A bűnmegelőzés és fenntarthatóság metszéspontjai

"Beccaria olvasásától pedig ma sem mentheti fel magát a jogász, sőt a művelt laikus sem"- dr. Tarnai János előszava az általa 1887-bn lefordított Beccaria: Bűntett és bűntetés című írásához

Az elmúlt évtizedekben lokális problémáink globálissá növekedtek, hiszen nem csak a gazdaság, kereskedelem és tudományos kutatások váltak nemzetközivé, hanem bűnözés különféle formái és módozatai is. Elegendő csak az interneten elkövetett csalásokra vagy zaklatásokra gondolnunk, hogy könnyedén belássuk, ma már szinte a világ bármely pontjáról érhet fenyegetés vagy veszély bennünket, ugyan úgy, mint az érzékeny hálózatokat, kritikus infrastruktúrákat is. A természet ellen elkövetett bűncselekmények, orvvadászat vagy halászat gyakran nemzetközi méretű hálózatokat takarnak, hiszen az elkövetés helye gyakran több száz vagy ezer kilométerre van az értékesítés helyszínétől. Nem említve most részletesen az egyéb csempészhálózatokat, melyek embereket vagy drogot szállítanak illegálisan jelentős távolságokra. Mindebből kiindulva szükséges a fokozott nemzetközi koordináció és összehangolt fellépés a bűnözői hálózatok ellen. Ugyan így elengedhetetlen, hogy a megelőzési gyakorlatok is nemzetközivé váljanak és hasonló standardok szerint működjenek világszerte. Ebből a szempontból az Európai Unió kedvező földrajzi és geopolitikai helyzetben van.

Az Európai Unió bűnmegelőzési stratégiái új megvilágításban

Az Európai Unióban a bűnmegelőzés hagyományosan a közbiztonság, jogrend és társadalmi stabilitás megőrzésének eszköze volt. Az utóbbi években azonban egyre hangsúlyosabbá vált az a felismerés, hogy a fenntarthatóság – legyen szó környezeti, társadalmi vagy gazdasági dimenzióról – szorosan összefügg a bűnmegelőzéssel. De hogyan kapcsolódik össze ez a két látszólag eltérő terület?

Fenntarthatóság, mint bűnmegelőzési eszköz

A fenntartható várostervezés, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a környezeti igazságosság előmozdítása mind hozzájárulhatnak a bűnözés strukturális okainak felszámolásához. Az EU több tagállamában már működnek olyan programok, amelyek a marginalizált közösségek integrációját, a fiatalok oktatását és a zöld közterek kialakítását célozzák – nem csupán környezetvédelmi, hanem prevenciós céllal is. "Safe City" program Hollandiában vagy az "Urban Gardens for Inclusion", Spanyolországban.

Bűnmegelőzés fenntartható módon

A hagyományos rendészeti eszközök mellett egyre több figyelmet kapnak az olyan megközelítések, mint a közösségi rendészet, a digitális bűnmegelőzés és az áldozatközpontú igazságszolgáltatás. Ezek nem csak hatékonyabbak lehetnek hosszú távon, hanem kevesebb társadalmi és ökológiai terhet is jelentenek. Például az intelligens városi megfigyelőrendszerek részben a bűncselekmények megelőzését szolgálják, de adatokat is gyűjtenek a városi életminőség javításához. Olyan technológiák alkalmazása, mint a Lidar, lehetővé teszi, hogy a magánszféra sérelme nélkül lehessen a városi közlekedést, vagy egyes tömegrendezvényeket nem csupán nyomon követni, de szervezni és biztonságosabbá tenni.

Kölcsönhatások és kihívások

A fenntarthatóság és bűnmegelőzés közötti kapcsolat nem mindig egyértelmű. Egyes biztonsági intézkedések – például az intenzív megfigyelés vagy a városi tér erőteljesen túlzott kontrollja – konfliktusba kerülhetnek az emberi jogokkal és a társadalmi fenntarthatósággal. Ezért kulcsfontosságú az átláthatóság, a civil részvétel és az etikai szempontok beépítése a döntéshozatalba. A rendészet területén gyakorolt civil kontroll jelentősen szolgálja a bűnmegelőzés és bűnüldözés hatékonyságának javulását.

Merre tovább?

"… igaz, hogy azon tudat, miszerint nincs egy talpalatnyi föld, melyen a valódi gonosztettet elnézik, igen hathatós eszköze volna a megelőzésnek." Beccaria

Az EU bűnmegelőzési politikájának jövője a rendszerszintű gondolkodásban rejlik. A biztonság nem önmagában a bűnözés hiánya, hanem a társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség és a környezeti stabilitás jelenléte is. A fenntarthatóság olyan idea, amely lehetőséget ad egy magasabb szintű biztonság megteremtésére a társadalom minden egyes tagja részére.

A biztonság fenntartható alapokra helyezése nem kizárólag a jövő generációinak érdeke, hanem a jelen társadalmainak felelőssége is!