Az olvadó jégvilág áldozatai - a jegesmedvék

Az Ursus Maritimus faj négyszázezer éve vált le a barnamedvék családjáról. Az első jegesmedvék láthatták a pleisztocén időszak jégkorszakait. Legkorábbi fellelt fosszilis maradványaik is mintegy 75 000 évesek. Most minden erőfeszítésünket arra kell koncentrálni, hogy ez a 400 ezer esztendő ne vesszen el pusztán az emberi közömbösség miatt!

A jegesmedve, az Arktisz fenséges csúcsragadozója, évszázadok óta a zord és jég-borította északi tájak szimbóluma. Azonban az élete ma már nem a végtelen fehérségről szól, hanem a túlélésért folytatott keserű harcról, melynek fő oka a mi emberi tevékenységünk. A globális felmelegedés miatt végzetes módon átalakult az élettere és életmódja. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása kizárólag a mi felelősségünk!

"A sarki jég olvadása nemcsak a jegesmedvék élőhelyét pusztítja el, hanem az egész bolygó klímaegyensúlyát is megbontja." — Dr. Cecilia M. Bitz, klimatológus, University of Washington

Az élettér, ami szó szerint elolvad

A jegesmedvék léte szorosan összefügg a tengeri jéggel. Itt vadásznak, elsősorban fókákra, innen indulnak a táplálékszerző útjaikra, és ez a platform jelenti számukra a pihenőhelyet is.

Azonban bolygónk átlaghőmérsékletének emelkedésével a tengeri jég kiterjedése csökken, és ami még aggasztóbb, korábban olvad nyáron, és később fagy be ősszel. Ez a változás két fő problémát okoz:

• Hosszabb koplalási időszak: A medvéknek egyre hosszabb ideig kell a szárazföldön koplalniuk. Ez rendkívül megterhelő a szervezetükre, különösen a fiatal egyedekre és a bocsokra, akiknek nincs elegendő zsírtartalékuk a hosszú böjt túléléséhez. Ennek következtében egyes populációkban, például a Hudson-öbölben, jelentősen csökken a bocsok túlélési aránya és az állatok száma.
• Megnövekedett energiaigény: Az olvadó, töredezett jégtáblák miatt a medvéknek nagyobb távolságokat kell úszniuk vagy gyalogolniuk, hogy elérjék vadászterületeiket. Ez óriási energiaveszteséggel jár, ami tovább rontja az amúgy is nehéz táplálékszerzési helyzetüket.

Az új életmód: az emberi települések felfedezése

Az éhezés és az élőhely zsugorodása kényszeríti a jegesmedvéket arra, hogy megváltoztassák megszokott viselkedésüket. Egyre gyakrabban merészkednek be a sarkvidéki emberi településekre élelem után kutatva, ami elkerülhetetlenül megnöveli az ember-medve konfliktusok számát. A medvék betörései miatt növekszik a riasztások száma, és bár a helyiek igyekeznek védekezni, ez egy olyan helyzet, aminek a medvék a vesztesei, hiszen a konfliktus legtöbbször az életükbe kerül.

A mi felelősségünk!

A jegesmedve veszélyeztetettsége nem egy távoli, Északi-sarkvidéki dráma, hanem a mi cselekedeteink közvetlen következménye. A globális felmelegedés, ami az élőhelyük eltűnését okozza, a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának eredménye. Nekünk, mint a bolygó legbefolyásosabb fajának, erkölcsi kötelességünk megőrizni a biológiai sokféleséget, beleértve az olyan ikonikus fajokat is, mint a jegesmedve.

Mit tehetünk?

• Szemléletváltás és érdekérvényesítés: Támogassuk a klímavédelem ügyét, követeljük meg a kormányoktól és vállalatoktól a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseinek szigorú betartását, és álljunk ki a fenntartható energiapolitika mellett!
• Ökológiai lábnyom csökkentése: Mindennapi döntéseinkkel – a közlekedéstől a fogyasztásig, az étkezéstől az energiatakarékosságig – csökkentsük saját szén-dioxid-kibocsátásunkat. Minden megspórolt tonna számít!
• Erősítsük ökológiai kéznyomunkat: Cselekedjünk ésszerűen és jót, szem előtt tartva környezetünk igényeit.
• Természetvédelmi támogatás: Támogassuk azokat a nemzetközi szervezeteket (mint például a WWF vagy a Polar Bears International), amelyek kutatják a jegesmedvék életét, és helyi szinten próbálnak megoldásokat találni az ember-medve konfliktusok csökkentésére.

