Rió 1992: a civilizáció első nagy klímakísérlete

Teronautákként néhányszor az utóbbi időben már eljátszottunk az időutazás gondolatával. Utaztunk vissza a múltba, hogy megidézzünk irodalmi hírességeket, és előre is, amikor a világűr etikus meghódítását, vagy fenntartható városok létrehozását vizionáltuk. Mindehhez csupán a képzeletünk erejére volt szükség. Most azonban elegendő, ha a rendelkezésünkre álló technikát vesszük igénybe: archív tudósításokat, közvetítéseket, felvételeket. Nem is messzebb megyünk vissza, mint 1992-be, Rió de Janeiro városába.

Föld Csúcs

1992 júniusában Rió de Janeiro adott otthont a Föld Csúcsnak (az ENSZ Környezeti és Fejlesztési Konferenciája, UNCED - United Nations Conference on Environment and Development), amely az emberiség első globális kísérlete volt arra, hogy közösen válaszoljon a környezeti válságokra. Több, mint száz állam- és kormányfő, valamint ezrek a civil szférából és tudományos közösségekből gyűltek össze, hogy megvitassák és létrehozzák a fenntartható fejlődés alapjait.

A konferencia üzenete egyszerű, mégis radikális volt: a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem nem egymás ellenségei, hanem összekapcsolódó kihívások.

Szemléleti fordulóponthoz érkeztünk, ahol úgy tűnhetett, felelősen gondolkodó államférfiak, civil aktivisták, tudósok együttesen próbálnak megállj parancsolni egy "fenyegető" veszélynek. A riói csúcson elfogadott dokumentumok mind a mai napig velünk vannak.

A tanácskozás három nagy pillére jelenleg is befolyásolja a globális klímapolitikát:

• Rió Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről - 27 alapelvben rögzítette, hogy az embereknek joguk van egészséges élethez a természettel összhangban, az államoknak pedig kötelességük, hogy ne okozzanak kárt más országoknak. Itt született meg a "közös, de megkülönböztetett felelősség" elve, amely azóta is a klímatárgyalások egyik sarokköve.

• Agenda 21 - Egy részletes cselekvési program a 21. századra, amely lefedte az erdők, víz, energia, mezőgazdaság, városfejlesztés és oktatás területeit. Az Agenda 21 hangsúlyozta a helyi közösségek szerepét: a fenntarthatóság nem csak globális, hanem lokális feladat.

• Három egyezmény

• UNFCCC – Klímaváltozási Keretegyezmény, amely később a Kiotói Jegyzőkönyv és a Párizsi Megállapodás alapja lett.
• CBD – Biológiai Sokféleség Egyezmény, amely a biodiverzitás megőrzését és fenntartható hasznosítását célozta.
• UNCCD – Sivatagosodás Elleni Egyezmény, amely a száraz területek degradációja ellen lépett fel, különösen Afrikában.

Miért volt ez fontos állomás?

A riói csúcs tette a "fenntartható fejlődés" fogalmát globálisan ismertté. Megalapozta a későbbi klímakonferenciák (COP-sorozat) intézményi keretét, és először hozott létre olyan globális konszenzust, amelyben a környezetvédelem és a gazdasági érdekek közös megközelítést kaptak.

Mint minden egyezményt, ezt is számos kritika érte, főképp a végrehajtás hiányosságai miatt. Nem véletlen, hogy a nemrég megtartott COP 30 konferencia résztvevői nagyon hasonló kihívásokkal szembesültek. A Rio Nyilatkozat és az Agenda 21 azóta is visszaköszön minden klímacsúcson, mint az első nagy kísérlet a civilizációs paradigmaváltásra. A riói csúcs öröksége arra emlékeztet, hogy a globális együttműködés nem luxus, hanem az emberiség létfeltétele.

Rió 1992. nem csupán egy konferencia volt, hanem civilizációs fordulópont. Az emberiség először mondta ki: a Föld jövője közös ügyünk. A kérdés ma is ugyanaz, mint akkor: képesek vagyunk-e a szavakat tettekre váltani?

A Rio Nyilatkozat 27 alapelve, amelyet az 1992-es Föld Csúcson fogadtak el Rio de Janeiróban, a fenntartható fejlődés és a globális környezetvédelem alapvető irányait rögzítik.

