Teronauta - Fenntarthatóság

Fenntartható kezdeményezések - Afrika

Afrika a Föld második legnagyobb és legnépesebb kontinense; területén 54 állam helyezkedik el. és mintegy 1,4 milliárd lakos, akik sokkal inkább kitettek a különféle betegségek kockázatának, mint a világátlag. Északról a Földközi-tenger, keletről a Vörös-tenger és az Indiaióceán, nyugatról pedig az Atlanti-óceán határolja. A földrészhez számos sziget és szigetcsoport tartozik, köztük a bolygó negyedik legnagyobb szigete, Madagaszkár, a Zöld-foki szigetek és a Seychelles-szigetek. Az egyetlen kontinens, amelyhez az északi és déli, valamint a keleti és nyugati fölgömbön is tartoznak területek.

Az afrikai államok környezeti teljesítménye a Yale Egyetem nemzetközileg elismert, 40 környezeti mérőszám alapján megállapított Környezeti Teljesítményi Index (EPI) alapján objektíven vizsgálható. A mutatót az egyes országok környezetvédelmi erőfeszítései, a határaikon belül található ökoszisztémák vitalitása, a légszennyezési adatok és a klímaváltozással szembeni fellépés határozza meg. A legmagasabb pontszámot az afrikai kontinensen az Indiai-óceánban található nyaralóparadicsom, a Seychelles-szigetek kapta. Az afrikai kontinens északi része sokkal rosszabbul szerepel az indexben, mint a szubszaharai régió, amelyben Botswana és Namíbia is a legjobb 50 ország közé került a rangsorolásban.

Az Afrika nyugati partjai mentén haladó Benguela- és a Kanári-áramlat két olyan tengeri ökoszisztémát táplál, amelyek nem csupán a régió, hanem a Föld teljes élelmiszer-ellátási láncára nagy hatással vannak. Az áramlásnak köszönhetően folyamatosan tápanyagban gazdag víz kerül a mélyből a felszín közelébe, amely hatalmas biológiai produktivitást eredményez. Az itt kifogott halmennyiség a globális volumen 20 százalékát adja.

Afrika területének 26 százaléka minősül erdőnek, amelynek legnagyobb része Dél-Afrikában, Etiópiában és Nigériában található. A mezőgazdaság az erdőpusztulás legfőbb közvetlen oka: az afrikai erdőirtás mintegy háromnegyede az agrárszektorra vezethető vissza. A 2021-es COP26-on (26. Klímacsúcs-konferencián) hatalmas előrelépés történt, amikor egy tíz évre szóló megállapodást hagytak jóvá a Kongó-medence esőerdeinek védelme érdekében. Az 500 millió amerikai dollár értékű, több adományozótól származó beruházás révén a Kongói Demokratikus Köztársaság gazdaságának minden ágazata vállalja, hogy megállítja az erdőpusztítást, elősegíti a nyolcmillió hektárnyi degradált erdő regenerálódását, és a nemzeti területek közel 30 százalékát védetté nyilvánítja.

Az orvvadászat évszázadok óta az egyik leginkább pusztító jelenség természetvédelmi szempontból, amely számos faj esetében kihaláshoz és kritikus populáció csökkenéshez vezetett. Afrikában elsősorban az illegális elefántcsont-kereskedelem tartja életben az orvvadászatot. A Fekete Mamba a világ első, kizárólag nőkből álló orvvadászat-ellenes különítménye. Harminchat fiatal afrikai nőből áll, akik fejenként napi 20 kilométert gyalogolva 20 ezer hektárnyi terület felett állnak őrt a Kruger Nemzeti Parkban (Dél-Afrika), amely jelenleg a bolygó legnagyobb orrszarvú-populációjának ad otthont. A Fekete Mamba által őrzött területen 63 százalékkal esett vissza az orvvadászathoz köthető esetek száma az utóbbi időszakban. A különítmény szerepe nem csupán a védett állatok oltalma, hanem egy erős példakép állítása a mai fiatalok számára.

Klímavédelmi szempontból Afrika helyzete azért is különleges, mivel a kontinens történelmileg csupán elenyésző mértékben járult hozzá a légkörben felgyűlt üvegházhatású gázok mennyiségéhez. A Föld második tüdejeként ismert Kongómedence a globális szénkibocsátások 4 százalékát megköti, ezzel pedig teljes egészében "semlegesíti" Afrika éves kibocsátását, amely mindössze 3,9 százaléka a világ teljes kibocsátásának. Afrika legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátói Egyiptom és a Dél-afrikai Köztársaság.

A Great Green Wall elnevezésű projekt a világ egyik legnagyobb pozitív éghajlatváltozási tervezete, amely a Száhel-övezetben (Száhil öv, a Szaharától délre fekvő terület, átmenetet képezve a sivatag és a trópusi esőerdők között) mintegy 7500 kilométer hosszan állítaná meg az egyre komolyabb problémát jelentő elsivatagosodást, miközben felvenné a harcot a globális felmelegedéssel. A 2030-ig tartó projekt során 15 kilométeres sávban erdősítenének újra, amivel támogatnák a biodiverzitás megőrzését, a táj vízmegtartó képességét, megélhetést biztosítanának a helyi közösségeknek, valamint erősítenék az egyes országok közötti együttműködést.

