ENSZ Biodiverzitás Konferencia

Jereván, Örményország, 2026. október 19-30

"Taking Action for Nature" ("Cselekvés a természetért")

               A Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény részes felei konferenciájának tizenhetedik ülése (COP 17)

A COP 17 lesz az első globális áttekintés a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer (KMGBF) "A Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény"  végrehajtása felé tett kollektív előrehaladásról. A keretrendszer lényegi eleme volt, hogy 2030-ig megállítsa és visszafordítsa a természet pusztulását, többek között a híres "30x30"-as célkitűzéssel, amely a bolygó szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30%-át helyezné védelem alá.

Miért pont Örményország?

Bár Örményország a Kaukázus régiójának mindössze 6,7%-át fedi le, a régió biodiverzitása mintegy 60%-ának ad otthont, sokszínű ökoszisztémákkal és több ezer növény- és állatfajjal. Ezt fejezi ki a COP17 Armenia szimbóluma a Polyommatus eriwanensis (a jerevai kék pillangó), egy endemikus faj, amely csak Örményországban fordul elő.

A COP17 identitásának 23 színe a Kunming–Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer 23 célját szimbolizálja, összekapcsolva Örményország természeti örökségét a biodiverzitás elvesztésének megállítására irányuló nemzetközi stratégiával és a kollektív cselekvéssel.

A jereváni COP17 találkozónak egyetlen célja: megvédeni a biológiai sokféleséget és fenntartható jövőt biztosítani mindenki számára.

A természet életünk alapja, tiszta vizet, élelmet, egészséges környezetet és fenntartható gazdaságot biztosít. Jerevánban a COP17 örményországi találkozója a világ országaiból és az érintett ágazatokból érkező a résztvevők feladata, hogy megvitassák a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó megoldásokat, megosszák egymással a legjobb gyakorlatokat, és elkötelezzék magukat a kollektív fellépés mellett.

A rendezvényre a biológiai biztonságról szóló 

• Cartagenai jegyzőkönyv (CP-MOP-12: A Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményhez tartozó Cartagena Biosafety Protokoll egy nemzetközi szerződés, amely szabályozza az élő, módosított szervezetek (LMO-k) mozgását a modern biotechnológiában egy országból a másikba. 2000. január 29-én fogadták el a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény kiegészítő megállapodásaként, és 2003. szeptember 11-én lépett hatályba.) a részes feleinek tizenkettedik ülésével és 
• a hozzáférésről és az előnyök megosztásáról szóló Nagojai jegyzőkönyv (NP-MOP-6: nemzetközi megállapodás, amelynek célja a genetikai erőforrások kihasználásából származó előnyök méltányos megosztása. 2014. október 12-én lépett hatályba) részes feleinek hatodik ülésével összefüggésben kerül sor. 

A Kunming-Montreali Globális Biodiverzitási Keretrendszer (KMGBF)

A keretrendszert 2022 decemberében, a CBD COP15 (Biodiverzitási Egyezmény) Montreáli konferenciáján fogadták el. Ez egy történelmi jelentőségű, globális megállapodás, amelynek fő célja a természet pusztulásának megállítása és a biológiai sokféleség helyreállítása. Gyakran nevezik a természetvédelmi világpolitika "Párizsi Megállapodásának".

A keretrendszer 4 hosszú távú-  (2050-re) és 23 konkrét célt (2030-ig) határoz meg.

A legfontosabb célok 2030-ig (A "30x30" cél)

• A Föld 30%-ának védelme: A világ szárazföldi, édesvízi, part menti és tengeri területeinek legalább 30%-át védetté kell nyilvánítani és hatékonyan kezelni 2030-ig.
• Ökoszisztémák helyreállítása: A leromlott állapotú szárazföldi, belvízi, tengeri és tengerparti ökoszisztémák legalább 30%-át aktív helyreállítás alá kell vonni.
• Élelmiszer-pazarlás és vegyi anyagok csökkentése: A globális élelmiszer-pazarlás felére csökkentése, valamint a növényvédő szerek és a rendkívül veszélyes vegyi anyagok kockázatainak jelentős mérséklése.
• Káros támogatások kivezetése: A természetre káros állami támogatások (pl. bizonyos mezőgazdasági vagy halászati szubvenciók) azonosítása és csökkentése évente legalább 500 milliárd dollárral.

