Teronauta - Biztonság

Európa küzdelme és válaszok a tűz pusztító erejével szemben

Európában az erdő- és bozóttüzek egyre súlyosabb problémát jelentenek az éghajlatváltozás, a hőhullámok és a hosszabb száraz időszakok miatt. A 2023-as és 2024-es évek különösen kritikusak voltak, jelentős területek égtek le, és jelentős gazdasági, ökológiai károkat, emberi tragédiákat okozva.

2023 – Egy rekordév

A 2023-as év Európa egyik legpusztítóbb éve volt, az erdőtüzek Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) adatai alapján 2023 végéig több százezer hektárnyi területet érintettek (a pontos számok országonként és jelentésenként változhatnak, de a 2023-as év kiemelkedően magas számokat mutatott, meghaladva a 400 000 hektárt). A legtöbb leégett terület Görögországban volt.

Főbb jellemzők:

A tűzszezon szokatlanul korán, már tavasszal megkezdődött, a száraz tél és a meleg tavasz miatt.

A nyáron több hullámban érkező, rekordokat döntő intenzív hőhullámok rendkívül kedvező körülményeket teremtettek a tüzek terjedéséhez.

Leginkább érintett területek:

Görögország: Több régióban is hatalmas tüzek pusztítottak. A rodoszi tüzek turisták ezreinek evakuálásához vezettek. Az Evrosz régióban történt tűz Európa történetének legnagyobb, egyetlen erdőtüze volt, több mint 96 000 hektárt perzselve fel.

Portugália: A korábbi évekhez hasonlóan Portugália is komoly kihívásokkal nézett szembe, bár a leégett területek mérete némileg kevesebb volt, mint a korábbi rekordévekben, mégis jelentős kár érte az országot.

Spanyolország: A Kanári-szigeteken és a félszigeten is több nagy tűz keletkezett, különösen a tenerifei tűz volt jelentős, amely hetekig tartott.

Olaszország: Szicíliában és más déli régiókban is komoly erdőtüzek pusztítottak, amelyek gyakran lakott területeket is veszélyeztettek.

Franciaország: Bár a 2022-es rekordév után némileg nyugodtabb volt a helyzet, de a déli területeken itt is pusztítottak tüzek.

Okok:

• Hosszú szárazságok és alacsony csapadékmennyiség.
• Rekord magas hőmérsékletek.
• Erős szelek, amelyek gyorsan terjesztették a lángokat.
• Emberi gondatlanság és gyújtogatás.

Hatások:

• Kiterjedt erdőpusztulás és biodiverzitás-vesztés.
• Lakóházak és infrastruktúra károsodása.
• Légminőség romlása a füst miatt.
• Turizmusra gyakorolt negatív hatás.
• Gazdasági veszteségek a mezőgazdaságban és az erdészetben.
• Evakuációk és emberi életek veszélyeztetése.

2024 – Korai figyelmeztető jelek és folytatódó fenyegetés

• Figyelmeztető jelek  2024. első felében, már a nyári szezon előtt:
• Korai tüzek: Már a tavaszi hónapokban is jelentős tüzek alakultak ki, különösen Dél-Európában, de még olyan országokban is, mint Németország vagy Csehország, ahol ez kevésbé jellemző ilyenkor.
• Szárazság: Számos régióban, különösen a mediterrán térségben, súlyos szárazság alakult ki, ami fokozta a tűzveszélyt.
• Főbb érintett területek (2024. tavasz-nyár eleje):
• Spanyolország: Andalusia és Katalónia, ahol már korai tüzek is pusztítottak a száraz és meleg időjárás miatt.
• Portugália: A korábbi évek tapasztalatai alapján kiemelt figyelemmel kísérik a helyzetet.
• Görögország: A 2023-as év után továbbra is magas a tűzveszély, különösen azokon a területeken, ahol a vegetáció még nem tudott regenerálódni.
• Törökország (európai része): Itt is jelentkeztek korai tüzek.

Előrejelzések és készültség: Az európai hatóságok és a Copernicus Tűzmegelőzési Rendszer (EFFIS) fokozott készültségben, a 2024-es  előrejelzések szerint a nyári hónapokban ismét magas a tűzveszély, különösen a mediterrán térségben.