Afrika jelenlegi energiatermelési összetétele továbbra is fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik. Dél- és Kelet-Afrika országai biztosítják a kontinens legnagyobb energiakapacitását (Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Angola, Marokkó, Zambia). Afrika az egyik legkevésbé villamosított régió a világon: az ENSZ elemzése szerint megközelítőleg 600 millió ember továbbra sem jut a háztartásában elektromos energiához. A megújuló források a villamosenergia-termelés közel 18 százalékát adják, ami a világ más régióval összehasonlítva alacsonynak tekinthető, azonban a megújuló energiába történő beruházások Afrikában az elmúlt évtizedben csaknem megduplázódtak. 2019 és 2020 közötti időszakot nézzük, a nap- és a szélenergia kapacitása 13, illetve 11 százalékkal nőtt, míg a vízenergia 25 százalékkal emelkedett. A vízenergia Afrika megújulóenergia-termelésének elsődleges forrása. Egyes országokban, például Lesothóban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban a vízenergia a teljes villamosenergia-termelés több mint 90 százalékát adja.

A Liter of Light egy globális, alulról szerveződő mozgalom, amely elkötelezett amellett, hogy megfizethető, fenntartható napfényt biztosítson az elektromos áramhoz korlátozottan vagy egyáltalán nem hozzá férő emberek számára. Önkénteseik a világ minden táján működő partnerségi hálózaton keresztül megtanítják a perifériára szorult közösségeket arra, hogyan használjanak újrahasznosított műanyag palackokat és helyben beszerzett anyagokat otthonaik, üzleteik és utcáik megvilágítására. A Liter of Light 15 országban több mint 350 ezer palacklámpát helyezett üzembe, és minden elért közösséget segítettek további "zöld" készségek elsajátításában is. A bárki által elkészíthető eszközhöz nem kell más, csak egy műanyag palack, víz, galvanizált acél, fehérítőszer, horganyzott acél és napfény.ű

A COP28 konferencián az EU és 118 ország megállapodott abban, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújuló energiaforrásokból származó energiakapacitást, és megduplázzák az energiahatékonyság javításának éves globális ütemét. Az egyik legfontosabb eredmény az Afrika-EU zöld energiára vonatkozó kezdeményezés végrehajtása volt, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább 50 GW megújuló villamos energia előállítását segítse elő, és ezáltal több mint 100 millió ember számára biztosítsa a villamos energiához való hozzáférést Afrikában.

A WMO (World Meteorological Organisation – Meteorológiai Világszervezet) adatai szerint 1970 óta több mint kétmillió ember vesztette életét viharok, áradások, aszályok és hőhullámok miatt, ami elengedhetetlenné teszi a korai előre jelző rendszerek használatát (Early Warning System). Jelenleg a világ lakosságának körülbelül egyharmadát nem fedik le a szélsőséges időjárási jelenségeket előre jelző rendszerek. A legveszélyeztetettebb Afrika, ahol a lakosság 60 százaléka védtelen. Afrika egyes részein legalább százszor valószínűbbé váltak a súlyos aszályok, mint az iparosodás előtti korszakban. A szárazság által leginkább sújtott országok egy részében – többek között Etiópiában, Kenyában és Szomáliában – az éghajlati veszélyek tovább fokozták a politikai és gazdasági sebezhetőséget. A vízhiány tekintetében meg lehet különböztetni a fizikai és a gazdasági vízhiányt. Az előbbi esetén fizikai értelemben nem áll rendelkezésre elegendő víz, az utóbbi viszont a rossz kormányzáshoz, a rossz infrastruktúrához és a beruházások elmaradásához kapcsolódik. Egy ENSZ jelentés szerint a kontinens északi részén a fizikai, a Szaharáról délre fekvő Afrikában a gazdasági vízhiány a jellemző.

Az ENSZ 2023. évi magas szintű politikai fórumán az EU ismertette a fenntartható fejlődési célok első önkéntes uniós felülvizsgálatának végrehajtását. Az EU ambiciózus kötelezettség vállalásokat fogadott el a vízügyi cselekvési menetrend tekintetében, ideértve a vízgyűjtők közötti határokon átnyúló együttműködés javítását, a regionális integráció erősítését, a források és a tenger közötti szennyezés csökkentését, valamint a víznek a fenntartható fejlődés, a zöld átállás és a béke kulcsfontosságú hajtóerejévé tételét. 2023-ban két kiemelt kezdeményezés indult a határokon átnyúló vízgazdálkodással kapcsolatban Afrikában és Közép-Ázsiában. Ezek több mint 1,1 milliárd EUR-t biztosítanak 47 országban 18 határokon átnyúló, jelentős vízgyűjtőt érintő projektre.

2023-ban az óceán az uniós diplomácia és együttműködés egyre fontosabb szempontjává vált azon uniós kötelezettségvállalással összefüggésben, hogy 2021–2027 között megduplázzák a biológiai sokféleségre szánt külső finanszírozást. Három, összesen 115 millió EUR értékű, óceánnal kapcsolatos programot fogadtak el Nyugat-Afrikában és Dél-Afrikában, amelyek az óceánpolitikai irányítással, a fenntartható kék gazdasággal és a tengerierőforrás-megőrzéssel, valamint a tengervédelem fokozásával foglalkoznak Afrikában. A Global Gateway stratégia keretében finanszírozták a kikötői infrastruktúrát.

Afrikában a városi lakosság aránya gyorsabb ütemben nő, mint bármelyik másik kontinensen. Bár a hulladéktermelés mértéke jelenleg kisebb, mint a fejlett országok esetében, előrejelzések alapján globálisan a szubszaharai Afrika lehet hamarosan a legnagyobb hulladéktermelő.

A szafari turizmusból profitáló Kenyában a kormány 2017-ben: betiltotta az egyszer használatos műanyag zacskók bevitelét az országba, majd további szigorításként a természetvédelmi területekről kitiltotta valamennyi egyszer használatos műanyagot.de írhatsz...