Égő határok - ökoszisztémák veszélyben

A füst mögött mindig ott van valaki, aki visszahozza a fényt.

Az utóbbi években szinte minden nyáron a torkunkban dobog szívünk, ahogy a híradásokban sorra érkeznek a képek Európa égő erdeiről. Görögország lángoló fenyvesei, Spanyolország perzselő bozóttüzei, ezek a tűzvészek már nem csak távoli katasztrófákról szólnak, hanem életünk szomorú valóságaivá váltak. De miért kap lángra újra és újra kontinensünk, és mit tehetünk ellene?

2023. különösen kegyetlen rekord év volt a pusztító erdőtüzek történetében. Emlékezhetünk még a rodoszi vagy az evroszi tüzekre Görögországban, amelyek tízezreket kényszerítettek otthonaik elhagyására, és megsemmisült számtalan természeti csoda. Az Evrosz régióban történt tűz Európa történelmének legnagyobb egybefüggő erdőtüze volt, felégetve egy magyarországnyi területet. Portugália, Spanyolország és Olaszország hatalmas területei is a lángok martalékává váltak. A nyári hőhullámok, a hosszú szárazságok és a pusztító szelek ideális körülményeket teremtettek a tüzek terjedéséhez. Sajnos sok esetben az emberi gondatlanság vagy a szándékos gyújtogatás is szerepet játszott.

2024-ben Európa számos régióját sújtották újabb pusztító erdő- és bozóttüzek, amelyek nem csak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi szinten is komoly következményekkel jártak.

A tűzvészek terjedése és hatása

• Görögországban több mint 10 ezer hektár vált a lángok martalékává Athén környékén, több ezer embert kellett evakuálni.
• 2024 május és augusztus között Görögországban 3543 erdőtűz tört ki – ez jelentős növekedés a 2023-as 2344-hez képest.
• A mediterrán térség továbbra is különösen veszélyeztetett, de Észak-Európa boreális erdőségeiben is nőtt a tűzesetek száma.

Gazdasági következmények

• Az erdőtüzek 38 milliárd eurós költséget jelentettek Európának 2024-ben.
• A károk nem csak az infrastruktúrát, hanem a mezőgazdaságot és a turizmust is súlyosan érintették.

2024-es erdőtüzei: aggasztó jelek a boreális övezetekből

Kanada:

• A kanadai boreális erdőkben 2024-ben több mint 150 000 km² terület égett le – ez volt a valaha mért legnagyobb kiterjedésű tűztevékenység az országban.
• Bár Kanada nem része Európának, a boreális ökoszisztéma hasonló Észak-Európához, és a rekordmértékű szén-dioxid-kibocsátás (több mint 9-szerese a történelmi átlagnak) globális hatással volt a légkörre.

Skandinávia és a Baltikum:

• Svédországban és Finnországban a szokatlanul száraz nyár és a hőhullámok miatt több kisebb, de gyorsan terjedő tűz ütött ki.
• A Balti államokban (különösen Észtországban) a tűzoltóságoknak új protokollokat kellett bevezetniük a megnövekedett tűzveszély miatt.

Ukrajna:

• Ukrajnában 2024-ben közel 1 millió hektár erdő égett le – ez több, mint kétszerese az EU teljes leégett területének ugyanebben az időszakban.
• A tüzek térbeli eloszlása szorosan követte a háborús frontvonalakat, ami az orosz invázió közvetett hatásaként értelmezhető.

Légszennyezés és határokon átnyúló hatások

• A tüzekből származó füst és szálló por északi irányba is eljutott, rontva a levegőminőséget Skandináviában és a Balti-térségben.
• A CAMS (Copernicus Atmosphere Monitoring Service) adatai szerint a 2023–2024-es időszakban a tüzek globális CO₂-kibocsátása 16%-kal haladta meg az átlagot.

Miért lángol egyre intenzívebben a növényzet? - tehetjük fel joggal a kérdést.

A probléma összetett, de néhány kulcsfontosságú tényező egyértelműen azonosítható:

1. Éghajlatváltozás: Ez a legnagyobb hajtóerő. A felmelegedő bolygón egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, hosszabbak a száraz időszakok és a vegetáció kiszárad, rendkívül gyúlékonnyá válva.
2. Erdőgazdálkodás hiányosságai: Sok helyen hiányzik a megfelelő erdészeti tűzvédelem. Az elhalt növényzet, a felhalmozódott száraz aljnövényzet, és a túl sűrűn ültetett erdők mind hozzájárulnak a tüzek gyors és pusztító terjedéséhez. A kontrollált égetés alkalmazása egyes területeken szintén elengedhetetlen lenne.
3. Emberi tényező: A tüzek túlnyomó többségét az ember okozza, legyen szó gondatlanul eldobott cigarettacsikkről, mezőgazdasági égetésről vagy szándékos gyújtogatásról.

Mit tehetünk? Ökológiai kéznyomunk és a biztonság

A harc az erdőtüzek ellen sokrétű, de nem reménytelen küzdelem:

• Megelőzés: Ez a kulcs! Jelentősen növelni kell az erdészeti tűzvédelemre fordított forrásokat és szakértelmet. Az okos erdőgazdálkodás, a tűzálló övezetek kialakítása és a közösségi edukáció mind-mind hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb tűz keletkezzen, és azok lassabban terjedjenek.
• Technológia és gyors reakció: A műholdas megfigyelés, a drónok és a gyorsreagálású csapatok azonnali riasztást követően hatékony beavatkozást tesznek lehetővé, ami kritikus a kezdeti szakaszban.
• Nemzetközi együttműködés: Az EU Polgári Védelmi Mechanizmusa, a rescEU rendkívül fontos, hiszen lehetővé teszi a tagállamok közötti gyors segítségnyújtást, legyen szó tűzoltó repülőgépek, vagy földi egységek alkalmazásáról.
• Személyes felelősség: Mindannyiunk feladata, hogy odafigyeljünk a környezetünkre, ne dobjunk el cigarettacsikket, ne gyújtsunk tüzet engedély nélkül, és jelentsük az azonnal a gyanús füstöt vagy lángokat.

Az erdőket, melyek Európa tüdejeként működnek, nekünk kell megvédenünk. Ne csak a nyári hőhullámok idején emlékezzünk erre, hanem egész évben, s így gondoljunk a megelőzés fontosságára, közös felelősségünkre is!

A lángok nyomán nemcsak hamu marad – hanem lehetőség is. Lehetőség arra, hogy jobban vigyázzunk arra, amit megörököltünk, és közösen építsünk egy olyan jövőt, ahol a tüzek ritkábbak, hiszen Európa erdei nemcsak múltunk, hanem jövőnk gyökerei!