Kitekintés Föld-utazó Ökoszisztéma Win-win ESG Compass Zöld módszertan Bölcs gondolatok Cél és feltétel AI-Technológia Igazságok

Mi történt Törökországban?

A 2026-os egy igen jelentős környezetpolitikai év! Egy évben került sor három riói egyezmény konferenciájára. A RIO TRIO a 2026-os év hármas pillére: a föld, a természet és a klíma egyetlen, összehangolt globális évadban lép színpadra. Ulánbátor, Jereván és Antalya három külön világ, mégis egy történet – a helyreállítás, a védelem és a cselekvés története.

  • UNCCD COP17 – Ulaanbaatar, Mongólia (sivatagosodás, földdegradáció)
  • CBD COP17 – Jereván, Örményország (biodiverzitás)
  • UNFCCC COP31 – Antalya, Törökország (klíma)

Ez a hármas együtt alkotja a RIO TRIO / Triple COP egységet., melyből két konferencia korábban már lezajlott:

  • 2026 augusztusában Mongólia fővárosa, Ulanbator adott otthont a világ egyik legfontosabb fenntarthatósági és biztonsági csúcstalálkozója, az ulanbatori COP17, az ENSZ Sivatagosodás Elleni Egyezményének (UNCCD) 17. Konferenciájának. A konferencia inkább fél-sikerként volt értékelhető: a végrehajtás terén előrelépést hozott, azonban a diplomáciai kompromisszumok egy részét a következő fordulókra hagyta.
  • Az örményországi JerevánCOP17 konferencia volt az első globális áttekintés a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer (KMGBF) "A Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény"-ének végrehajtásáról.A COP17 konferencia legnagyobb eredménye a problémák természetének politikai felismerése, és hogy a természetvédelem ügyét egyre szorosabban kapcsolja össze a gazdaságpolitikával, a pénzügyi ösztönzőkkel, a technológiával és a társadalmi biztonsággal. Míg legnagyobb hiányossága a vállalások és a tényleges végrehajtás közötti egyensúlyvesztés.

2026. november 9-től a figyelem Törökországra, az UNFCCC COP 31 antalya-i konferenciájára irányult.

A COP31 alkalmat adott arra, hogy a nemzetközi közösség számot vessen az elmúlt évtized eredményeivel és kudarcaival. Ez egy globális platform, amely összefogja a kormányokat, pénzügyeket, vállalkozásokat és civil társadalmat, hogy a klímakötelezettségeket cselekvéssé alakítsák. Egyben a nemzetközi klímapolitika egyik legfontosabb éves eseménye: itt tárgyalják az államok, hogyan lehet lassítani a globális felmelegedést, alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, és finanszírozni az ehhez szükséges intézkedéseket.

A kérdés már nem pusztán az volt, mit kellene tenni, hanem az, hogy a világ képes-e a vállalásokat tényleges intézkedésekké alakítani?

A válaszok azonban még váratnak magukra

A COP31 nem egyszerűen egy környezetvédelmi konferencia. volt: egyre inkább gazdasági, energetikai, geopolitikai és biztonságpolitikai érdekek ütközőterepe is.. Mind ezt jól mutatja az AFP tudősítása a pénteki zárónapról. E szerint a péntek késő este összehívott záróülés – jóval a csúcstalálkozó hivatalos befejezési ideje után – jóváhagyott néhány technikai kérdést, de a szélesebb politikai megállapodás még nem született meg.

"Közel vagyunk a célvonalhoz, de még nem tartunk ott" – mondta a COP31 elnöke, Murat Kurum, Törökország környezetvédelmi minisztere a plenáris ülésen.  

Mi akadályozza a zárónyilatkozat elfogadását?

A legfőbb akadály a fosszilis energiahordozók kérdése. A záródokumentum tervezetéből a csütörtöki változatra kikerült a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésére vagy korlátozására tett utalás, így a nyilatkozat éppen a konferencia legfontosabb céljáról hallgat. Egyre több ország – a Carbon Brief szerint péntekre már 23 – követeli a fokozatos kivezetést, az olajtermelő országok viszont lassítanák a folyamatot.

A második gond a  finanszírozás kérdése: a tervezetből eltűnt a fejlődő országok alkalmazkodását segítő 120 milliárd dolláros finanszírozási cél is, a gazdag országok felajánlásait pedig sokan kevésnek tartják. Panama emellett vétóval fenyeget, mert a kőolaj-kitermelés felső határát és az ENSZ éghajlattudományi jelentéseire épülő klímapolitikát követeli. Mivel a döntésekhez jelenleg minden országnak egyet kell értenie, akár egyetlen tiltakozás is megakaszthatja az elfogadást.

