Teronauta - Fenntarthatóság

A fenntarthatóság körforgása

Ha időszámításunk előtti sétára indulunk, számos alkotásra bukkanhatunk, melyek még ma is titokzatosak, rejtélyesek és vonzóak, ezért méltán nevezzük őket csodának. A korai emberiség alkotásai ezek, melyekből erőt, ihletet meríthetünk/meríthetnénk arra, hogy milyen örökséget hagyjunk az utánunk következő generációkra. Emlékművek, amelyek az ember nagyszerűségéről, kreativitásáról és páratlan tudásáról tanúskodnak. 

Az eltelt évezredek alatt megtöbbszöröztük tudásunkat, technikai lehetőségeinket, de meghaladtuk-e az ókori emberek gondolkodásának emelkedettségét, amikor eltervezték és létrehozták ezeket a páratlan csodákat? Egyes esetekben igen, másszor azonban koránt sem, mert az emberiség egy része uralni vágyik a természetet, nem pedig egyenrangú félként harmóniában élni azzal.

A természet erőit hasznosítani lehet ugyan, de uralni lehetetlen. Mégis, újra és újra elkövetjük ugyanazon hibákat, olyan dolgokat, melyek legtöbbször fenyegetést, veszélyt jelentenek az élővilág számára. Napjainkban mit tudunk felmutatni, amikor a fenntarthatóság ellenpéldáit keressük? Biztonsági kihívásokat, melyeket el kell hárítani, mielőtt végzetes katasztrófát okoznának. A világ legnagyobb szemétgyűjtő helyei nem feltétlenül hagyományos értelemben vett szeméttelepek, hanem inkább olyan területek, ahol a hulladék felhalmozódása jelentős környezeti problémákat okoz. Lássunk néhányat:

• Nagy Csendes-óceáni Szemétfolt: A legnagyobb tengeri szemétlerakó a világon, amely a Csendes-óceán északi részén található. Becslések szerint több, mint 1,6 millió négyzetkilométeres területet fed le, és főként műanyag hulladékból áll.
• Dharavi, Mumbai (India): A világ egyik legnagyobb nyomornegyede, ahol a hulladékkezelés súlyos problémákat okoz. A hatalmas mennyiségű szemét nem csak a lakók egészségét veszélyezteti, hanem a környezetet is szennyezi.

• Agbogbloshie, Accra (Ghána): Az egyik legnagyobb e-hulladéklerakó, ahol a fejlett országokból származó elektronikai hulladékot bontják le. Ez a folyamat rendkívül mérgező anyagokat szabadít fel, amelyek fertőzik a levegőt, a talajt és a vizeket.

• Matanza-Riachuelo folyó, Buenos Aires (Argentína): A folyó a világ egyik legszennyezettebb vízi útja. Az ipari és háztartási hulladékok miatt a vízben magas a nehézfémek és más mérgező anyagok koncentrációja.
• Citarum folyó, Nyugat-Jáva (Indonézia): Egy másik folyó, amely kiemelten veszélyeztetett. A textilgyárak és egyéb ipari létesítmények által kibocsájtott hulladékok miatt a vízben itt is magas a vegyi anyagok és más szennyező anyagok koncentrációja.
• Kabul folyó, Kabul (Afganisztán): A háború és a szegénység miatt a hulladékkezelés nem megfelelő, ami a folyó megmérgezéséhez vezetett.

• Delta del Niger (Nigéria): Az olajipar által okozott szennyezés súlyos környezeti károkat eredményezett a Niger-delta területén.

A biztonsági kihívások (security challenges) felismerése a közösségek jelentős autonómiáját feltételezi, melyek cselekvő egységben képesek tenni azért, hogy biztonságosabbá váljon településük, szűkebb és tágabb környezetük. Az autonómia a cselekvés szabadsága és a kreativitás velejárója, mikor az egyének közös érdekük alapján, azokat felismerve cselekszenek. Így válhat az ökokéznyom tudatos ökolábnyom korlátozássá.