is javítja.

Tenger(ny)i robotika

A világ óceánjainak mélye évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Az óceánok bolygónk legnagyobb és legkevésbé feltárt területei közé tartoznak, rengeteg titkot és lehetőséget rejtve magukban. A modern technológia fejlődésének köszönhetően a robotika egyre nagyobb szerepet játszik ezeknek a titkoknak a feltárásában.

A robotika szerepe a kutatásban

Az autonóm tengeralatti járművek (AUV-k) és a távirányítású járművek (ROV-k) forradalmasították a tengeri kutatást. Ezek a robotok képesek olyan mélyre merülni, ahol az ember még nem tud biztonságosan dolgozni. Szenzorokkal és kamerákkal felszerelve értékes adatokat gyűjtenek a tengeri élővilágról, geológiai formációkról és az óceánok kémiai összetételéről.

A kutatóexpedíciók ezekkel az eszközökkel feltérképezve az óceánok mélyének rejtett világát új fajokat fedezhetnek fel, és tanulmányozhatják az éghajlatváltozás hatásait a tengeri ökoszisztémákra. Emellett a környezeti monitorozás révén a robotok folyamatosan adatokat gyűjtenek, amelyek segítenek megérteni az óceánok egészségi állapotát, és figyelmeztethetnek a szennyezésre, vagy más veszélyekre. Katasztrófaelhárítás során is kulcsfontosságú szerepet játszanak, például olajszennyezések kezelésekor.

Új technológiák a horizonton

A legújabb technológiai fejlesztések, mint például a mesterséges intelligenciával vezérelt autonóm rendszerek, tovább bővítik a tengeri robotika alkalmazási lehetőségeit. Ezek az innovációk pontosabb navigációt és jobb adatfeldolgozást tesznek lehetővé, ami még alaposabb kutatást és feltárást eredményezhet. Az új technológiák segítségével a kutatók képesek lesznek még mélyebbre hatolni az óceánok rejtelmeibe, ezzel új lehetőségeket nyitva meg az óceánok megismerésében és védelmében.

A jövő (vízi) útjai

A robotika forradalmasítja a tengeri kutatást, hiszen az új technológiák nem csupán a tudományos kutatást segítik, hanem az óceánok megóvásában is kulcsszerepet játszanak. A robotok képesek az óceánok fenekéről és a felszíni vizekből összegyűjteni a szennyeződéseket, például a műanyag hulladékot. A vízminőség javítását célzó projektek során alkalmazhatók a szennyező anyagok szűrésére és eltávolítására, hozzájárulva ezzel a tisztább és egészségesebb mélytengeri ökoszisztéma fenntartását.

A föld ereje

"Szállj le a Sneffels Yocul kráterébe, amit a Scartaris árnyéka cirógat Calendae Julii előtt, merész utazó, és akkor eljutsz a Föld középpontjába. Én megtettem. Arne Saknussemm." - írja Jules Verne az Utazás a Föld középpontja felé című könyvében.

Verne látnokként vetített előre eseményeket, technikai találmányokat. A vulkánba történő utazás ötletét talán az ókori mitológiákból emelte át a saját művébe.

A történet az istenek kovácsával is kezdődhetne, ahogy a mi teronauta utazásunk is az Ő lakhelyén, az Etna kráterében folytatódik. Héphaisztosz a görög mitológiában a tűz és a kovácsmesterség istene, főként az Olümposzon élt, az istenek lakhelyén. Azonban kovácsműhelyei több helyen megtalálhatók voltak, a legenda szerint az Etna vulkán belsejében is.

Az Etna a világ egyik legérdekesebb és legveszélyesebb, és Európa legmagasabb aktív  vulkánja. Tevékenységéről, aktivitásáról már az ókortól rendelkezünk feljegyzésekkel. Szicília keleti partján található, területe hatalmas, ami magában foglalja a központi vulkáni részt, lávamezőket és lávafolyásokat. Rendkívül aktív, szinte állandóan működésben van, gyakori kitörésekkel. Kitörései sokfélék lehetnek, a lávafolyásoktól a robbanásos kitörésekig. Rétegvulkán, ami azt jelenti, hogy különböző vulkáni anyagokból épül fel. A vulkán körüli terület termékeny, így mezőgazdasági művelésre is alkalmas. Környezetében számos természeti jelenség megfigyelhető, például vulkáni villámok. A sűrűn lakott terület miatt egy nagyobb kitörés komoly veszélyt jelenthet. A kitörések gyakorisága miatt nehéz megjósolni a vulkán viselkedését.