Az Európai Unió a tárgyalásokon a szigorúbb fellépés oldalán áll: az EU határozottabban lép fel, és egyre több uniós miniszter kifogásolja, hogy egyes EU-n kívüli országok nem tesznek eleget a klímavédelemért, miközben az uniós vállalatoktól és polgároktól komoly környezetvédelmi elvárásokat kérnek számon.

Nehezíti a helyzetet, hogy egyes olajexportőrök és Kenya a következő IPCC-jelentés késleltetését szorgalmazzák, ami tovább mélyíti a bizalmatlanságot a felek között. 

A tárgyalások még tartanak, így a végkimenetel nyitott.



Visszatekintés

UNFCCC COP31 

az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének konferenciája

2026. november 9–20.

Antalya, Törökország

A párbeszédtől a konszenzusig, a konszenzustól a cselekvésig.


A 2026-os egy igen jelentős környezetpolitikai év! Egy évben kerül sor három riói egyezmény konferenciájára. A RIO TRIO a 2026-os év hármas pillére: a föld, a természet és a klíma egyetlen, összehangolt globális évadban lép színpadra. Ulánbátor, Jereván és Antalya három külön világ, mégis egy történet – a helyreállítás, a védelem és a cselekvés története lesz.

  • UNCCD COP17 – Ulaanbaatar, Mongólia (sivatagosodás, földdegradáció)
  • CBD COP17 – Jereván, Örményország (biodiverzitás)
  • UNFCCC COP31 – Antalya, Törökország (klíma)

Ez a hármas együtt alkotja a RIO TRIO / Triple COP egységet., melyből két konferencia már lezajlott:

  • 2026 augusztusában Mongólia fővárosa, Ulanbator adott otthont a világ egyik legfontosabb fenntarthatósági és biztonsági csúcstalálkozója, az ulanbatori COP17, az ENSZ Sivatagosodás Elleni Egyezményének (UNCCD) 17. Konferenciájának. A konferencia inkább fél-sikerként volt értékelhető: a végrehajtás terén előrelépést hozott, azonban a diplomáciai kompromisszumok egy részét a következő fordulókra hagyta.
  • Az örményországi JerevánCOP17 konferencia volt az első globális áttekintés a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer (KMGBF) "A Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény"-ének végrehajtásáról.A COP17 konferencia legnagyobb eredménye a problémák természetének politikai felismerése, és hogy a természetvédelem ügyét egyre szorosabban kapcsolja össze a gazdaságpolitikával, a pénzügyi ösztönzőkkel, a technológiával és a társadalmi biztonsággal. Míg legnagyobb hiányossága a vállalások és a tényleges végrehajtás közötti egyensúlyvesztés.

2026. november 9-től a figyelem Törökországra, az UNFCCC COP 31 antalya-i konferenciájára irányul.

A COP31 alkalmat ad arra, hogy a nemzetközi közösség számot vessen az elmúlt évtized eredményeivel és kudarcaival. Ez egy globális platform, amely összefogja a kormányokat, pénzügyeket, vállalkozásokat és civil társadalmat, hogy a klímakötelezettségeket cselekvéssé alakítsák. Egyben a nemzetközi klímapolitika egyik legfontosabb éves eseménye: itt tárgyalják az államok, hogyan lehet lassítani a globális felmelegedést, alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, és finanszírozni az ehhez szükséges intézkedéseket.

A COP31 nem egyszerűen egy környezetvédelmi konferencia. Egyre inkább gazdasági, energetikai, geopolitikai és biztonságpolitikai érdekek ütközőterepe is. A kérdés már nem pusztán az, mit kellene tenni, hanem az, hogy a világ képes-e a vállalásokat tényleges intézkedésekké alakítani?

Előzmények

A 2026. június 8–18-i bonni klímatárgyalásokon több kulcskérdésben, különösen az alkalmazkodás finanszírozásában és a kibocsátáscsökkentés előmozdításában nem született megállapodás, ugyanakkor a technológiai támogatás és az igazságos átmenet egyes eljárási kérdéseiben előrelépés történt; a fő viták rendezése a COP31-re maradt.

Szeptember 16-án Genfben, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) székházában a COP31 elnökjelöltje a tudományos adatokra, korai riasztásokra és ellenálló képességre épülő végrehajtást helyezte előtérbe.

