Fenntarthatóság Föld-utazó Város Ökokéznyom ESG mátrix Zöld módszertan Bölcs gondolatok Biztonság Klíma-védelem Igazságok

A tajga királyának visszatérése – a szibériai tigris

2026.01.12

"Tigris! Tigris! éjszakánk Erdejében sárga láng, mely örök kéz szabta rád Rettentő szimetriád?"           

William Blake: A tigris (részlet, Szabó Lőrinc fordítása)

A szibériai tigris (vagy amuri tigris), a legnagyobb termetű nagymacska története az egyik legdrámaibb és egyben legbíztatóbb eseménysor a természetvédelem területén. Az 1940-es évekre mindössze 40–50 példány maradt belőlük, ami a biológiai értelemben a kihalás szélét jelentette. Ma, 2026 elején azonban egy egészen más képet látunk – bár a siker még mindig törékeny.

Úton a populáció stabilitása felé

A legfrissebb adatok szerint a vadon élő állomány meghaladta a 600 egyedet. Ez hatalmas eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy egyetlen hím tigrisnek mekkora területre – akár 1000 km2-re – van szüksége a túléléshez. A növekedés motorja az oroszországi területen a Bikin Nemzeti Park és a környező védett területek szigorú őrizete.

High-tech védelem a legsűrűbb erdőkben is

A vadvédelmi egységek ma már nem csak puskával, hanem tabletekkel és drónokkal járják a tajgát.

  • Smart (adatvezérelt természetvédelmi rendszer) járőrözés: Minden gyanús nyomot digitálisan rögzítenek, így a szakemberek hőtérképeken látják, hol aktívak az orvvadászok.
  • DNS-alapú nyomozás: Ha lefoglalnak egy illegális szállítmányt, genetikai vizsgálatokkal megállapítható, pontosan melyik területről származik az állat.

Geopolitika és vadvédelem - új szövetségek

A politika sajnos a természetvédelmet sem hagyja érintetlenül. Az orosz-ukrán háború miatt a WWF kénytelen volt kivonulni Oroszországból, ami komoly finanszírozási űrt hagyott maga után.

A hangsúly azonban áttevődött keletre:

  • Orosz-Kínai összefogás: az amúri leopárd (távol-keleti leopárd) az amúri tigrissel közös élőhelyen él Oroszország távol-keleti (Primorszki kré) és Észak-Kína (Csilin tartomány) vidékén, ahol különféle természetvédelmi területek (mint a Podyomna-Kholodnaya, a Kedrovaya Pad rezervátumok és a tervezett Kínai Nemzeti Park) biztosítják az élőhelyét. Itt jött létre a "leopárdok földje" az orosz nemzeti park és a kínai nemzeti parkok közötti folyosó, így a tigrisek szabadon és biztonságban vándorolhatnak a két ország között.
  • A kazahsztáni kísérlet: 2026. az áttörés éve lehet, ugyanis megkezdődött a tigrisek visszatelepítése Kazahsztánba, ahol majd' hét évtizede kipusztultak. Ebben az évben eléri a visszatelepített tigrisek száma a 17-et. Ez a projekt bizonyíthatja, hogy a faj képes visszahódítani elvesztett területeit.

Miért fontos az állatkerti elhelyezés?

Sokan kérdezik: mi szükség van állatkerti tigrisekre? A válasz egyszerű: ez egy "genetikai mentőcsónak". Az európai és amerikai állatkertekben élő állomány genetikai sokfélesége jelenleg nagyobb, mint a vadon élőké. Ha a tajgában egy járvány ütné fel a fejét, az állatkerti példányok menthetnék meg a fajt a végleges eltűnéstől.

Van remény?

Igen, a szibériai tigris helyzete jobb, mint 80 évvel ezelőtt bármikor. Azonban az ember-állat konfliktusok, a klímaváltozás okozta erdőtüzek és a nemzetközi politikai elszigeteltség továbbra is kockázatot jelentenek. A tigris nem csak egy gyönyörű ragadozó: ha megvédjük, azzal a teljes északi ökoszisztémát is életben tartjuk. Megmentése nem csupán természetvédelmi siker. Ez egy fenntarthatósági modell:

  • hosszú távú gondolkodás,
  • ökoszisztéma‑szemlélet,
  • társadalmi bevonás,
  • felelős fogyasztás,
  • nemzetközi partnerség.

A tigris története azt mutatja, hogy a fenntarthatóság nem elvont fogalom. Élő, lélegző rendszerekben mérhető.

Érdemes elgondolkodnunk azon, hány esetben írja felül a (geo)politikai érdek a józan ész követelményeit? A világban számos konfliktus zóna létezik, s van esély arra is, hogy egyre újabbak jöjjenek létre. Ezekkel a természet, a vadvilág, a veszélyeztetett fajok kerülnek reménytelen helyzetbe, mintegy melléktermékeként az emberi konfliktusoknak, melyek döntő többsége békés úton is rendezhető lenne.

Döntéshozóként, politikusként, Föld-lakóként és emberként ki-ki végig gondolhatja: minden egyes faj és minden egyes négyzetkilométer erdő megmentése segít a bolygó túlélésében, és így az emberi faj fennmaradásában is – van bármi, amiért érdemes mindezt kockáztatni?!