A jegesmedvék sorsa lakmuszpapírként mutatja a klímaváltozás valóságát. Ha nem cselekszünk, nemcsak egy csodálatos állatfajt veszíthetünk el, hanem azt is beismerjük, hogy képtelenek vagyunk felelősséget vállalni a saját otthonunkért. Ezért nem hagyhatjuk, hogy a jövő generációi már csak képeken láthassák a jég urát!

A jegesmedvék megmentésére irányuló erőfeszítések középpontjában elsősorban nem a fogságban történő szaporítás és visszatelepítés áll (mint sok más fajnál), hanem sokkal inkább az élőhelyük védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem.

A legfőbb fajmentő programok és szervezetek

A legjelentősebb globális szervezet, amely kizárólag a vadon élő jegesmedvék védelmére összpontosít, a Polar Bears International (PBI). A munkájuk három fő pillérre épül:

• Tudományos kutatás és monitoring:
• Folyamatosan gyűjtenek adatokat a jegesmedve populációkról, az étrendjükről, a mozgásukról (pl. GPS nyomkövetőkkel) és a szaporodásukról.
• Kiemelt figyelmet fordítanak a tengeri jég állapotának és a klímaváltozás jegesmedvékre gyakorolt hatásának kutatására.
• Együttműködnek kormányzati szervekkel és egyetemekkel nemzetközi projektek keretében (pl. anyamackók alvóhelyének kutatása).
• Klíma- és élőhely védelem:
• Ez a legkritikusabb része a munkájuknak, mivel a jegesmedvék túlélésének kulcsa a tengeri jég megőrzése.
• A PBI a klímaváltozás elleni fellépést, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a megújuló energiaforrásokra való átállást szorgalmazza, mivel a jegesmedvéket csak úgy lehet megmenteni, ha megőrizzük az élőhelyüket.
• Ennek keretében működtetik a Climate Alliance (Klímaszövetség) programot, amely állatkertek, akváriumok és természetvédelmi partnerek munkatársait képzi a klímaváltozásról szóló kommunikációra.
• Oktatás és tudatosság növelése:
• Széles körű oktatási anyagokkal, webkamerás élő közvetítésekkel (pl. a vadon élő jegesmedvékről) és kampányokkal hívják fel a figyelmet a jegesmedvék helyzetére és a klímaváltozás veszélyeire.

Egyéb fontos körülmények

• Ember- medve konfliktusok csökkentése: A szervezetek (beleértve a helyi hatóságokat) azon dolgoznak, hogy megoldásokat találjanak arra, hogy az éhes medvék ne merészkedjenek be a településekre (pl. figyelmeztető rendszerek, medvebiztos élelmiszertárolás, elterelő intézkedések).
• Állatkertek szerepe: Az akkreditált állatkertek nem csak edukációs szerepet töltenek be, hanem részt vesznek a jegesmedvék populáció menedzsmentjében is. A Fogságban lévő Fajok Megmentési Programja (SSP) keretében gondoskodnak a genetikai sokszínűségről. Az állatkerti szervezetek munkája (pl. az Arctic Ambassador Center hálózat) segíti a tudományos kutatást és a klímavédelmi kommunikációt.

A jegesmedve fajmentő program tehát elsősorban a globális klímavédelemről szól, mivel a közvetlen beavatkozás (például fogságban szaporítás) nem lehet hatékony, ha az állatok eredeti otthona eltűnik.

"A jegesmedvék sorsa elválaszthatatlanul összefonódik az éghajlatváltozással. Ha meg akarjuk őrizni őket, meg kell őriznünk a jégvilágukat is." — Steven Amstrup, Polar Bears International vezető kutatója