Misztikus vulkánok nyomában
Kezünkben Platón örök kételyeket ébresztő műve a Timaiosz, amely Atlantiszt mutatja be. Atlantiszt, amely talán álom, vagy egy aranykor utáni vágy kifejezése, esetleg valós természeti katasztrófán alapuló legenda, ki-ki maga döntheti el. Platón a természet lebírhatatlan erejéről szóló mondatai azonban bizonyítják, hogy már igen régen ismerték a tengerek, vulkánok, földrengések hatalmát az emberek.
Héphaisztosz, a görög mitológiában a tűz és a kovácsmesterség istene, főként az Olümposzon élt, az istenek lakhelyén. Azonban kovácsműhelyei a legenda szerint több helyen is megtalálhatók voltak, például Limnosz szigetén, az Etna vulkánjában. Miért pont egy vulkán kráterében? Talán az onnan feltörő forró magma, kísérteties hamufelhő, pusztító gázok, a szűkebb és tágabb természeti környezetre ható jelenségek győzték meg az embereket, hogy itt valami nagyobb és erősebb munkál, mint ők, ezért létrehozói csakis az istenek lehetnek. Bár ebben tévedtek, abban nem, hogy a természet törvényei és akarata mindennél erősebb. A bolygó szűntelen megmutatja erejét: a robajló vízek, a kavargó tornádók, a vulkáni kitörések és a föld pusztító rengései tiszteletet parancsolóak.
Az Etna számos egyedi jellemzővel bír, ezért a világ egyik legérdekesebb és legveszélyesebb, és egyben Európa legmagasabb aktív vulkánja, mely Szicília keleti partján található. Területe hatalmas, magában foglalja a központi vulkáni részt, lávamezőket és lávafolyásokat. Rendkívül aktív, szinte állandóan működésben van, gyakori kitörésekkel. Rétegvulkán, mely különböző vulkáni anyagokból épül fel. Több kráterrel rendelkezik, több ma is aktív, így magassága folyamatosan változik a kitörések következtében. A vulkán körüli terület rendkívül termékeny, mezőgazdasági művelésre alkalmas. A közeli sűrűn lakott terület lakóira azonban egy-egy nagyobb kitörés komoly veszélyt jelent. A kitörések gyakorisága miatt nehéz megjósolni a vulkán viselkedését.
Az Etna kitöréseit mintegy 1500 éve jegyzik fel rendszeresen, így ez Földünk legismertebb tűzhányója. A tudományos megfigyelések csak a 17. században kezdődtek el; a vulkán addigi aktivitását írók, költők, utazók és természettudósok leírásaiból ismerjük. Aktivitásának legkorábbi feljegyzései az ókori időkből származnak. Kr. e. 394-ben Diodórosz Szikeliótosz görög történetíró leírta az Etna kitörését, amikor a lávafolyamok megakadályozták a karthágói hadsereg előrenyomulását. Arisztotelész, a híres görög filozófus is említést tett egy Kr. e. 350 körüli kitörésről. Az 1669-es kitörés az egyik legpusztítóbb volt, amelyről részletes leírások maradtak fenn. Ez a kitörés jelentős károkat okozott, és több települést is elpusztított.
Essék szó egy másik nevezetes vulkánkitörésről is, mely igen komoly társadalmi hatásokat váltott ki. A Szantorini vulkán legismertebb kitörése, amelyet Mínoszi kitörésként is emlegetnek, körülbelül Kr. e. 1600 körül történt. Ez volt az egyik legnagyobb vulkáni esemény az emberiség történetében. A kitörés elpusztította a Mínoszi civilizáció településeit, például Akrotirit, és közvetett hatással lehetett a Krétán található Mínoszi kultúrára. A légkörbe jutó vulkáni anyagok rövid távú globális lehűlést okozhattak, hasonlóan más nagy kitörésekhez. A kitörés következtében kialakult a Szantorini jelenlegi kalderája (krátere), amely ma is lenyűgöző látvány.
Tovább sorolhatnánk még a nevezetes földtani történéseket, melyek befolyást gyakoroltak a múlt eseményeire és társadalmára - Teronauta utazásaink során még bizonyára találkozni is fogunk a vulkánok erejével, hatásaival. Köszönhetően korunk technikai eredményeinek lehetőségünk van arra, hogy megértsük e természeti jelenség okait, mechanizmusait, és tervezéssel enyhíthessük káros hatásait. A robottechnika, kutató és felderítő drónok segítenek több és pontosabb adatot gyűjteni, a mesterséges intelligencia pedig a feldolgozásban támogatja ezt a tevékenységet.
A vulkánok üzenete, hogy a természetet megértenünk kell, nem pedig leigázni. Holbach szerint "Az ember a természet alkotása, a természetben létezik, alá van vetve törvényeinek és ezektől nem szakadhat el…"