Okok:

• A folytatódó globális felmelegedés.
• A téli és tavaszi időszakban mért átlag feletti hőmérsékletek.
• A szárazföldi területek növekvő kiszáradása.
• Az emberi tevékenységek (gondatlanság, gyújtogatás).

A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) jelentései szerint 2024 volt a valaha mért legmelegebb év Európában, számos régióban rekord hőmérsékletekkel. Ez a hőség, a szárazsággal párosulva, jelentősen hozzájárult az erdőtüzek kockázatának növekedéséhez. Az "Európa éghajlati állapotáról szóló 2024-es jelentés" (European State of the Climate, ESOTC 2024) részletesen elemzi ezt a helyzetet, kitérve az erdőtüzekre is. Becslések szerint 2024-ben 42 000 embert érintettek az európai erdőtüzek.

Közös kihívások és válaszlépések

• Éghajlatváltozás: Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási események, mint a hőhullámok és a szárazságok, egyre inkább állandó fenyegetést jelentenek.
• Megelőzés: Az egyik legfontosabb lépés a megelőzés, beleértve az erdőgazdálkodás javítását, a gyúlékony növényzet eltávolítását, a tűzoltó utak kiépítését, és a lakosság edukálását.
• Nemzetközi együttműködés: Az EU Polgári Védelmi Mechanizmusa (rescEU) kulcsszerepet játszik a tagállamok közötti segítségnyújtásban, repülőgépek és tűzoltók küldésével a bajba jutott területekre.
• Technológiai fejlődés: A műholdas megfigyelés és az előrejelző rendszerek (mint az EFFIS) egyre pontosabb adatokat szolgáltatnak a tűzveszélyről és a tüzek terjedéséről, segítve a gyors reagálást.
• Vízgazdálkodás: A vízhiány egyre nagyobb problémát jelent, ami közvetlenül befolyásolja a tűzoltási képességet.

I. Megelőzés (a leghatékonyabb módszer)

• Erdészeti gazdálkodás, tűzvédelmi szempontokkal a fókuszban (Forestry Management):
• Éghető anyagok csökkentése: Ez az egyik legfontosabb. Magában foglalja a száraz aljnövényzet, elhalt fák és bokrok eltávolítását, ami csökkenti a tűz terjedési sebességét és intenzitását.
• Tűzálló fajok ültetése: Tűzállóbb növényzet, például lomblevelű fák ültetése tűzveszélyes fenyvesek helyett.
• Tűzálló övezetek (Greenbelts/Firebreaks): Tiszta, fátlan vagy speciálisan kezelt területek létrehozása, amelyek megakadályozzák a tűz továbbterjedését.
• Ellenőrzött égetés (Controlled/Prescribed Burns): Szakértők által irányított, alacsony intenzitású tüzek indítása bizonyos területeken, hogy eltávolítsák a felhalmozódott gyúlékony anyagot, mielőtt az egy nagy, ellenőrizhetetlen tűzvész üzemanyagává válna. Ez rendkívül hatékony, de nagy szakértelmet igényel.
• Közösségi tűzbiztonság:
• Edukáció és figyelemfelhívás: A lakosság tájékoztatása a tűzveszélyről, a nyílt láng használatának szabályairól, a tűzgyújtás veszélyeiről.
• Építési szabályok: Tűzálló anyagok használata a tűzveszélyes területeken lévő épületeknél, és megfelelő távolság tartása az erdőktől.
• Tűzbiztos zónák: Házak körül "defensible space" (védhető tér) kialakítása a gyúlékony növényzet eltávolításával.
• Technológiai megelőzés:
• Műholdas felügyelet és drónok: A tűzveszélyes területek folyamatos megfigyelése, korai detektálás a füst és hőkamerák segítségével.
• Időjárás-előrejelzés: Pontos előrejelzések a hőmérsékletről, szélerősségről és páratartalomról, amelyek segítik a tűzveszély előrejelzését.

