Teronauta - Biztonság

Safegreen   

kapocs a biztonság és fenntarthatóság között

Biztonsági minimum©[1]

A politika fő feladata a közjó szolgálata, mely az államok szerveződésének elsődleges prioritása. A közjó mindazon elvek, tényezők, cselekvések összegződése, melyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy élhető társadalmakat hozzanak létre és működtessenek. A biztonsági minimum biztosítása az állam elsődleges feladata, a közjó megteremtésének alapvető pillére.

A biztonsági minimum mindenkit megillet, s garantált megléte alapvetően egyenlő mértékben szolgálja a társadalom tagjait. Természetesen a biztonsági igények és anyagi javak egyenlőtlenül oszlanak el az emberek között, ezért mód és lehetőség van arra, hogy a többlet igényeket, többlet anyagi javak ráfordításával megvásárolják. Ez a gazdasági javak egyenlőtlen eloszlásából fakadó determináció. Okszerűen következtethetünk azonban arra, hogy az igazságos társadalmak, melyek a közjó megteremtésének érdekében cselekednek, kötelességüknek érzik a biztonsági minimum garantálását az erre hivatott állami és önkormányzati szervek közreműködésével.

A biztonsági minimum eszközrendszere elsősorban a jogszabályokon keresztül nyilvánul meg. A jogilag szabályozott intézmények működése tölti meg tartalommal, és a társadalom tagjainak visszajelzései igazolják meglétét vagy hiányosságait.

Az állam kiemelt funkciója az ország külső-és belső védelmének biztosítása, mely biztonsági és védelmi stratégiákon keresztül valósul meg. Ezeket a veszélyeket azonban nem szűkíthetjük csupán katonai vagy fegyveres fenyegetések azonosítására. Egészségügyi katasztrófák éppúgy keletkezhetnek, mint természeti vagy ipari veszélyhelyzetek. Mindezek hatékony megelőzése, elhárítása vagy kárenyhítése alapvetően hozzájárul a biztonsági minimum tartós szintjének biztosításához.

Településeink biztonságának védelme szintén azon kötelességek közé tartozik, mely a polgárok védelmét szolgálják. A városban/településen működő alrendszerek együttműködése nélkülözhetetlen az élhető város fenntartásához és működtetéséhez. Egy város (település) működtetése olyan komplex biztonsági megközelítést igényel, mely magas fokú szervezési, vezetési ismereteket és készségeket feltételez és igényel, rendszeres kockázatelemzésen alapuló tervezést, valamint egy "Autonóm Biztonsági Rendszer" létrehozását és folyamatos fejlesztését.

A városi működésnek vannak szükséges és lehetséges elemei. Az előbbiek a kötelezően ellátandó feladatok, az utóbbiak az önként vállaltak. Láthatunk tradicionalista városvezetést, mely nem lép ki saját komfort zónájából és megelégszik az üzemeltetés módszertanával. Ezzel szemben az evolucionista vezetés elébe megy a problémáknak, elemzi a lehetséges forgatókönyveket, és megelőző intézkedéseket hoz, fejlesztéseket végez. Természetesen találkozhatunk a két megközelítés között sodródó működtetéssel (irány nélküli – directionless) is.

A településbiztonság egy tudatos cselekvés során befolyásolható, alakítható helyzet, melyet egy adott időpontban fennálló városi biztonság elemeinek aktuális állapota határoz meg, és a település biztonságát érintő fenyegetések, veszélyek elhárítása érdekében tett védelmi intézkedések közötti egyensúlyi viszonnyal minősíthető".[2]

A biztonsági minimum biztosítása hálózatok folyamatosan bővülő együttműködését feltételezi, melyben partnerség és szolidaritás működik. Minden egyes elem hatással van a másikra, s a feltételek változásával a rájuk adott válaszoknak is változniuk kell. Ez a kényszer nagyfokú rugalmasságot és autonómiát igényel a végrehajtók részéről. A kreativitás alapvető a változó feltételek felismeréséhez és a korrekció elvégzéséhez. Ez esetben az információ áramlás a végrehajtástól halad a jogszabály alkotók irányába.

Konrad Lorenz az 1970-es évek elején nyolc pontban azonosította az emberiség "halálos" bűneit.

• Túlnépesedés
• Az élettér pusztulása
• Versenyfutás önmagunkkal
• Az érzelmek fagyhalála
• Genetikai összeomlás
• A tradíciók lerombolása
• A dogmák ereje
• Az atomfegyverek

Ha jól megfigyeljük, ezek mindmáig igazak, és továbbra is veszélyt rejtenek az emberiség számára. Elvenni nem nagyon tudunk belőle, de hozzátenni igen. Ha a biztonsági minimum szükségességét a lokálistól a globális felé terjesztjük ki, akkor láthatjuk, hogy mindezen társadalmi kérdésekre történő érdemi válaszadás hozzájárulhat ahhoz, hogy a 8 milliárdnyi[3] földlakó jobb és biztonságosabb körülmények között élhessen.