Az Etna kitöréseit mintegy 1500 éve jegyzik fel rendszeresen, így ez Földünk legismertebb tűzhányója. Aktivitásának legkorábbi feljegyzései az ókori időkből származnak. Kr. e. 394-ben Diodórosz Szikeliótosz görög történetíró leírta az Etna kitörését, amikor a lávafolyamok megakadályozták a karthágói hadsereg előrenyomulását. Arisztotelész, a híres görög filozófus is említést tett egy Kr. e. 350 körüli kitörésről.

Az 1669-es kitörés az egyik legpusztítóbb volt, amelyről részletes leírások maradtak fenn. Ez a kitörés jelentős károkat okozott, és több települést is elpusztított. A tudományos megfigyelések csak a 17. században kezdődtek el; a vulkán addigi aktivitását írók, költők, utazók és természettudósok leírásaiból ismerjük. A 19. századtól kezdve a vulkáni aktivitást tudományos módszerekkel is dokumentálják. Azóta számos kitörést jegyeztek fel,  hiszen a vulkán továbbra is aktív.

Más vulkánok tevékenysége is dokumentálható, ami által bemutathatóvá válik környezeti, társadalmi körülményekre gyakorolt hatásuk.

A Szantorini vulkán legismertebb kitörése, körülbelül Kr. e. 1600 körül történt. Ez a kitörés az egyik legnagyobb vulkáni esemény volt az emberiség történetében, és jelentős hatással volt a régió kultúrájára, éghajlatára és geológiájára. A kitörés elpusztította a Mínoszi civilizáció településeit, például Akrotirit, és közvetett hatással lehetett a Krétán élő Mínoszi kultúrára. A légkörbe jutó vulkáni anyagok rövid távú globális lehűlést okozhattak, hasonlóan más nagy kitörésekhez. A Szantorini vulkánkitörés, amely körülbelül 3650 évvel ezelőtt történt, jelentős hatással volt az éghajlatra. A kitörés során hatalmas mennyiségű vulkáni hamu és gáz került a légkörbe, amelyek globális éghajlati változásokat idéztek elő. A kén-dioxid például kénsav aeroszolokká alakult, amelyek visszaverték a napsugarakat, csökkentve a Föld felszínére érkező hőmennyiséget. Ez rövid távon globális lehűlést okozott.

A kitörés hatásai nemcsak az éghajlatra, hanem a mezőgazdaságra és az emberi közösségekre is kiterjedtek. A vulkáni hamu elterjedése miatt a termőföldek károsodtak, és csökkent az élelmiszer termelés.

A kitörés következtében kialakult Szantorini jelenlegi kalderája, amely ma is lenyűgöző látványosság.

A természet máshol is bemutatta félelmetes erejét és annak következményeit. A Krakatau vulkán történelmi kitörése 1883-ban a világ egyik legpusztítóbb természeti eseménye volt. Ezt a tragikus eseményt a vulkán hatalmas robbanásai és az azt követő szökőár okozta. A vulkán kitörése során sokan haltak meg a robbanások okozta hősérülések miatt. A hatalmas energiájú robbanások szó szerint darabokra szaggatták a hegyet, és több mint 25 köbkilométernyi sziklát és hamut löktek ki a vulkánból. A legnagyobb hangú történelemben feljegyzett robbanást is ez a kitörés produkálta, még 3100 kilométerre lévő helyeken is hallani lehetett. A kitörés után a vulkán összeomlott, és a tengerfenék alatti kalderák (vulkáni kráterek) keletkeztek. A tenger hullámai elárasztották a környező területeket, és legalább 36 147 embert öltek meg. Több, mint 165 falut és várost elpusztított, és súlyosan megrongált 132 másikat. A pusztító cunami a világ különböző részein, beleértve a Kelet-Afrikát, Mexikót és Latin-Amerikát is, hatalmas pusztítást végzett.

Az éghajlati hatások tekintetében a Krakatau kitörése nem csak a közvetlen közelben pusztított. A vulkáni hamu és gázok a légkörbe kerültek, és hozzájárultak az éghajlat változásához, és a hőmérséklet csökkenését okozták a világ minden táján. Elmondható, hogy a Krakatau vulkán kitörése egy olyan esemény volt, amely hosszú távú hatással volt a Földre. 