II. Korai tűzérzékelés és gyors reagálás

• Tűzfigyelő tornyok és kamerarendszerek: Gyakran mesterséges intelligenciával támogatva, azonnali riasztást adnak a füst és a lángok észlelésekor.
• Légi felderítés: Helikopterek és kisebb repülőgépek rendszeres járőrözése a magas tűzveszélyes időszakokban.
• Közösségi jelentések: A lakosság bátorítása a gyanús füst vagy tűz azonnali jelentésére.
• Gyorsreagálású csapatok: Speciálisan képzett, gyorsan mobilizálható egységek, amelyek azonnal a helyszínre érkezhetnek a tűz kezdeti szakaszában.

III. Közvetlen tűzoltás

• Vízzel és habbal oltás:
• Földi egységek: Tűzoltóautók, víztartályos járművek, kézi fecskendők, amelyek vízzel vagy habbal oltják a tüzet.
• Légi tűzoltás:
• Tűzoltó repülőgépek (Canadair típusú vízbombázók): Nagy mennyiségű vizet (akár 6-12 tonnát) vagy oltóanyagot dobnak a tűzre, gyakran vízből vagy speciális, tűzkésleltető anyagból töltve. Rendkívül hatékonyak a lángok csökkentésében és a terjedés lassításában.
• Tűzoltó helikopterek (Bambi Bucket-tel): Kisebb területeken és nehezen megközelíthető terepen is hatékonyan tudnak vizet dobni, vagy személyzetet szállítani.
• Földi erők (kézi oltás):
• Gerincvonalak (Firelines/Containment Lines) építése: A növényzet eltávolításával (kézi szerszámokkal, buldózerekkel) földön kialakított sávok, amelyek megakadályozzák a tűz terjedését.
• "Backfiring" (ellen-égetés): Egy ellenőrzött, kisebb tűz gyújtása a tűzoltó vonal előtt, hogy felégesse a gyúlékony anyagot, mielőtt a fő tűz elérné. Ez a taktika csökkenti az üzemanyagot a fő tűz számára, és gyakran a már kialakított tűzvonallal együtt alkalmazzák. Nagy szakértelmet és kockázatértékelést igényel.
• "Mop-up": A tűz megfékezése után a parázsló, még potenciálisan visszagyulladó területek eloltása és felügyelete, hogy megakadályozzák az újra fellángolást.
• Kémiai oltóanyagok: Speciális vegyi anyagok, amelyek elnyomják a lángokat vagy késleltetik a tűz terjedését (pl. foszfátok, szulfátok keveréke). Ezen anyagokat gyakran repülőgépekről szórják ki, és piros színűek, hogy látható legyen, hol vetették be őket.

IV. Utómunka és regeneráció

• Utólagos felügyelet: A tűz helyszínének folyamatos ellenőrzése a teljes oltást követően, hogy elkerüljék az újra fellángolást.
• Regenerációs programok: Az elpusztult területek helyreállítása, új fák ültetése és az ökoszisztéma támogatása.

A leghatékonyabb megközelítés mindig több módszer együttes alkalmazása, a megelőzésre való hangsúlyozott fókuszálás, valamint a gyors és összehangolt reagálás a tűz észlelésekor.

A Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) az Európai Unió egyik kulcsfontosságú földmegfigyelési programja, amelyet az ECMWF (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts) működtet. Célja, hogy folyamatosan nyomon kövesse, és előre jelezze a légkör összetételét, ezzel támogatva a környezetvédelmi és egészségügyi döntéshozatalt.

Főbb szolgáltatásai:

• Globális légköri összetétel elemzése és előrejelzése: Naponta frissülő adatok az ózonról, aeroszolokról, szén-dioxidról, metánról és más gázokról.
• Európai levegőminőség monitorozása: Több modellből álló rendszer biztosítja a levegőminőség napi elemzését és 4 napos előrejelzését.
• Visszatekintő elemzések (reanalízisek): Több éves, konzisztens adatbázisok a légköri összetételről és levegőminőségről.
• Politikai döntéshozatalt támogató termékek: Az adatokból származtatott információk, például UV-sugárzás, szoláris energia potenciál, üvegházhatású gázok kibocsátása.
• Globális tűzfigyelés (GFAS): Műholdas megfigyelések alapján becsüli a tűzesetekből származó kibocsátásokat2.

