Teronauta - Fenntarthatóság

Az internet, amely az 1960-as évek végén indult el, mára az emberi élet elengedhetetlen részévé vált. A kezdetekben egyszerű adatátvitelre használták, de az évek során a világ hálózata exponenciálisan fejlődött. Ezzel párhuzamosan jöttek létre az első szerverparkok, amelyek az internetes adatforgalom központjai lettek. Az adatközpontok egyre inkább a globális adatáramlás gerincét képezik, biztosítva az internetes alkalmazások és szolgáltatások működését.

Hol találhatók a legnagyobb szerverparkok?

A világ legnagyobb szerverparkjai főként Észak-Amerikában és Skandináviában találhatóak, ahol az energiaárak alacsonyabbak, és az éghajlat ideális a hűtési rendszerek működéséhez. Az Egyesült Államok és Európa e régiói a legnagyobb adatközpontokkal rendelkeznek, ide helyezik a legnagyobb techvállalatok az adatfeldolgozó infrastruktúrájukat.

• Tulip Data Center, India – akkora, mint 12 Taj Mahal együtt

India legnagyobb adatközpontja a 8 milliós Bengaluru városában működik. A hétemeletes épület több mint 800 ezer négyzetméteres, ami 12 Taj Mahal-nyi területnek felel meg. A földszintjén 16 darab, egyenként 4 megawattos kapacitású generátor üzemel, plusz az épület mellett még 4 másik, és a működésüket 3 saját üzemanyagtank is garantálja. Az adatközpontban 14 ezer szerver rack helyezhető el, ami együtt akár 100 megawatt energiafelvételt is eredményezhet. A Tulip Data Center eleve Tier 4-es adatközpontnak épült, és energiafelhasználásának hatékonysága (power usage effectiveness, PUE) legendásan jó. Amikor 2012-ben üzembe helyezték, Ázsia legnagyobb és a világ harmadik legnagyobb szerverparkja volt, és jelenleg is a legjobbak között tartják számon.

• Range International Data Center, Kína – óriásberuházás Langfangban

Az adatközpont azért jött létre, hogy stabilan ki tudja szolgálni Kína robbanás szerűen növekvő IT szektorának igényeit. A több mint 4 milliós Langfang városában Pentagon méretű területen elterülő központot részben állami, részben magántőkéből hozták létre. Az IBM nem csak a tervezésében és felépítésében vett részt, de az üzemeltetést is ellenőrzi. A teljes komplexum 150 megawatt energiát fogyaszt. A Financial Times szerint a központ átadása után a város GDP-jében az IT és adatfeldolgozás részaránya elérte a 20%-ot.

• Kolos Data Center, Norvégia - A "zöld" szerverpark

Még el sem készült, és máris óriási figyelmet kapott: Európa legnagyobb adatközpontja egy kis falu mellett épül Norvégiában. A Kolos Data Centert teljes egészében megújuló energiaforrásokból táplálják majd, a szél és a víz erejére egyaránt építve. A beruházó szerint ez 60% megtakarítást jelent majd az energiaköltségekből, ami olcsóbbá teheti a szolgáltatást az ügyfelek számára.

• The Citadel, USA – az amerikai digitális kolosszeum

Szintén befejezésre vár az ambiciózus nevű, 670 ezer négyzetméteres, észak-nevadai Citadella, ami a tervek szerint valóságos technológiai erődítmény lesz: 260 szabadalmaztatott újítást fognak alkalmazni benne. Az építtető Switch a Kolos-hoz hasonlóan 100%-ban megújuló energiaforrásokból termelné ki a szüksége 650 megawattot. A cég Superloop hálózatának köszönhetően az adatközponttól Los Angelesig 9 milliszekundum, San Franciscoig pedig csak 4 milliszekundum késleltetés léphet fel. A Tier IV-es szabvány szerint készülő létesítmény teteje akár a 320 kilométer per órás szelet is kibírja, áramellátásáról három, egymástól független rendszer gondoskodik.

• China Telecom Data Center, Kína – A világ legnagyobbja

A világ legnagyobb adatközpontja Belső-Mongóliában, a közel hárommilliós Hohhot városa mellett, az Inner Mongolia Information Parkban található: közel egymillió négyzetméteren terül el. A létesítményben az adatközponton kívül call centerek, raktárak, irodák és lakások is vannak a dolgozók számára. A China Telecom Data Center egyúttal a legdrágább is a világon: létrehozása 3 milliárd dollárba került. A helyszín több szempontból is ideális: az 1050 méteres tengerszint feletti magasságon az átlaghőmérséklet 6 Celsius fok körül mozog, ami az év 8 hónapjában természetes hűtést biztosít. Ráadásul nagy a csapadék mennyisége, és az eltárolt vizet áramtermelésre lehet használni.