Október 5–6-án Tuvalun vezetői találkozót, majd október 7–8-án a fidzsi Nadiban miniszteri Pre-COP-egyeztetést tartottak a csendes-óceáni előkészítő eseménysorozat keretében. Ezek célja a szigetországok sérülékenységének bemutatása, az 1,5 °C-os cél, az óceánvédelem és a klímafinanszírozás előtérbe helyezése, valamint az antalyai tárgyalások politikai előkészítése volt; az előkészítő közlemények célokat rögzítettek, nem végleges COP31-megállapodást. 

COP31: az innovatív Törökország–Ausztrália partnerségi modellre épülő konferencia

Murat Kurum - Törökország környezetvédelmi, urbanizációs és klímaváltozási minisztere, a török fél képviselője, a COP31 elnökjelöltje. Törökország a házigazda és a politikai konferenciaelnökség házigazdája.

Chris Bowen - Ausztrália klímaügyi minisztere, aki a megállapodások tárgyalási folyamatának elnöki feladatait látja el.

Ez egy különleges török–ausztrál kompromisszum eredménye.

A COP31 magában foglalja a Vezetői Csúcstalálkozóját (Antalya Leaders' Summit) 2026. november 11-én és 12-én) vezető kormányzati képviselők részvételével,,  amikor a hivatalos országos nyilatkozatok megtételére kerül sor, bemutatják a klímaintézkedésekhez kapcsolódó előrehaladásuk eredményeit, valamint meghatározzák a további célokat és prioritásokat.

A konferencia legfontosabb napirendi témái

Klímafinanszírozás

Mennyi pénzt biztosítanak a fejlett országok a fejlődő országoknak? Ki viseli az éghajlatváltozás következményeinek költségeit? Hogyan működjön a klímaváltozás okozta károk megtérítésére létrehozott alap?

Fosszilis energiahordozók kivezetése

Hogyan lehet végrehajtani a korábbi COP- konferenciákon vállalt átmenetet a fosszilis energiahordozóktól? Ez különösen érzékeny kérdés az olaj- és földgázexportőr országok számára.

Alkalmazkodás és reziliencia

Hogyan készüljenek fel az országok az elkerülhetetlen éghajlati hatásokra? Ide tartozik:

  • az árvíz- és aszálykockázat kezelése;
  • a városok hőterhelésének csökkentése;
  • az élelmiszer- és vízbiztonság;
  • a korai előrejelző rendszerek;
  • az infrastruktúrák ellenálló képessége.

Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

A párizsi megállapodás nemzeti vállalásainak (NDC-k) teljesítése, illetve azok végrehajtó szintjének emelése.

Technológiai együttműködés

Megújuló energiák, energiatárolás, energiahatékonyság, klímatechnológiai fejlesztések és technológiatranszfer.

Természetvédelem és klímavédelem összekapcsolása

Az ökoszisztémák, erdők, vizes élőhelyek, tengeri környezet és biodiverzitás védelme.

Három törésvonal, melynek előjele volt a 2026. júniusi bonni klímatárgyalások kimenetele is, ahol többek között a klímavédelem finanszírozása és a végrehajtás feltételei körül alakult ki patthelyzet. 

  • ·Fejlett és fejlődő országok: a fejlődő államok szerint a történelmi kibocsátásért nagyobb felelősséget viselő gazdag országoknak kellene többet fizetniük.
  • Energiaexportőrök és klímavédelmi ambíciók: az olaj- és földgáztermelő országok gazdasági érdekei gyakran ellentétesek a gyors energetikai átmenettel.
  • Vállalások és végrehajtás: egyre nagyobb a szakadék a politikai nyilatkozatok és a tényleges intézkedések között.

Egy Safegreen szempontból különösen érdekes összefüggés

A konferencia egyik legfontosabb, de a hagyományos klímapolitikai megközelítésben gyakran háttérbe szoruló kérdése a klímareziliencia és a biztonság összekapcsolása.

A klímaváltozás nem csupán környezetvédelmi probléma. Hatással van a vízbiztonságra, az élelmezésre, a közegészségügyre, a migrációra,a kritikus infrastruktúrákra és a közbiztonságra is.

Ezért érdemes  a COP31-et a következő három szempont együttes vizsgálatával követni:

  • Fenntarthatóság: hogyan biztosítjuk a természeti és társadalmi rendszerek hosszú távú működőképességét?
  • Élhetőség: milyen környezetet hagyunk a következő generációkra?
  • Biztonság: hogyan védjük meg a társadalmakat az éghajlati kockázatoktól?

A Safegreen alapelveinek tágabb, a nemzetközi klímapolitikai gondolkodással is párbeszédbe lépő vonatkozásai új összefüggésekre is ráirányíthatják a figyelmet, ahol a Safegreen alapgondolatai a nemzetközi klímapolitikai diskurzus egyes törekvéseivel kapcsolódnak össze.