Alkalmazási területek

• Egészségügy: Segít az allergiás és légzőszervi betegségek előrejelzésében.
• Környezetvédelem: Nyomon követi a szennyezőanyagok terjedését.
• Megújuló energia: Információt nyújt a napenergia hasznosításához.
• Klímaváltozás kutatás: Adatokat szolgáltat az éghajlatváltozás hatásainak megértéséhez.

Műholdas támogatás

A CAMS adatokat gyűjt többek között a Sentinel műholdakról, amelyek aeroszolokat, vízgőzt, UV-sugárzást és más légköri paramétereket mérnek.

Technikák, amely rendelkezésünkre állnak:

Tűzoltó repülőgépek:

• Canadair CL-415 (vagy Bombardier 415/Viking Air 415, a jövő: Viking Air CL-515 ) - ez a típus, gyakran      "Superscooper" néven is emlegetve, kifejezetten légi tűzoltásra tervezett, kétéltű repülőgép. Széles körben használják világszerte, különösen a mediterrán térségben. Képessége, hogy víztárolóit rövid időn belül feltöltse tavakról, folyókról vagy a tengerről, rendkívül értékessé teszi.

• Sebesség: Utazósebesség: kb. 330 km/h; Maximális sebesség: kb. 370 km/h.
• Vízkapacitás: 6 137 liter (2 tartályban, egyenként 3 068 liter).
• Egyéb adatok:
• Személyzet: 2 fő (pilóta, másodpilóta).
• Hatótávolság: kb. 2 400 km (üzemanyaggal).
• Képes felszállni és leszállni vízről és szárazföldről egyaránt.

• Boeing 747 Supertanker (Global Supertanker Services) - ez egy módosított Boeing 747-es teherszállító repülőgép, amely a világ legnagyobb légi tűzoltó repülője volt. Bár a Global Supertanker Services 2021-ben beszüntette működését, a technológia és a koncepció továbbra is releváns a rendkívül nagy kapacitású légi tűzoltás szempontjából.

• Sebesség: Utazósebesség: kb. 900 km/h.
• Vízkapacitás: Akár 74 200 liter víz vagy égésgátló anyag. Ez a kapacitás messze felülmúlja a többi tűzoltó repülőgépét.
• Egyéb adatok:
• Képes hatalmas területeket egyszerre lefedni.
• Magas repülési sebessége miatt gyorsan eljut a tűz helyszínére.
• Iljushin Il-76 (különböző tűzoltó változatai, pl. Il-76P) - ez egy nagyméretű, négyhajtóműves teherszállító repülőgép, amelyet számos célra, köztük tűzoltásra is módosítottak. Főként Oroszországban és más FÁK-országokban használják, de exportálták is.
• Sebesség: Utazósebesség: kb. 750-800 km/h; Maximális sebesség: kb. 850 km/h.
• Vízkapacitás: Akár 42 000 liter (függ a pontos változattól és konfigurációtól).
• Egyéb adatok:
• Nagy teherbírása révén jelentős mennyiségű oltóanyagot képes szállítani.
• Képes viszonylag rövid kifutópályákról is üzemelni.

Tűzoltó helikopterek:

• Sikorsky S-70 Firehawk (UH-60 Black Hawk alapjain) - A híres UH-60 Black Hawk katonai helikopter polgári, tűzoltásra specializált változata. Rendkívül sokoldalú és robusztus gép, amelyet egyaránt használnak vízbombázásra, személyszállításra és kutató-mentő feladatokra.
• Sebesség: Utazósebesség: kb. 280 km/h; Maximális sebesség: kb. 360 km/h.
• Vízkapacitás: Külső tartállyal (belly tank): kb. 3 785 liter.
• Egyéb adatok:
• Kiváló manőverezhetőség nehéz terepen is.
• Képes vízfelületekről (tavak, folyók, medencék) közvetlenül vizet felvenni (snorkel segítségével).
• Emellett személyszállításra és sebesültszállításra is alkalmas.
• Kamov Ka-32 (különböző tűzoltó változatai, pl. Ka-32A11BC) - ez egy orosz gyártmányú, koaxiális rotoros helikopter, amelyet számos célra, többek között tűzoltásra is használnak. A koaxiális rotorrendszer kiváló stabilitást és manőverezhetőséget biztosít, ami előnyös a szűk, hegyvidéki területeken végzett tűzoltásnál.
• Sebesség: Utazósebesség: kb. 205-220 km/h; Maximális sebesség: kb. 260 km/h.
• Vízkapacitás: Külső víztartállyal (pl. Bambi Bucket): akár 5 000 liter.
• Egyéb adatok:
• Képes nagy pontossággal leadni a vizet.
• Erős emelőképessége van, ami légidaru feladatokra is alkalmassá teszi.
• Airbus H225M (különböző konfigurációkban, tűzoltó feladatokra is alkalmas) - bár elsősorban katonai szállító helikopter, a H225M (korábban EC725 Caracal) nagy hatótávolságú és nagy teherbírású gép, amely tűzoltó feladatokra is felszerelhető, különösen nagy területek esetén vagy nehezen megközelíthető helyeken. A Magyar Honvédség is rendelkezik ilyen típusú helikopterekkel.
• Sebesség: Utazósebesség: kb. 261 km/h; Maximális sebesség: kb. 324 km/h.
• Vízkapacitás: Külső víztartállyal (pl. Bambi Bucket): kapacitása a pontos típusú és méretű vödörtől függ, de elérheti az 5 000 litert vagy többet is.
• Egyéb adatok:
• Nagy teherbírás, amely lehetővé teszi nagy mennyiségű víz vagy hab szállítását.
• Képes bonyolult terepen és nehéz időjárási körülmények között is működni.

2025 – folytatódó kihívások: az eddigi jelentősebb erdő- és bozóttüzei Európában és világszerte.

Németország

• Gohrischheide (Szászország–Brandenburg határán): Több mint 600 hektár égett le egykori katonai kiképzőterületen. A lángok egy biogázüzemet is veszélyeztettek, 100 embert evakuáltak.
• Saalfelder Höhe (Türingia): Mintegy 250 hektáros erdő ég július eleje óta. A füst Bajorországig terjedt, katasztrófariadót rendeltek el.
• Quedlinburg és Thale (Szász-Anhalt): Több ezer négyzetméternyi erdő égett, a mentőszolgálatok gyorsan reagáltak.

Olaszország

• Róma környéke: Súlyos tüzek a Valle dell'Aniene természetvédelmi területen, Ponte Galeria és Tor Carbone térségében. Helikoptereket is bevetettek az oltáshoz.

Görögország

• Kréta: Kiterjedt tüzek pusztítanak, veszélyeztetve lakóterületeket és turisztikai zónákat.
• Halkidiki: Bolgár és görög tűzoltók közösen küzdöttek a lángokkal az EU Polgári Védelmi Mechanizmusának keretében.

Franciaország

• Perpignan környéke: Román tűzoltók segítettek a helyi egységeknek a bozóttüzek megfékezésében.

Kanada és boreális régiók

• Északi szélességi körök mentén: Szokatlanul intenzív tőzegtüzek, ún. "zombi tüzek" alakultak ki, amelyek hónapokig izzanak a föld alatt. Ezek különösen veszélyesek a klímára gyakorolt hatásuk miatt.

Egyesült Államok

• Los Angeles térsége: Januárban több tucat halálos áldozatot követelő tűz, több ezer ember kitelepítése, jelentős gazdasági károk keletkeztek.
• Maui (Hawaii): A Kahikinui tűzvész miatt evakuálásra volt szükség, a helyi erdőrezervátum is érintett.

A 2023-as és 2024-es évek, valamint a 2025-ös év első hónapjainak tűzvészei egyértelműen rávilágítottak arra, hogy az erdő- és bozóttüzek elleni küzdelem Európában hosszú távú és komplex feladat. Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, a megelőzés erősítése, a felkészültség növelése és a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a jövőben csökkenteni lehessen e pusztító események gyakoriságát és intenzitását.