Mi is az az ESG?

2022. év végén az Európai Tanács jóváhagyta az addig tervezet szintjén létező vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelvet (CSRD) Az irányelv célja, hogy növelje a vállalati fenntarthatósági jelentések megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát, ezzel segítve a befektetőket és más érdekelt feleket a fenntarthatósági szempontok alapján történő döntéshozatalban. A CSRD beszámolójának tartalmát az ESRS határozza meg.

A CSRD által megfogalmazottakat a hazai jogban a módosított számviteli törvény szerinti fenntarthatósági közzétételi kötelezettség tartalmazza, amely tartalmi elemeit az üzleti jelentés részeként, annak elkülönített szakaszában kell elhelyezni.

2024 januárjától az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (ESRS) határozzák meg a fenntarthatósági jelentéstétel kereteit az EU-ban, így Magyarországon is. Ez a változás a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) révén következik be, amelynek célja a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) jelentéstétel egységesítése és átláthatóságának fokozása az egész Európai Unióban.

Ezzel összhangban a magyar Országgyűlés 2023. december 12-én megalkotta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvényt. Az új szabályozással a jogalkotó célja, hogy lefektesse a hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátási lánc átvilágítási kötelezettségek alapjait és megfeleljen az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak.

Az ESG jelentés egy olyan dokumentum, amelyet a vonatkozó törvényben meghatározott szervezetek tesznek közzé a nem pénzügyi teljesítményükre vonatkozó lényeges információkról, magukban foglalva a különböző környezetvédelmi (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontokat.

Az ESG jelentéstételi kötelezettség a Magyarországi székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásokra, kis- és középvállalkozásokra vonatkozik., amely a CSRD irányelv határidő ütemeihez igazodva, évről évre bővül a kötelezett vállalkozások köre tekintetében.

Az ESG törvény ugyan nem terjed ki a közérdeklődésre számot tartó mikro vállalkozásokra, azonban a fenntartható finanszírozási rendszer bevezetésével, az EU taxonómia rendelettel, a CSRD-vel, a CSDDD-vel olyan kényszer hárul a nagy, közép és kis vállalkozásokra, illetve pénzintézetekre, hogy minden partnerükre és beszállítójukra ráterhelik a fenntarthatósági vállalásaikat és különböző módon fognak adatgyűjtésbe kezdeni a gazdasági tevékenységek fenntartható és nem-fenntartható mivoltának megítélése érdekében. Az ESG törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozások önkéntes vállalás vagy más jogszabályi kötelezettség alapján is ESG adatszolgáltatási kötelezettség alá eshetnek, így a fenntarthatósági szempontok szerinti működés, illetve átvilágítás az ő esetükben is szükségessé válhat pl. a beszállítói pozíciók megtartása, illetve a kedvező finanszírozási és befektetési lehetőségek elérése miatt.

A Magyar Nemzeti Bank 2024-ben mutatta be ajánlását a vállalati hitelnyújtást megelőzően a hiteligénylők környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) információinak felméréséről. Az MNB 2025. június 25-i frissített ajánlása szerint a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, valamint a külföldi székhellyel rendelkező hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek egységes szövegű és szempontú minimum kérdéssortkell kitöltetniük az új hitelt felvenni kívánó vállalatokkal (vagy közhiteles adatbázisból, külső adatszolgáltatótól beszerezhetik a kérdéssor által elvárt információkat). Az új szempontokat 2025. július 1-től kell alkalmaznia a pénzügyi intézményeknek a nagyobb összegű - 500 millió forintot meghaladó - új vállalati hitelkihelyezéseknél.

Az ESG kötelezett vállalkozások fenntarthatósági eredményei nem csak saját, hanem külső partnereik teljesítményén is múlik. A kötelezetteknek a jobb eredmény elérése érdekében célszerű úgy megválasztani külső partnereiket, beszállítóikat, hogy az fenntarthatósági szempontból a lehető legkisebb kockázatot jelentse számukra. Ebből következik, hogy fenntarthatósági jelentés készítésére törvényileg nem kötelezett vállalkozások számára is versenyelőnyt jelenthet az ESG beszámoló, vagy önkéntes fenntarthatósági jelentés elkészítése, illetve egyéb, a társadalmi dimenzió körébe tartozó felelős vállalati/önkormányzati/vállalkozói gondolkodás által vezérelt tudatos tevékenységek összessége.