Paradigmaváltás szükségessége a városi biztonság értelmezésének megközelítésében

Danielisz Béla

Igazgatás-és bűnmegelőzési szervező, c. főiskolai docens

"Ha le akarjuk győzni a ránk leselkedő veszélyt, először fel kell ismernünk, hogy válságban vagyunk."   Al Gore(2006,)

A város jogi, gazdasági, építészeti fogalmakkal jól meghatározható egység. Kulturális, szociológiai, (köz)biztonsági hatása vitathatatlan és megkerülhetetlen. A város az emberiséggel majd egyidős, képzeletünkben a biztonsághoz társuló fogalom. A város, mint idealizált képzet a mai napig ható filozófiai megközelítéseket generált. Az ideális város megteremtésének ideája együtt járt a tökéletes emberi társadalom meghatározásának és megteremtésének elképzelésével. A máig ható és ma is létező holisztikus megközelítések segítenek megragadni a város működésének lényegét. A biztonság újraértelmezésénél is ilyen holisztikus, interdiszciplináris megközelítés szükséges.

A történelem során kis hatalmi központokból napjainkra mega- sőt giga poliszokká növekedtek a városok, s ez a folyamat nem csillapodik, hanem fokozatosan gyorsul: egyes előrejelzések szerint 2050-re az emberiség nagyobbik fele városokban fog élni! Ennek elsődleges oka a globális felmelegedésből adódó klímaváltozás. Jelentős területek válnak élhetetlenné a vízhiány, elviselhetetlen hőség, vagy éppen a tengerszint emelkedése miatt.

Mindezek fokozottan jelennek meg a városi infrastruktúrák leterheltségében, biztonsági problémákat okozva. A városi biztonság fogalomrendszerének átértékelésére, kiegészítésére van szükség az új kihívások tükrében!

.................................Városainkat a globális felmelegedésből fakadóan számos természeti – ökológiai katasztrófahelyzet veszélyezteti. Az épített környezet alkalmatlansága ugyan olyan súllyal esik latba, mint az emberi alkalmazkodóképesség megléte vagy hiánya.

A globális felmelegedésből fakadó éghajlat változás hogyan befolyásolja a magyar városok helyzetét?

A nemrégiben közzétett Crowther Lab által készített tanulmány bemutatja azokat a klimatikus változásokat, melyek várhatóak 2050-ig. Néhány példa: Madrid éghajlata Marrakeshéhez lesz hasonlatos, London időjárása Barcelonához fog hasonlítani, míg Stockholmban a jelenlegi budapesti éghajlatot élvezhetik az emberek. Budapesté pedig Szkopje időjárásával lesz azonos.

Mindezen megállapítások természetesen az eddigi adatokból következő prognózisok. Bizonyára lesz némi eltérés, akár pozitív, akár negatív irányba. Egy azonban bizonyosnak tekinthető, a globális felmelegedésből adódó éghajlati változásokra, extrém időjárási körülményekre készülni kell.

Lényegesek azok a modell programok, amelyek lehetővé teszik hosszú távú prognózisok elkészítését, ezzel is elősegítve a felkészülést vagy megelőzést.

Az épített környezet felkészítése a változásokra, illetve egyes változások hatásainak mérséklése alapvető feladat és természetesen megváltozott közgondolkodást igényel. A lakótelepi hőkatlanok káros következményeinek csökkentése, illetve ezek előkészítése fontos feladat

.........................................A közelmúltban újszerű kriminológiai kutatások foglalkoznak a hőség és bűnözés kapcsolatrendszerével. (Kilian Heilmann, Matthew E. Kahn,2019, tanulmány) Los Angeles évtizednyi hőmérsékleti és bűnözési adatait tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy 29,4 C fok felett 2,2% nő a bűnesetek száma, az erőszakos bűncselekményeké pedig 5,7%-al. Természetesen ezek az összefüggések még további kutatásokat igényelnek. Az azonban egyértelmű, hogy a klímaváltozás okozta hőterhelés nagyon egyenetlenül oszlik el a társadalom /városlakók különböző rétegei között. Az egyenlőtlenség csökkentése városi önkormányzati beruházásokkal jelentősen csökkentheti a közbiztonsági veszélyek számát!

Budapest vonatkozásában a klimatikusan kritikus területeket célszerű számba venni, és közbiztonsági szempontok alapján is részletesen vizsgálni. Mindez természetesen csak kicsiny része az egész feladatrendszernek, de tudjuk, a közbiztonság a közbizalom egyik jelentős tényezője.

.................................Ahogyan a biztonság fogalma jelentős változáson esett át alig egy évtized alatt, úgy szükséges a városi biztonság fogalomkörének részbeni újragondolása és az eddigi biztonsági szempontok kiegészítése is. Jelen tanulmány keretében azonosítottuk azokat a fő veszélyforrásokat, amelyek eddig nem, vagy csak periférikus szempontként jelentkeztek a városi biztonság definiálásánál. A globális felmelegedésből adódó extrém időjárási hatások felmérése, helyes felismerése, a veszély mérséklése és elhárítása új szempontként jelentkezik. A mind teljesebb megoldás kidolgozásához szükséges egy holisztikusabb, interdiszciplináris szemléleti megközelítés, és feltétlenül számításba kell venni a város társadalomalakító, megtartó és főképp változtató hatását. A biztonság komplex, a városi biztonság egymással összefüggő alrendszerek konvergenciája, melyek biztosítják a folyamatos és zavartalan működést. Mindezeket szükséges a természeti erők normálistól eltérő működésére felkészíteni, és lehetőség szerint egyes negatív hatásokat mérsékelni!

A teljes tanulmány elolvasható:  Belügyi Szemle Évf. 68 szám 1 (2020)-Tanulmányok- 2020-01-15