Finanszírozás és végrehajtás:

A keretrendszer sikere érdekében a fejlett országok vállalták, hogy 2025-ig évente legalább 20 milliárd dollárral, 2030-ig pedig évente legalább 30 milliárd dollárral támogatják a fejlődő országok természetvédelmi erőfeszítéseit. Ebből a célból jött létre a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) keretein belül működő Global Biodiversity Framework Fund.

A Kunming–Montreali Globális Biodiverzitási Keretrendszer (KMGBF) 23 konkrét, 2030-ig elérendő globális célkitűzést határoz meg

A Jereváni COP17 konferencia Zöld és Kék zónái

A jereváni tanácskozás Zöld zónája egy olyan terület, ahol a tudás cselekvési stratégiákká alakul át. A CBD COP17 nyitott és nyilvánosan elérhető platformjaként innovatív ötleteket, közösségi kezdeményezéseket és gyakorlati megoldásokat hoz generál a környezetvédelem érdekében. Széles közönségnek ad otthont, beleértve a fiatalokat, civil szervezeteket, tudományos és akadémiai közösséget, művészeket, innovátorokat, médiaképviselőket, minden érdeklődőt.

A CBD COP17 Kék zónája a konferencia hivatalos tárgyalási helyszíneként szolgál majd, ahol a részes felek, megfigyelő szervezetek, kormányközi szervezetek, műszaki szakértők megvitatják a Kunming–Montreal Global Biodiversity Framework (KMGBF) végrehajtását.

A Kék Zóna (Meridian Expo és Rendezvényközpont) plenáris üléseknek, kapcsolattartó csoportok üléseinek, magas szintű megbeszéléseknek, miniszteri találkozóknak, tematikus kerekasztal-beszélgetéseknek és sajtótájékoztatóknak ad otthont. Helyszínként szolgál majd a határozat-tervezetekről szóló tárgyalásoknak, a jelentések mérlegelésének és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális kötelezettségvállalások végrehajtásában elért előrehaladás értékeléséne

A konferencia ideiglenes napirendje két nagy témakör köré épül:

A Biodiverzitási Egyezmény működésével kapcsolatos szervezeti és pénzügyi kérdések

A Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer végrehajtásának értékelése

• erőforrás-mobilizáció és finanszírozás,
• a pénzügyi mechanizmus működése,
• a globális előrehaladás felülvizsgálata,
• a monitoring- és indikátorrendszer fejlesztése,
• őslakos és helyi közösségek szerepe,
• digitális genetikai információk (DSI),
• kapacitásépítés, tudástranszfer és együttműködés,
• kommunikáció, oktatás és szemléletformálás. [cbd.int]

ESG és vállalati szempontból a legfontosabb napirendi pontok:

• globális előrehaladás felülvizsgálata a Kunming-Montreal Keretrendszer céljai felé;
• monitoring keretrendszer és mutatószámok, amelyek később a vállalati biodiverzitási jelentésekre is hatással lehetnek;
• erőforrás-mobilizáció és finanszírozás, vagyis honnan érkeznek a természetvédelmi célok megvalósításához szükséges források;
• digitális szekvencia-információk (DSI) kezelésének szabályozása;
• kapacitásépítés, tudományos-technikai együttműködés és tudásmenedzsment, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a fenntarthatósági és ESG-programok gyakorlati megvalósításához.

A COP-17 ideiglenes napirendjének központi kérdése, hogy a világ hogyan halad a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer 2030-as céljai felé, és milyen finanszírozási, mérési, kormányzási és végrehajtási eszközök szükségesek a biodiverzitás-vesztés megállításához

Magyarország és a hazai vállalatok számára különösen fontos üzenet, hogy a fenntarthatósági elvárások fókusza egyre inkább a biodiverzitás és a természeti tőke irányába mozdul el. A jövőben várhatóan nő a természetre gyakorolt hatások mérésének, a kapcsolódó adatszolgáltatásnak és a természetpozitív megoldások alkalmazásának jelentősége.

A konferencia várható döntései hatással lehetnek:

• az uniós és hazai biodiverzitási célokra,
• a természetvédelmi és helyreállítási finanszírozásokra,
• az agrár- és vízgazdálkodási politikákra,
• valamint az ESG- és fenntarthatósági jelentési követelmények további fejlődésére.

A következő években a versenyképes és jövőálló működés már nem csupán a klímacélok teljesítéséről szól, hanem a természeti erőforrásoktól való függőségek és a biodiverzitásra gyakorolt hatások tudatos kezeléséről is. Ez a szemlélet pedig várhatóan fokozatosan beépül a szabályozási, finanszírozási és vállalatirányítási rendszerekbe. -Safegreen-