Kitekintés Föld-utazó Ökoszisztéma Win-win ESG Compass Zöld módszertan Bölcs gondolatok Cél és feltétel AI-Technológia Igazságok

Közterületi biztonság- Terek és jelenlét

Térhasználati minták modellezése


A terek üzennek

Megmutatják, hol tartózkodunk szívesen, merre mozgunk, és mely helyeket kerüljük el. A térhasználat visszatérő mintázatai nem csak a közösségi életet rajzolják ki, hanem a biztonságról is árulkodnak. A figyelmesen tervezett és gondosan működtetett terek erősítik a jelenlétet, a bizalmat és az egymásra figyelést.

A térhasználati mintázatok szakmai háttere

A közterek használata nem véletlenszerű folyamat. A városkutatás, a környezetpszichológia és a biztonságtervezés több évtizedes kutatásai azt mutatják, hogy a tér fizikai kialakítása, láthatósága, elérhetősége és funkcionális szerkezete jelentősen befolyásolja az emberek mozgását és viselkedését. Ennek eredményeként számos térhasználati minta felismerhető, modellezhető és részben előre jelezhető.


  • Jane Jacobs (1961) - The Death and Life of Great American Cities

Jacobs rámutatott, hogy az élénk, aktívan használt utcák természetes módon növelik a biztonságot. Az általa megfogalmazott "eyes on the street" elv szerint a közterületek akkor válnak biztonságosabbá, ha a mindennapi használat során sok ember tartózkodik és mozog rajtuk.

A jelenlét önmagában is biztonsági tényező.


  • Bill Hillier és Julienne Hanson (1984) - The Social Logic of Space: A Space Syntax elmélet alapműve.

A szerzők matematikai eszközökkel vizsgálták a városi és építészeti terek kapcsolatrendszerét. Kimutatták, hogy bizonyos utcák, átjárók és terek nagyobb valószínűséggel vonzzák a gyalogosforgalmat, mint mások.

A mozgási útvonalak és a használati intenzitás részben előre modellezhető.


  • Bill Hillier (1996) - Space is the Machine

Hillier továbbfejlesztette a Space Syntax megközelítést, és számos város elemzésével igazolta, hogy a térszerkezet és az emberi mozgás között statisztikailag kimutatható összefüggések találhatók.

A térhasználat nem jósolható meg teljes bizonyossággal, de adatalapú módszerekkel megbecsülhető.


  • C. Ray Jeffery (1971) - Crime Prevention Through Environmental Design (CPTED)

Jeffery munkája megteremtette a CPTED elméleti alapjait. A megközelítés szerint a környezet tudatos alakítása képes csökkenteni a bűnalkalmakat és növelni a biztonságot.

Az emberek térhasználata bizonyos mértékig előre jelezhető.


  • Oscar Newman (1972) - Defensible Space (Védhető terek)

Newman kutatásai szerint az épített környezet kialakítása meghatározza, hogy a használók mennyire érzik sajátjuknak és ellenőrizhetőnek a teret. A jól strukturált terekben nagyobb a természetes felügyelet és kisebb a deviáns viselkedések valószínűsége. A CPTED első generációja jelentős részben Oscar Newman "Defensible Space" koncepcióján keresztül, amely kézzelfogható tervezési elveket adott az építészek és várostervezők számára.

A tér fizikai szerkezete befolyásolja a használati mintázatokat és a biztonságérzetet.


Crowe gyakorlati keretet adott a CPTED alkalmazásához.

Fő elemei:

  • természetes felügyelet (natural surveillance),
  • természetes hozzáférés-szabályozás (natural access control),
  • területi megerősítés (territorial reinforcement),
  • megfelelő karbantartás (maintenance).

A térhasználat formálható és irányítható tervezési eszközökkel.

Környezetpszichológiai háttér

  • Roger Barker (1968) - Ecological Psychology

Barker bevezette a "behavior setting" fogalmát. Kutatásai szerint az emberek viselkedése szorosan kapcsolódik a fizikai környezethez és a hely funkciójához.

  • Robert Gifford (2014) - Environmental Psychology: Principles and Practice

Átfogó összefoglaló arról, hogyan befolyásolja a környezet az emberi döntéseket, mozgást és társas viselkedést.

A terek nem passzív hátterek, hanem aktívan alakítják a használati mintákat.


Ezek modellek nem egyszerűen azt vizsgálják, hogy hogyan használják az emberek a tereket, hanem azt,:

  • hogyan érzékelik a környezetüket,
  • mikor alakul ki a bizalom,
  • hogyan válik egy tér közösségi térré,
  • mikor jelenik meg az informális társadalmi kontroll,
  • és végső soron hogyan kapcsolódik össze a jelenlét, az összetartozás és a biztonság.