Az állam igazságos működésének alapja, hogy megteremtse a polgárai számára a biztonsági minimumot.

Biztonságosnak nevezhetjük a települést, ha a rendelkezésre álló erőforrások biztonságtudatos felhasználása, és a biztonsági alrendszerek igényeinek folyamatos kielégítése jellemzi a működését.

Település biztonság: konvergáló alrendszerek folyamatos működése.

Nemzeti biztonság: külső fenyegetettségek felmérése, elhárításukra tett állami intézkedések.

Kritikus infrastruktúra: működése és termékei – azaz az alapvető szolgáltatások, létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához szükséges eszközök és rendszerek. (eü, biztonság, gazdasági, szociális jólét.)

Társadalmi rendszerek: Egészségügy, oktatás, szociális ellátás, élet és vagyon biztonság, megélhetés biztonsága, gazdasági egységek

Biztonsági minimum: A társadalom minden tagjának, intézményének és szervezetének á t l a g o s veszélyekkel és fenyegetettséggel kell szembenéznie, ezért a védelmi mechanizmusok teljes körűek, és ezek mindenkit bárminemű megkülönböztetés nélkül, egyformán óvnak.

A b i z t o n s á g i m i n i m u m a "Jó állam" esszenciája!

"Minden gyakorlati dologban a konkrét igazság mellett kell maradni, arra kell törekedni, hogy mindenki megértsen bennünket, de nemcsak érthetőnek, hanem meggyőzőnek is kell lennünk, de nem a puszta (logikai) következtetés lépései révén, hanem a dolgok természetéből kiindulva, azok helyes szemlélete által." Clausewitz

Hogyan hat a globális felmelegedés a településbiztonságra?

Sokféle megközelítés létezik a városok definícióját, funkcióját illetően. Sokan filozofikus aspektusból tekintenek rá, de nem ritka az élettan területéről vett hasonlatok sokasága sem. Kétségtelen tény azonban, bármely irányból közelítünk is az emberiség egy régi bölcsőjét látjuk. Ezek már a történelem hajnalán feltűntek, kereskedelmi, gazdasági központokként, vallási, uralmi székhelyekként, hol a szabadság, hol az elnyomás szimbólumaiként.

A korszerű város kialakulása számos tényezőtől függ, melyek a társadalmak minden szegmensét átfogják. Az emberiség jelentős urbanizációs folyamaton megy keresztül, mely a mai napig tart. Ezek a folyamatok nem minden zökkenő nélkül zajlanak, s több esetben akár ökológiai katasztrófák is kísérhetik őket. Ha a település infrastruktúrája nem tud lépést tartani a beáramló embertömeggel nem beszélve az igazgatási és egyéb alrendszerek fejlesztéséről súlyos az életminőséget alapvetően befolyásoló. lerontó tényezőkkel szembesülhetünk. Ahogy említettük a folyamat a mai napig tart, egyre több és több embert bevonzva az urbanizálódott térségekbe. Ennek csak részben oka a vidék elszegényedése, az erőforrások kimerülése, vagy háborús, polgárháborús helyzet. Sokan védelmet, biztonságot remélnek a városi környezettől, a felemelkedés esélyét és reményét. A környezeti terhelés azonban gyakran olyan magasra szökik, hogy maga a település kerül veszélybe.

A globális felmelegedés folyamata, mely egyaránt sújtja a humán és mesterséges infrastruktúrát, nem tesz különbséget település és település között. Mindnek felerősíti a negatív hatásait és gyengíti az élhetőséget. Amikor a fenntarthatóság szempontrendszere elenyészik vagy egyáltalán nem létezik, akkor a biztonság szintje is jelentősen csökken.

''A város legfontosabb funkciója, hogy a hatalmat formává, az energiát kultúrává, az élettelen anyagot eleven művészi jelképekké, a biológiai újratermelést pedig társadalmi kreativitássá alakítsa át……………………A város elválasztja, eltávolítja az embert a természettől, ugyanakkor viszont beköti, bekapcsolja a világegyetembe azzal a folyamatosan bővülő tudással, amelyet szintén a város hoz létre. '' (Mumford, L. 1985)

A globális felmelegedés okozta klímaváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amely az emberiség előtt áll. Egy, az Egyesült Államokban született korábbi tanulmány egyenesen nemzetbiztonsági kérdésnek minősíti a klímaváltozás okozta problémákat.