A természeti erők ereje és pusztítása emlékeztet bennünket arra, hogy mennyire sebezhetőek vagyunk azokkal szemben. A jelenség megértésére, és főképp előrejelzésére kell koncentrálnunk, ehhez a modern technika minden vívmányát alkalmaznunk kell előrejelzésük és elhárításuk érdekében.

Erősségüket tekintve jó néhány vulkánkitörést felidézhetünk. A teljesség igénye nélkül néhány:

  • Pinatubo vulkán (1991): A Fülöp-szigeteken található Pinatubo kitörése a vulkánkitörési index (VEI) szerint 6-os erősségű volt. A kitörés globális átlaghőmérséklet-csökkenést okozott, és tízezreket kellett kitelepíteni.
  • Novarupta vulkán (1912): Alaszka területén történt, és szintén VEI 6-os erősségű kitörés volt. Ez volt a 20. század egyik legnagyobb kitörése.
  • Tambora vulkán (1815): Ez a VEI 7-es erősségű kitörés Indonéziában történt, és az 1816-os "nyár nélküli évhez" vezetett. A kitörés hatalmas mennyiségű kén-dioxidot juttatott a légkörbe, ami globális lehűlést okozott. A kitörés közvetlen következményei is pusztítóak voltak, több tízezer ember vesztette életét a pusztító vulkáni áramlatok és az éhínség miatt, amit a mezőgazdasági termelés összeomlása okozott. A vulkánkitörés hatása az egész világon érezhető volt, beleértve Európát és Észak-Amerikát.

A modern technika – drónok és robotok a vulkánkutatásban.

A robottechnológia egyre kiemeltebb szerepet játszik a vulkánok kutatásában. Drónokat használhatnak a vulkáni gázok mérésére, amelyek segítenek előre jelezni a kitöréseket és megérteni a globális szénkörforgást. Ezek a drónok speciális érzékelőkkel vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik a veszélyes helyszínek biztonságos elérését, például aktív vulkáni kráterekben.

Ezen kívül a folyamatosan fejlődő mesterséges intelligencia is hozzájárul a vulkáni hamurétegek elemzéséhez. Ez a technológia segít azonosítani, hogy egy adott hamuréteg mely vulkánból származik, ami kulcsfontosságú a kitörések előrejelzésében.

Az ember számára veszélyes területek kutatása és felderítése a robotok széles körű alkalmazásával növeli a hatékonyságot, és megkönnyíti a tudósok munkáját. Az érzékelőkkel felszerelt drónok, speciális földi robotok, melyek a vulkánok krátereinek belsejében képesek mozogni, és információt gyűjteni, valamint a mesterséges intelligencia együttes alkalmazása az adatfeldolgozás és előrejelzés tekintetében nagy jelentőségű fejlődést tesznek lehetővé.

A robotok képesek hosszú időn keresztül adatokat gyűjteni, ez által a kutatók jobban meg tudják érteni a kitörések előtti mintázatokat, és előre jelezni egy újabb esetleges kitörést. Műholdas megfigyelésekkel összekapcsolva láthatóvá válik a vulkáni aktivitás növekedése.

A "vulkán-előrejelzés" érdekében egy pilóta nélküli légijármű-rendszert UAS-t, közismert nevén drónt, kifejezetten tudományos felhasználásra terveztek, majd légi vulkánmegfigyelő platformmá fejlesztették.

A Föld gravitációs terének változásai is rendkívül hasznos információkat tárhatnak fel az altalaj jellemzőiről: az alagutak és barlangok jelenlététől a talajvíz és a magma dinamikájáig . Etna Obszervatóriuma által végzett tanulmány, amely először figyelte meg a felszín alatti tömegváltozásokat egy aktív vulkánon atomgraviméter segítségével. A műszert a szicíliai Etnára telepítették. Ez már napjaink, ha nem a jövő kvantumtechnológiáján alapuló megfigyelés és előrejelzés!

Ezek a technológiák nem csak a vulkáni kitörések pontosabb előrejelzését teszik lehetővé, hanem hozzájárulnak a negatív környezeti hatások csökkentéséhez, és az emberi élet védelméhez- a fenntarthatósághoz és biztonsághoz.