Pozitív fordulópont - a kockázatok kora és a megoldások ereje
De ti, kik a technikától várjátok az üdvösséget, s a gépek zúgásától reméltek bölcsességet - tudjátok-e, hogy a természet nem gép, hanem szív, nem algoritmus, hanem lélegzet? -homage Rotterdami Erasmus
A legfrissebb tudományos jelentések alapján azok a jelenségek a világban, amelyek tartós és visszafordíthatatlan éghajlati változásokat okozhatnak, jelenleg több kritikus küszöbérték átlépésének határán állnak.
Azonosított kritikus fordulópontok, amelyek veszélyeztetik a Föld éghajlati stabilitását
1, A jégvilág (krioszféra) problémái:
- Grönland jégtakarójának összeomlása.
- Nyugat-antarktiszi jégtakaró instabilitása.
- Permafroszt (örökfagy) olvadása és metán felszabadulás.
- Északi-sarkvidék nyári tengeri jegének eltűnése.
2, Az élővilág (bioszféra) problémái:
- Amazonas-i esőerdő kiszáradása.
- Trópusi korallzátonyok pusztulása.
- A tajga pusztulása (északi fenyőerdők).
3, Óceáni és légköri áramlatok:
- Atlanti-óceáni áramlási rendszer (AMOC) gyengülése.
- Nyugat-afrikai monszun összeomlása.
Ezek a folyamatok önmagukban is súlyos következményekkel járnak, de egymást erősítve láncreakciót indíthatnak el.
Kiváltó okok
- Globális felmelegedés: A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 86% az esélye annak, hogy a következő öt évben legalább egy évben túllépjük az 1,5 °C-os küszöböt.
- Az El Niño időjárási jelenség hirtelen hőmérsékleti ugrásokat okoz, amelyek már nem csökkennek vissza, hanem új normává válnak.
- Légköri blokkoló mintázatok: Hosszú ideig tartó hőhullámok, aszályok és szélviharok, amelyek megakadályozzák az időjárás természetes változását.
- Üvegházhatású gázok kibocsátása: Az emberi tevékenység által okozott szén-dioxid és metán kibocsátás gyorsítja a felmelegedést és destabilizálja az éghajlati rendszert.
Tudományos jelentések főbb megállapításai
- A brit Met Office és a WMO előrejelzése szerint a világ 2025. és 2030. között tartósan túllépheti az 1,5 °C-os határt, ami a párizsi klímaegyezmény céljait veszélyezteti.
- A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) tanulmánya szerint az extrém időjárási események gyakorisága megháromszorozódott az elmúlt évtizedekben.
- A HungaroMet hazai kutatásai szerint 2024 volt a legmelegebb év 1901. óta, és a szélsőségek Magyarországon is egyre gyakoribbak.
Napjaink valósága a korallzátonyok tömeges pusztulása
A 2025-ös évben a világ korallzátonyainak 84%-át érintette a tömeges korallfehéredés, amit az óceánok rekord magas hőmérséklete okozott.
- Mi történik? A túlmelegedett tengervíz miatt a korallok elveszítik színes algapartnereiket (zooxanthellák), amelyek tápanyagot biztosítanak számukra. Ez a korallok kifehéredéséhez és elhalásához vezet.
- Hol történik? Az Indiai-, Atlanti- és Csendes-óceán térségeiben, beleértve a Karib-tengert, a Vörös-tengert és az ausztráliai Nagy-korallzátonyt is.
- Mióta tart? A jelenlegi, negyedik globális fehéredési esemény 2023-ban kezdődött, és a végét nem tudják megjósolni.
Mi váltotta ki?
- Globális felmelegedés: A bolygó átlaghőmérséklete már 1,4 °C-kal magasabb az iparosodás előtti szinthez képest, és az 1,5 °C-os határt várhatóan a következő évtizedben átlépjük.
- Óceáni hőhullámok: A 2024-es év volt a legmelegebb a feljegyzések szerint, a tengerfelszíni hőmérséklet elérte a 20,87 °C-ot, ami halálos a korallokra nézve.
Ökológiai és társadalmi következmények
A korallzátonyokat "a tengerek esőerdejének" nevezik, mivel a tengeri fajok kb. 25%-a ezekhez kötődik. A zátonyok védik a partvidékeket az eróziótól és viharoktól, valamint kulcsszerepet játszanak a halászatban és turizmusban, hiszen több millió ember megélhetése függ tőlük.
Pozitív fordulópontok
A 2025-ös Globális Fordulópontok Jelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy míg a környezeti folyamatok a szakadék szélén állnak, léteznek úgynevezett pozitív társadalmi és technológiai fordulópontok, amelyek képesek megállítani a negatív spirált.
A pozitív fordulópont lényege, hogy egy kis beavatkozás (például egy technológia támogatása) olyan öngerjesztő folyamatot indít el, amely után a változás megállíthatatlanná és olcsóbbá válik, mint a korábbi, szennyező módszerek.
A jelentés azonosít néhány kritikus területet, ahol
a beavatkozás pozitív "dominóeffektust" indíthat el több szektorban is:
· Szuper-tőkeáttételi pontok (Super-leverage points): zöld ammóniára átállás műtrágya gyártásban, EV kötelező kvótái, alternatív fehérjék használata.
· Technológiai és gazdasági utak: tanulási tapasztalatok pl a tiszta technológiák hatékonyságában, hálózatba kapcsolódás folyamatainak felgyorsítása.
· Társadalmi és politikai fordulópontok: egyes témák iránti elköteleződés viselkedési normává alakulása, egyes pénzügyi támogatások átirányítása.
A Global Tipping Points Report 2025. októberi jelentése megerősíti egy olyan fordulópont bekövetkeztét, amelyet már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A jelentést 23 ország 160 kutatója és az Exeteri Egyetem és a NOAA szakembereinek konzorciuma készítette.
"Olyasmivel állunk szemben, ami teljesen megváltoztatja bolygónk arculatát és óceánjaink életképességét." - Mark Eakin, a Nemzetközi Korallzátony Társaság titkára