Három alapvető változás, amely a folyamatokkal összefüggésben jelentkezik:

• Az óceánok, tengerek vízszintjének emelkedése, ezáltal vízparti területek tűnnek el, városok kerülnek víz alá.
• Az elsivatagosodás következtében jelentős néptömegek kényszerülnek elindulni új, élhető területek felé.
• Mindezekkel párhuzamosan jelentős ivóvízhiány lép fel akár a fejlett országok területein is.

Mindhárom változás olyan súlyú, hogy alapvetően képesek lesznek megváltoztatni az eddigi életvitelünket.

A Notre Dame-i Egyetem kutatói több évvel ezelőtt készítették el a globális alkalmazkodási indexet (Notre Dame Global Adaptation Initiative – ND-GAIN), amely azt hivatott megmutatni, melyik országban mennyi esélyünk lenne túlélni a változást.[4] Mint látható ez a mai napig érvényes megállapításokkal bír.

A felmérés eredményéből az Eco Experts készített térképet, melyen minél zöldebben jelölt egy ország, annál jobb a "túlélési esély"-e.

A globális változásokon túl, amelyek kezelése a világ országainak összefogását igényelné, a lokális problémák megoldása a helyi kormányok, kisebb léptékben az önkormányzatok (akár regionális módon történő) feladata.

Vízkészletek megóvása, megújuló energiaforrások alkalmazása, napelemek fokozott alkalmazása és természetesen a káros anyag kibocsájtás szintjének radikális korlátozása azok az alapvető feladatok, amelyek elvégzése eredményre vezethet.

Településeink infrastruktúrája fokozott terhelésnek van kitéve, akár a kiemelkedő hőmérsékletet, akár a nagy mennyiségű esőzéseket tekintjük. A hőingadozások és azok extrémitása komoly károsító tényezőként jelentkeznek az utak, hidak, vasúti pályák fenntartása esetében is. A lakóházak szerkezetére is fokozottan kell figyelni, főképp a földmozgásoknak kitett vidékeken, de az egyéb hatások is jelentősek. Ilyenek például a fokozódó légköri mozgások, helyben kialakult tornádók, viharos erejű szelek stb.

Az embereket érő terhelésekről főképp az orvosmeteorológia tesz jelentős megállapításokat. Akár hőség, akár hideg – ezek egyaránt fokozhatják a meglévő egészségügyi problémákat, hiszen az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik az új éghajlati körülményekhez. Az évszakok "eltűnését", átmenet nélküli változásokat szintén nehezen tűri a szervezet. (gondoljunk csak az évenkénti óra állítás kedvezőtlen élettani hatásaira az érzékenyebbek esetén).

A településbiztonság, ahogyan utaltunk rá, egy több elemű rendkívül összetett struktúra működésének az eredménye. Minden egyes elem hatással van a másikra és végső soron az itt élők életminőségére és komplex biztonságára. A rendkívüli időjárási körülmények hatnak az egyes elemekre és ezek kölcsönhatásban vannak más tényezőkkel akár a kritikus infrastruktúra alkotóelemeivel is. A várostervezésnek, városépítészetnek komoly feladatai vannak a hatások mérséklésében akár megelőzésében is. (Természetesen itt világméretű tendenciákról beszélünk, de minden egyes elem jótékony hatással van a megelőzés, elhárítás, enyhítés probléma körére.)

A legjobb példa a városi hőkatlanok kedvezőtlen hatásainak csökkentése, zöldfelületekkel, parkokkal, hűtött pontok kialakításával. A városi vezetéseknek tudatos tervező és szervező munkát kell folytatniuk a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében.

A Safegreen alapgondolata, hogy az élhetőség alapvető kritériuma a fenntarthatóság és a biztonság. 

Szorosan összefüggő feltétel rendszerekről beszélünk, melyek befolyásolják a globális körforgást, ezért ennek tudatában, az ökológiai kéznyom fontosságának szellemében kell cselekednünk!

[1] Copyright: Sikó Ildikó- Danielisz Béla

[2] Danielisz B.–Dr. Tóth F. (2007): Városi Biztonság kiindulási modellje idézi: Biztonságos város, kézikönyv a városi bűnmegelőzés lehetőségeiről 17. old.

[3] https://transtelex.ro/kozelet/2022/11/15/8-milliard-lakos-fold

[4]https://hvg.hu/tudomany/20180605_globalis_felmelegedes_klimavaltozas_eghajlat_valtozas_veszelyeztetett_orszagok_lista_magyarorszag