1. Az ember központi szerepe – Az embereknek joguk van egészséges, termékeny élethez a természettel összhangban.
2. Állami szuverenitás és felelősség – Az államoknak joguk van erőforrásaik használatához, de nem okozhatnak kárt más országoknak.
3. Fenntartható fejlődéshez való jog – A fejlődésnek igazságosnak és fenntarthatónak kell lennie.
4. Környezetvédelem a fejlődés része – A környezetvédelem nem különálló, hanem a fejlődés integrált része.
5. Szegénység felszámolása – A fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen a szegénység csökkentése.
6. Különleges figyelem a sérülékenyeknek – A fejlődő és sérülékeny országoknak kiemelt támogatás jár.
7. Közös, de eltérő felelősség – Minden állam felelős, de eltérő mértékben, képességei és múltbeli kibocsátásai szerint.
8. Fogyasztási minták megváltoztatása – A fenntarthatatlan termelési és fogyasztási szokásokat át kell alakítani.
9. Tudomány és technológia megosztása – A tudományos és technológiai tudást globálisan hozzáférhetővé kell tenni.
10. Nyilvánosság és részvétel – Az embereknek joguk van információhoz és részvételhez környezeti ügyekben.
11. Nemzeti jogalkotás – Az államoknak hatékony környezetvédelmi törvényeket kell alkotniuk.
12. Nemzetközi kereskedelem és környezet – A környezetvédelmi intézkedések nem lehetnek indokolatlan kereskedelmi korlátozások.
13. Kártérítés és felelősség – Az államoknak biztosítaniuk kell a környezeti károkért való felelősségvállalást.
14. Katonai tevékenységek és környezet – Kerülni kell a környezetet súlyosan károsító katonai cselekményeket.
15. Elővigyázatosság elve – A tudományos bizonytalanság nem lehet indok a környezetkárosítás folytatására.
16. Szennyező fizet elv – A környezeti költségeket a szennyezőknek kell viselniük.
17. Környezeti hatásvizsgálat – A tervezett tevékenységeket előzetesen környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni.
18. Azonnali értesítés – Az államoknak értesíteniük kell másokat, ha környezeti kárt okozhatnak.
19. Konzultáció és együttműködés – Az államoknak egyeztetniük kell a határokon átnyúló környezeti hatásokról.
20. Nők szerepe – A nők teljes körű részvétele kulcsfontosságú a fenntartható fejlődésben.
21. Ifjúság szerepe – A fiataloknak aktívan részt kell venniük a jövő alakításában.
22. Őslakos közösségek jogai – Az őslakosok tudását és jogait tiszteletben kell tartani.
23. Elnyomott népek támogatása – Az elnyomott és megszállt népeknek joguk van környezetük védelméhez.
24. Háború és környezet – A háború súlyosan veszélyezteti a fenntartható fejlődést.
25. Béke és környezet – A béke elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez.
26. Nemzetközi jog fejlesztése – A környezetvédelmi nemzetközi jogot tovább kell fejleszteni.
27. Partnerség és együttműködés – Az államoknak és a társadalom minden szereplőjének együtt kell működnie.

A Rio Nyilatkozat 27 pontja és az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Célja (SDGs) a globális fenntarthatóságot és az emberi jólétet helyezi középpontba, bár eltérő történelmi és tematikus háttérrel rendelkeznek.

Mi a közös a riói 27 pontban és a 17 SDG-ben?

Mindkét dokumentum alapelve, hogy az emberi jólét, a környezet védelme és a gazdasági fejlődés egymástól elválaszthatatlan, és csak globális együttműködéssel, igazságos felelősség-megosztással és elővigyázatos cselekvéssel érhető el. A Rio Nyilatkozat 27 pontja lefekteti a fenntartható fejlődés jogi és etikai alapelveit, míg az SDG-k konkrét, mérhető célokat határoznak meg 2030-ig. (az SDGs-ket 2015-ben fogadták el, a Rio Nyilatkozat alapelveire építve, de már konkrét, globális akciótervként.)

A keretrendszerek célja úgy 1992-ben, mint 2015-ben ugyan az volt: az emberiség közös ügyként kezelje a fenntartható fejlődést és a globális együttműködést. Nincs ez másként napjainkban sem, hiszen a civilizáció immár a sokadik klímakísérletén van túl, bizonyítva az egyének, az államok, a társadalmak elkötelezettségét a jövő nemzedékei felé. Mert valamennyien tudjuk:

                             "There is no Planet B" - Ban Ki-moon , az ENSZ egykori főtitkára